Kiragadott gondolatok a hoboli szója-bemutatóról

A Pap és Papp Kft. hoboli telephelyén rendezték meg a Szója Roadshow 2026 fajtabemutató sorozatának nyitóprogramját.

Hogyan lehet hosszútávon a szója stabilan jövedelmező növény? – erre a kérdésre épült az a kerekasztal beszélgetés, amely a klímakérdés, piaci kilátások és technológiai sarokpontok oldaláról közelítette meg a szójatermesztés égető kérdéseit. A legfontosabb gondolatokat gyűjtöttük össze.

Klíma és vízgazdálkodás

• „A Kárpát-medence vízbiztonságát soha nem kizárólag a helyben lehulló csapadék adta, hanem az Alpokban és a Kárpátokban keletkező víz, amely a felszínen és a felszín alatt összegyűlt a medencében.” 
• „Eső a jövőben is lesz, csak egyre gyakrabban nem nálunk: a csapadékos légtömegek útvonala fokozatosan északabbra tolódik.” 
• „Magyarországra egyre erősebben érkezik meg a dél-európai, szubmediterrán hatás.” 
• „A vízbiztonságunk legnagyobb problémája, hogy mi magunk vettük ki a vizet a tájból.” 
• „A talajvíz sok térségben másfél-két, helyenként akár négy méterrel mélyebben található annál, ahol lennie kellene.” 
• „A talajvíz süllyedését nem csupán a pillanatnyi csapadékhiány okozza, hanem a víz túlhasználata, a gyors vízelvezetés, a fúrt kutak és a bányatavak összeadódó hatása.” 
• „A felszínre érkező csapadéknak csak igen kis része jut el a talajvízig, ezért annak visszatöltéséhez több egymást követő, rendkívül csapadékos évre lenne szükség.” 
• „A jövő egyik legfontosabb feladata a talajvízszint alulról történő stabilizálása és a víz tájban tartása.” 
• „A megérkező csapadék mennyiségénél egyre fontosabbá válik, hogy mennyi ideig tudjuk azt a területen és a talajban tartani.” 
• „A száraz időszakok hosszabbá válhatnak, miközben egyre több csapadék érkezhet rövid idő alatt, rendkívül intenzív formában.” 
• „Nem mindegy, hogy hatvan milliméter csapadék két óra vagy két hét alatt hullik le.” 

A JÉGER-rendszer megítélése

• „Nagyon megnyugtató lenne azt mondani, hogy kikapcsolunk egy rendszert, és ezzel megoldjuk az időjárási problémáinkat. Ez azonban nem állja meg a helyét.” 
• „A JÉGER nem lövi szét a felhőket, és nem képes eltüntetni belőlük a vizet.” 
• „A valódi tudományos kérdés nem az, hogy a JÉGER eloszlatja-e a felhőket, hanem az, hogy a Kárpát-medence körülményei között mennyire hatékony.” 
• „Az ezüst-jodid csak akkor vehet részt a jégképződésben, ha a légköri feláramlások eljuttatják a megfelelő magasságba.” 
• „A rendszer célja, hogy több, de kisebb jégszem képződjön, amelyeknek nagyobb esélyük van elolvadni, mielőtt elérik a felszínt.” 
• „Ha a felhő alatt rendkívül száraz és meleg légréteg helyezkedik el, a csapadék a JÉGER működésétől függetlenül is elpárologhat.” 
• „Hiába kapcsoljuk ki a rendszert, attól még nem fogunk esőt teremteni.” 
• „A táj átalakításával – az erdőirtással, a vízelvezetéssel, a burkolással és a talajok leromlásával – sokkal erősebben módosítottuk a helyi klímát, mint a JÉGER-rel.” 

Talajművelés és vízmegőrzés

• „Vassal nem lehet vizet csinálni, és önmagában vassal a talajban tartani sem lehet.” 
• „A szántás elhagyása fontos lépés lehet, de ettől önmagában még nem javul meg a talaj.” 
• „A talaj összetett rendszer. Nem lehet egyetlen technológiai elemet félretenni, majd azt várni, hogy ettől minden rendbe jön.” 
• „Nemcsak az számít, milyen eszközzel műveljük a talajt, hanem valamennyi művelet okszerűsége és megfelelő időzítése.” 
• „A nem megfelelő nedvességi állapotban végzett talajművelés okozza a legsúlyosabb károkat.” 
• „Ha túl száraz talajt művelünk, hantokat és port készítünk; ha túl nedveset, tömörítünk és kenünk. A végeredmény mindkét esetben kedvezőtlen szerkezet.” 
• „A por nem tartja meg a vizet.” 
• „A vizet a szerves anyag, az aktív talajbiológia, az élő gyökerek és a megfelelő talajszerkezet együttesen képes megtartani.” 
• „Minden gazdálkodónak érdemes legalább ötven centiméter mély gödröt ásnia, hogy saját szemével lássa, milyen vastag termőréteggel gazdálkodik.” 
• „Egyes talajszelvényekben az eredeti termőréteg fele már eltűnt.” 
• „Nem mindegy, hogy nyolcvan vagy csupán harminc centiméter vastag talajrétegben kell vízzel gazdálkodnunk.” 
• „A talajregenerálás nem egyetlen gép vagy művelet kérdése, hanem hosszú tanulási folyamat.” 

