Újdonságok tagjainknak

Gyakorlati tanulságok: A 2025-ös kísérletekben nem mutatkozott statisztikailag igazolható terméskülönbség a kezeletlen kontroll, valamint a Soileos- és Soygreen Pro-kezelések között. A kísérleti évben a vashiányos klorózis (IDC) megjelenése viszonylag enyhe volt, így a fertőzési nyomás alacsonynak bizonyult. Az IDC mérséklésében több termesztéstechnológiai megoldás együttes alkalmazása lehet eredményes, például a jó toleranciájú fajták választása, a talaj pH-viszonyainak figyelembevétele, a kelátkötésű vas kijuttatása, valamint a vetőmagnorma emelése az érzékeny táblafoltokon. A vashiány okozta klorózis (IDC) Iowa egyes szója­termesztő térségeiben rendszeresen visszatérő probléma. A tünetek leggyakrabban a Des Moines Lobe régióban jelentkeznek, elsősorban hűvös, csapadékos tavaszokon, néhány héttel a vetést követően. Az IDC egyik legjellemzőbb tünete, hogy a fiatal levelek sárgulni kezdenek, miközben a levélerek zöldek maradnak. Enyhébb esetekben az állomány később regenerálódhat, azonban a korai stresszhatás ilyenkor is terméskiesést okozhat. Erősebb tüneteknél a növények fejlődése lelassul, az állomány satnyulhat, szélsőséges esetben pedig növénypusztulás és jelentős termésveszteség is kialakulhat. A vas felvehetőségének korlátai A vashiány okozta klorózis (IDC) kialakulása nem a talaj alacsony…

Iowában összességében kedvezően indult a kukorica- és szójaállományok kelése, ugyanakkor az Iowa Soybean Association (ISA) növénytermesztési szakértői szerint most különösen fontos a táblák részletes helyszíni ellenőrzése. A szakemberek arra ösztönzik a termelőket, hogy a gépkabinból végzett szemrevételezés mellett személyesen is járják be az állományokat, mert a korai fejlődési problémák jelentős része csak közvetlen terepi felméréssel azonosítható időben. Az ISA szakértői szerint a barázda-tömörödés, az egyenetlen kelés, a gyomosodás, a vízállások és az állományhiányok korai felismerése alapvető fontosságú a megfelelő termesztéstechnológiai döntések meghozatalához. A rendszeres állományfelvételezés segíthet a problémák gyors feltárásában és a későbbi termésveszteségek mérséklésében. Alex Schaffer – Közép-Iowa Az 5. körzetben a vetési munkák döntő része az elmúlt két hétben lezárult. Bár a kukorica- és szójaállományok többsége szépen kel, és bár a táblák többsége kedvező képet mutat, a vetési szezon nem egészen úgy alakult, ahogy szerettük volna. A korai, kevésbé kedvező vetési körülmények és a hét eleji jelentős csapadék miatt több térségben már most elkerülhetetlenné válhat egyes táblák újravetése.…

A tápanyag-hasznosítás hatékonyságát hosszú ideig elsősorban üzemi szinten vizsgálták. Mennyi tápanyagot juttatnak ki? Mennyit vesz fel a növény? Mennyi vész el a levegőbe, a talajba vagy a vizekbe? Ezek továbbra is alapvető kérdések, de önmagukban már nem elegendők. Egyre inkább előtérbe kerül az a tágabb szemlélet, amely a tápanyag-hatékonyságot nem csupán a kijuttatás pillanatában, hanem a teljes élelmiszerláncon keresztül értelmezi: a műtrágyagyártástól és a termesztéstechnológiától kezdve az élelmiszer-feldolgozáson, kereskedelmen és fogyasztáson át egészen a hulladékkezelésig. Ez a kérdés áll annak a júniusban megrendezésre kerülő IFA Nutrient Use Efficiency Tracking Hackathonnak a középpontjában, amelyet az IFAMA World Conference programjához kapcsolódva tartanak meg, online csatlakozási lehetőséggel is. Az eseményt az IFA Innovation Hub szervezi a Wageningen University & Research és a FarmHack szakmai együttműködésével. A hackathon - olyan intenzív együttműködésre épülő esemény, ahol fejlesztők, mérnökök, kreatív szakemberek és más területek képviselői rövid idő alatt  közösen dolgoznak egy adott probléma megoldásán vagy egy innovatív projekt kidolgozásán - kiindulópontja egy egyszerű, mégis kulcsfontosságú felismerés:…

