Kína illemre oktatja az USA-t, fordulat a szójapiacon
Egy éve még történelmi mélypontra zuhant az amerikai szója kínai exportja, most viszont Peking ismét millió tonnás tételeket vásárol az Egyesült Államoktól. A kereskedelmi háború nyomai azonban nem tűntek el: Brazília közben megerősítette vezető szerepét a kínai piacon.
Tavaly ilyenkor egy szem babot sem vett Kína
Látványos fordulat történt a világ szójapiacán. 2025 őszén az amerikai termelők még attól tartottak, hogy elveszítették legfontosabb exportpiacukat, 2026 őszére viszont Kína ismét jelentős mennyiségű amerikai szójababot vásárol.
A mélypont tavaly szeptemberben következett be: a kínai vámadatok szerint abban a hónapban nullára esett az Egyesült Államokból érkező szójababimport, miközben 2024 szeptemberében még 1,7 millió tonna amerikai áru érkezett. Ilyen 26 éve nem fordult elő.
A háttérben a 2025-ben kiéleződött amerikai–kínai vámháború állt. Peking egyre inkább elfordult az USA szójájától, és Brazíliából, illetve Argentínából kezdte fedezni hatalmas importigényét. Ez különösen fájt az amerikai gazdáknak: 2024-ben még mintegy 27 millió tonna amerikai szójabab került Kínába, az USA teljes szójaexportjának több mint fele.
Brazília lett a szójaháború nagy nyertese
A konfliktus közben átrajzolta a világ szója-kereskedelmét. Az Egyesült Államok globális exportpiaci részesedése 2025-ben rekordalacsony, 24 százalék körüli szintre süllyedhetett, miközben Brazíliáé az 50 százalékot közelítette. A dél-amerikai ország termelése egy évtized alatt mintegy 80 százalékkal nőtt.
Az amerikai termelőket eközben egyszerre sújtották a magas termelési költségek, a gyengülő árak és a beszűkülő exportlehetőségek. A szója gyengélkedése még a vetésszerkezetet is módosította, több gazdát a kukorica felé terelve.
Busan után fordult a helyzet
A változást a 2025 októberében, a dél-koreai Busanban tartott amerikai–kínai találkozó indította el. A felek megállapodtak bizonyos megtorló intézkedések felfüggesztéséről, Kína pedig újraindította az amerikai szójabab vásárlását. Eleinte ez még inkább politikai gesztusnak tűnt: 2025 októberének végén a kínai állami COFCO mindössze három hajórakományt, körülbelül 180 ezer tonna amerikai szóját vásárolt. Azóta azonban teljesen más nagyságrendről beszélhetünk.
Már 13 millió tonnánál járnak
Az USDA külföldi mezőgazdasági szolgálatának (FAS) friss jelentése szerint 2026. augusztus 13-ig Kína már 12,9 millió tonna amerikai szójababot vásárolt meg vagy vett át a 2025/26-os időszakra vonatkozó kötelezettségvállalásából. További 5,7 millió tonna új termésű amerikai szóját kötöttek le 2026/27-es szállításra.
További 3,8 millió tonnát egyelőre ismeretlen rendeltetési helyre értékesítettek, amely mögött az FAS szerint szintén kínai állami vállalatok állhatnak. A tavaly őszi összeomláshoz képest tehát kétségtelenül visszatért Kína az amerikai szójapiacra.
Kína Brazíliáról sem mondott le, és jól betankol
A szójaháborúnak azonban nincs teljesen vége. Kína továbbra is 10 százalékos megtorló vámot alkalmaz az észak-amerikai szójababra, ezért a kereskedelmi vásárlók számára továbbra is vonzó a dél-amerikai áru.
Brazília ennek megfelelően 2026 nyarán is elképesztő mennyiségeket szállított: június és augusztus között havonta több mint 10 millió tonna szójababot exportált Kínába. Ahogy azonban a brazil készletek szűkültek és az árak emelkedtek, a kínai kereskedők Argentínából és Uruguayból is újabb tételeket kötöttek le.
A nyári készletfelhalmozás és az új dél-amerikai megrendelések az iparági becslések szerint december közepéig elegendő importszóját biztosíthatnak Kínának. Peking tehát nincs olyan helyzetben, hogy mindenáron amerikai árut kelljen vásárolnia.
Az FAS ráadásul 2026/27-re 108 millió tonnás kínai szójababimportot vár, szemben a 2025/26-ra becsült 112,6 millió tonnával. A következő években a szójadara iránti kereslet lassabb növekedése is fékezheti az import bővülését.
Az USA visszatért, de a régi piac már nem ugyanaz
A 2025-ös szójaháború tehát különös kompromisszummal zárulhat. Kína ismét millió tonnaszám vásárol USA szóját, de közben megtartotta és megerősítette dél-amerikai beszerzési csatornáit. Brazília már nem egyszerűen az amerikai áru átmeneti helyettesítője, hanem a kínai ellátás meghatározó pillére. A tavalyi fiaskó mindenesetre súlyos következményekkel és tanulságossal járt. Ahogy Kína móresre tanította az USA-t, az általában figyelmeztetés a politikának, hogy nem avatkozhat be büntetlenül a piaci realitásokba.
Ha Kína tovább gyorsítja amerikai vásárlásait, az szűkítheti az USA más vevők számára elérhető exportkínálatát, és támaszt adhat a szója árának. Ennek hatása közvetve az európai repcepiacon is megjelenhet. Tavaly még az volt a kérdés, visszatér-e Kína az amerikai szójához. Most már az, hogy mennyit vásárol belőle – és mennyi piacot hagy Brazíliának.