A regeneratív gazdálkodás lényege

• „A regeneratív gazdálkodás nem egyszerűen a szántás elhagyását jelenti.” 
• „A regeneratív rendszerben szerves anyagot pótolunk, tápláljuk a talajbiológiát, takarónövényeket használunk, javítjuk a szerkezetet és óvjuk a felszínt.” 
• „A talaj azért képes több vizet megőrizni, mert előbb helyreállítjuk a biológiai működését és a szerkezetét.” 
• „Ha a célunk a vízmegőrzés, akkor el kell indulnunk a regeneratív irányba.” 
• „A regeneratív átállás során lehetnek gyomosabb vagy kevésbé látványos táblák, de a gazdasági eredményt nem a tábla szépsége, hanem a jövedelmezőség dönti el.” 
• „Aki öt-tíz-tizenöt év múlva is nyereségesen akar termelni, annak el kell kezdenie a talaj regenerálását.” 
• „A szélsőséges klíma miatt a talajregenerálás már nem lehetőség, hanem szükségszerűség.” 

A termőhely ismerete

• „A talajok még kis távolságon belül sem egységesek.” 
• „Nem mindegy, hogy a lejtő tetején, oldalán vagy alján gazdálkodunk, milyen mélyen található a talajvíz, és milyen a talaj kötöttsége.” 
• „A kötöttebb talaj több vizet tarthat meg, de a kedvezőtlen kémhatás és a tápanyagok lekötődése komoly problémát okozhat.” 
• „Az agyagásvány-összetétel a talaj genetikai kódjához hasonlítható: javítani lehet a működésén, de alapvető tulajdonságait nem tudjuk teljesen megváltoztatni.” 
• „A talaj magas kationcsere-kapacitása egyfajta pufferként működik: segít megtartani a vizet és a tápanyagokat, és mérsékli a környezeti szélsőségek hatását.” 
• „A termőhelyi tapasztalatokat nem lehet automatikusan átvinni egy másik tájegységre.” 
• „Ami egy adott gazdaságban működik, nem biztos, hogy néhány tíz kilométerrel távolabb is ugyanazt az eredményt adja.” 

Talajvizsgálat és tápanyag-gazdálkodás

• „A talajvizsgálati eredménynek nem a fiókban, hanem a gazdálkodási döntésekben van a helye.” 
• „Nem elegendő adatokat közölni a gazdával; azt is meg kellene mondani, hogy az adott növényhez és terméscélhoz milyen beavatkozás indokolt.” 
• „A talajvizsgálati rendszerünk komoly lemaradásban van, ha csak fizikai és kémiai paramétereket mér, a talajbiológiai működést pedig figyelmen kívül hagyja.” 
• „A tápanyag-utánpótlást nem egy általános recept, hanem a termőhely, a talajvizsgálat, a levélanalízis és a növény állapota alapján kell meghatározni.” 
• „A gazdának nem feltétlenül több műtrágyára, hanem pontosabb döntésekre van szüksége.” 
• „A tápanyag mennyisége önmagában nem elegendő információ: azt is ismernünk kell, hogy abból mennyi válik ténylegesen felvehetővé.” 
• „Egy tápelem túlsúlya más elemek felvételét is gátolhatja.” 
• „A savanyú talaj javításánál gyors tűzoltás és hosszú távú melioráció között kell különbséget tenni.” 
• „A tartós talajjavításhoz nem néhány száz kilogrammos, hanem többéves programban alkalmazott, tonnás nagyságrendű beavatkozásra lehet szükség.” 

A szója és a nitrogénkötés

• „A szója nem egyszerűen egy növény, hanem a növény, a baktériumok és a gombák együttműködésére épülő élettársulás.” 
• „Olyan környezetet kell teremteni, amelyben nemcsak a szója, hanem a vele együtt élő mikroorganizmusok is működni tudnak.” 
• „A szója nitrogénellátásáról nem lehet megalapozottan beszélni a gyökérgümők vizsgálata nélkül.” 
• „A gümő éppen akkor és annyi nitrogént szolgáltat a növénynek, amennyire annak szüksége van.” 
• „A légkör 78 százaléka nitrogén, és a szója – megfelelő szimbiotikus kapcsolat mellett – ebből képes tápanyagot készíteni magának.” 
• „A molibdén nélkülözhetetlen a nitrogénkötésért felelős nitrogenáz enzim működéséhez.” 
• „A nitrogén kijuttatását nemcsak biológiai, hanem gazdasági oldalról is mérlegelni kell: a műtrágya pénzbe kerül, miközben a szója képes saját nitrogénigényének jelentős részét fedezni.” 
• „A száraz, 60–70 Celsius-fokra felmelegedő talajfelszínen a hasznos baktériumok működése is veszélybe kerül.” 