A Közel-Keleten kialakult konfliktus nyomán súlyosbodó globális üzemanyag- és műtrágyaválság arra kényszeríti a gazdálkodókat, hogy újragondolják a műtrágya-felhasználási gyakorlatukat, és gyorsabban vezessék be a modernebb, hatékonyabb technológiákat – véli Charlie Ireland, Jeremy Clarkson Diddly Squat Farmjának agronómusa. Ireland, a Ceres Rural vidéki tanácsadó cég ügyvezető partnere a Cereals Crop Plot Day rendezvényen beszélt erről, amely a 2026. június 10–11-én megrendezésre kerülő Cereals esemény egyik kiemelt programja volt. A szakember szerint az emelkedő energia- és műtrágyaárak rendkívül nehéz döntések elé állítják a szántóföldi növénytermesztőket, és az ellátási lánc további zavarai súlyos következményekkel járhatnak. Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború idején már tapasztalható volt bizonytalanság az üzemanyag- és műtrágyaellátásban, a jelenlegi konfliktus azonban akár teljes ellátási fennakadást is előidézhet. A magas költségek a hatékonyságot ösztönzik, nem a leállást Bár a kilátások továbbra is kihívást jelentenek, Ireland szerint a jelenlegi helyzet egyben a változás katalizátora is, mivel egyre nagyobb az igény azokra a technológiákra, amelyek pontosabb és hatékonyabb műtrágya-felhasználást tesznek lehetővé. „A Cerealshez hasonló…

A tavaszi munkára alkalmas napok számának csökkenésével párhuzamosan a kutatások és üzemi tapasztalatok segítenek eldönteni, mikor indokolt a szója korai vetése, mikor élvez elsőbbséget a kukorica, és hogyan kezelhetők a vetési késések. Középnyugaton egyre szűkül a tavaszi vetési időablak Az USA középnyugati térségében az időjárás gyors változásai és a csökkenő számú munkavégzésre alkalmas napok tovább szűkítik az amúgy is rövid tavaszi vetési időszakot. Manni Singh, a Michigan State University növénytermesztési rendszerek egyetemi docense szerint az elmúlt két évtizedben jelentősen csökkent a megfelelő munkavégzésre alkalmas napok száma április közepe és május közepe között: a korábbi 20–25 napról 15–20 napra esett vissza. A gyakoribb intenzív csapadékesemények, a hirtelen felmelegedést követő lehűlések, valamint a tartósan telített talajállapot mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gazdálkodók kisebb időablakban tudnak vetni. „A szűkülő munkanapok miatt a korai döntések egyre kritikusabbá válnak” – hangsúlyozta Singh. „Vannak évek, amikor április közepén mindössze két-három megfelelő nap áll rendelkezésre, és ezek kihasználására felkészülten kell reagálni.” Az egyre szűkülő vetési időablak mellett…

Az egészséges talaj az első védelmi vonal a klímaváltozás hatásaival szemben. Megőrzése ma a jövő élelmezésbiztonságának alapja. A 2025. december 8-án Marokkóban megrendezett talaj világnapja arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a talaj az élet alapja, egyre nagyobb nyomás nehezedik rá a klímaváltozás, a degradáció és a nem fenntartható gazdálkodási gyakorlatok következtében. A száraz térségekben, ahol a csapadék eloszlása kiszámíthatatlan, és az aszály gyakori, a konzerváló talajművelés (CA) jól bevált megközelítést kínál a talajállapot javítására, a termésszintek stabilizálására és a klímaadaptáció erősítésére. Az ICARDA a CWANA régióban – többek között Algériában, Egyiptomban, Irakban, Jordániában, Libanonban, Marokkóban, Szíriában, Tunéziában és Üzbegisztánban – dolgozik a konzerváló talajművelési rendszerek elterjesztésén, aszályos területeken folyó gazdálkodás ellenálló képességének növelése érdekében. A talajegészséget javító, a vízhasznosítást hatékonyabbá tevő és a termelési kockázatokat mérséklő technológiák bevezetésével a szervezet támogatja a gazdálkodókat, kutatókat és döntéshozókat a fenntartható mezőgazdasági rendszerek kialakításában. E törekvések célja, hogy egyensúlyt teremtsenek a termelékenység növelése és a természeti erőforrások hosszú távú megőrzése között,…

James Hepp fontos üzenetet fogalmaz meg a gazdálkodók számára: a mezőgazdaság folyamatosan változik, és azok a termesztéstechnológiák, amelyek korábban jól működtek, ma már nem feltétlenül elegendők a jelenlegi kihívások kezelésére. A Calhoun megyei termelő szerint a talajvédelemnek szemléletformáló szerepe van: olyan megközelítést kell kialakítani, amely hozzájárul a talajállapot megőrzéséhez, a vízminőség javításához, valamint az agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához. A gazdasági szempontok szintén meghatározóak. Hepp úgy véli, hogy a takarónövények alkalmazása, a csökkentett talajművelés és a célzott tápanyag-gazdálkodás javíthatja a gazdaság jövedelmezőségét, mérsékelheti a kockázatokat és csökkentheti az inputköltségeket. Ezt a szemléletet szakmai rendezvényeken, szántóföldi bemutatókon és konferenciákon is megosztja, ösztönözve a termelőket arra, hogy újragondolják gazdálkodási gyakorlatukat. Gazdaság és család Hepp feleségével, Paige-dzsel és két fiával, Karstennel és Augusttal első generációs gazdálkodók. Lehetőséget akkor kapott az önálló gazdálkodásra, amikor korábbi munkaadója, Keith Sexton visszavonult. A szója, kukorica és takarónövény-vetőmag céljára termesztett gabonák mellett Hepp saját vállalkozást is működtet, amely vetőmagok, növényvédő szerek, segédanyagok és műtrágyák forgalmazásával, valamint növénybiztosítással foglalkozik. A…

Ebben a cikkben az alábbi megállapítások szerepelnek: A nitrogéntrágyázás növelte a rozs biomasszáját, ugyanakkor nem volt hatással a szója terméshozamára A rozs állományának a szója vetése utáni két héttel történő terminálása csökkentette a terméshozamot A rozs késői terminálása esetén célszerű hosszabb tenyészidejű (2,0 feletti éréscsoportba tartozó) szójafajtákat választani A vizsgált vetőmagra és talajra kijuttatott biológiai készítmények és növénykondicionálók direktvetés mellett nem növelték a szója terméshozamát Az utóbbi években folyamatosan nőtt azoknak a szója területeknek az aránya, ahol a vetés rozs takarónövény állományába történik. Ennek hátterében többek között a talajerózió csökkenése, a gyomnyomás mérséklése, valamint a takarónövények alkalmazását ösztönző támogatási programok állnak. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon a rozs takarónövénybe vetett szója termesztéséről, különböző kezelések hatását vizsgálva a szója terméshozamára és a takarónövény biomassza-termesztésre. 1. kísérlet A vizsgálat célja annak értékelése, hogy a rozs takarónövény különböző terminálási időpontjai és a kijuttatott nitrogén mennyisége miként befolyásolja a direktvetésű szója terméshozamát, valamint a rozs biomassza-felhalmozását kukorica–szója vetésváltásban. Kísérleti beállítások HelyszínElőveteményRozs vetéseRozs…

A bolygón élő 8,2 milliárd ember élelmiszer-ellátása alapvetően az egészséges talajok állapotától függ. Ugyanakkor a talajok egészségi állapota az elmúlt évtizedekben folyamatosan romlott: napjainkra a világ mezőgazdasági területeinek több mint egyharmadát a tudományos szakirodalom „degradáltnak” minősíti. Ezen túlmenően a talajok az elmúlt mintegy 12 000 év során – a mezőgazdaság megjelenése óta – körülbelül 133 milliárd tonna szenet veszítettek, amelyhez a növénytermesztés és az állattenyésztés (különösen a legeltetés) közel azonos mértékben járult hozzá. E folyamatok következtében az 1980-as évek elejétől egyre több gazdálkodó kezdett olyan termesztési és talajhasználati gyakorlatokat alkalmazni, amelyek célja a talaj termékenységének, szerkezetének és általános állapotának javítása. A talajegészség kérdése egyre hangsúlyosabban jelenik meg a nemzetközi szakpolitikai napirenden is: több ország vállalásokat tett a Globális Biodiverzitási Keretrendszer keretében, valamint a COP28 konferencián is született vonatkozó nyilatkozat. Mindazonáltal továbbra is jelentős ismerethiány tapasztalható a talajok aktuális állapotát illetően, különösen a fejlődő országokban.Az űrlap teteje Az alábbiakban a Carbon Brief bemutatja a világ mezőgazdasági területeinek talajállapotát, a talajdegradációhoz vezető…

A gazdálkodók számára a kockázatkezelés kapcsán elsőként a gépek állapota jut eszébe. Egy kombájn vagy traktor túlmelegedése – még ha nem is éri el a kritikus szintet – egyértelmű figyelmeztetés arra, hogy beavatkozás szükséges. Tony Seeman, az Iowa Soybean Association (ISA) vízminőségi laboratóriumi szolgáltatásainak vezetője szerint a vízmonitoring hasonló szerepet tölt be, mint egy jól ismert műszer a gépeken. „Ha egy gép túlmelegszik, a gazda nem odázza el a problémát a következő szezonig” – fogalmaz Seeman. „Utánajár a probléma okának, mert egy meghibásodás komoly következményekkel járhat.” A vízminőség esetében ez azt jelenti, hogy folyamatosan nyomon kell követni a felszíni vizek nitrátkoncentrációjának alakulását. Egyes években az értékek meghaladják az ivóvíz-határértéket, máskor alacsonyabbak, de továbbra is emelkedett szinten maradnak. A monitoring célja nem az azonnali beavatkozás, hanem a folyamatok megértése és megfelelő összefüggésbe helyezése. „Az adatok önmagukban nem adnak minden kérdésre választ” – teszi hozzá Seeman. „Ugyanakkor jelzik, mikor érdemes mélyebben megvizsgálni a helyzetet, és szakértői segítséget bevonni a háttérben álló okok…