Lombtrágyák és növénykondicionálók

• „A növénykondicionálás nem úgy működik, hogy megszokásból ráfújunk valamit az állományra.” 
• „A sikeres kezeléshez ismerni kell a növény fejlődési szakaszát, tápanyagfelvételét, hiányállapotát és az időjárási körülményeket.” 
• „Nem az a kérdés, hogy egy termék általában jó-e, hanem az, hogy az adott helyzetben mire, mikor és milyen dózisban használjuk.” 
• „Egy készítmény lehet hatékony, de rossz időpontban vagy indokolatlanul kijuttatva csak költséget termel.” 
• „A marketingfotókon látványos lehet a nagyobb gyökér vagy a zöldebb állomány, de a gazdálkodó eredményét végül a mérleg és a pótkocsira került termés mutatja meg.” 
• „Nem azért kell növénykondicionálót használni, hogy zöldebb legyen a táblánk a szomszédénál.” 
• „A levélanalízis segíthet eldönteni, valóban szükség van-e egy adott mikroelem kijuttatására.” 
• „A bórt nem szabad automatikusan kijuttatni csak azért, mert a szójában általánosan ajánlják: előbb meg kell vizsgálni, hogy valóban hiányzik-e.” 
• „Az algák, aminosavak, huminsavak és fulvosavak eltérő élettani hatást váltanak ki; nem létezik olyan biostimulátor, amely minden problémára egyformán jó.” 
• „A megtérülést mindig a kijuttatás teljes költségével együtt kell kiszámítani.” 

A szója elővetemény-értéke

• „A szója értékét nemcsak a betakarított termés alapján kell megítélni.” 
• „A szója után kevesebb nitrogénre lehet szüksége a következő növénynek.” 
• „A szója kedvező talajszerkezetet hagyhat maga után, ezért csökkenthető a következő kultúra előtt szükséges művelési menetek száma.” 
• „Az elővetemény-hatás forintosítható: a megtakarított nitrogén, a kevesebb művelés és a jobb talajállapot együttesen komoly értéket képviselhet.” 
• „Nemcsak azt kell kiszámolni, mennyi termett a szója után, hanem azt is, mennyivel olcsóbban tudjuk elindítani a következő kultúrát.” 

Miért ingadozik a szója vetésterülete?

• „A magyar szója vetésterületét nem hosszú távú stratégia, hanem gyakran pillanatnyi impulzusok mozgatják.” 
• „A támogatás, a műtrágya ára vagy egy kedvező piaci év gyorsan megnövelheti a vetésterületet, de ettől még nem alakul ki stabil termelői kör.” 
• „A szója vetésterületét már többször megdupláztuk – csak éppen tartósan még nem sikerült.” 
• „A termelők sokszor egyetlen kedvező jel hatására vágnak bele a termesztésbe, majd egy rossz év után azonnal visszavonulnak.” 
• „Nincs tartós harmónia és kijelölt irány a magyar szójatermesztésben.” 
• „A szakmai kommunikációnak óriási felelőssége van, mert egy-egy kijelentés gazdálkodók tömegét indíthatja el valamelyik növény irányába.” 

Piac és értékesítés

• „A szójának van piaca, de az árát nemcsak fehérjenövényként, hanem olajnövényként betöltött szerepe is meghatározza.” 
• „A növényi olajok iránti globális kereslet növekszik, ami hosszú távon a szója számára is kedvező lehet.” 
• „A szója feldolgozásakor körülbelül húsz százalék olaj és nyolcvan százalék dara keletkezik, ezért az olajpiac bővülése egyben a szójadara kínálatát is növeli.” 
• „Európa hatalmas fehérjehiánnyal küzd, és saját szójatermeléséből nem képes kielégíteni takarmányipari szükségletét.” 
• „A magyar termelők számára valódi értéket jelent a GMO-mentesség, de annak prémiuma a kereslet-kínálattól függően jelentősen változhat.” 
• „A szója alapára, a logisztika és az árfolyamkockázat fedezhető, a GMO-mentességi prémium azonban nehezebben rögzíthető előre.” 
• „Az erős forint fékezi a magyar exportot, a gyengülő árfolyam viszont önmagában több ezer forinttal emelheti a tonnánkénti bevételt.” 
• „Az ukrán szója régiós megjelenése ármeghatározó tényező lehet, ezért a termelőknek folyamatosan figyelniük kell az onnan érkező mennyiségeket.” 
• „Nem érdemes a teljes termést egyetlen remélt csúcsárra tartogatni.” 
• „Ha egy ár már biztos nyereséget jelent, érdemes lehet a termés egy részét értékesíteni, a fennmaradó mennyiséget pedig több időpontban eladni.” 
• „Az értékesítés megosztása nem feltétlenül hozza el a legmagasabb árat, de jelentősen csökkenti a rossz döntés kockázatát.” 
• „A gazdálkodás eredményét nem az dönti el, hogy mekkora volt a hozam, hanem az, hogy a végén mennyi pénz maradt a gazda zsebében.” 

Növényvédelem és gyomirtás

• „Négytonnás, erősen gyomos szóját még nem nagyon láttunk.” 
• „A szója növényvédelmének gerincét nem a gombabetegségek, hanem a megfelelő gyomszabályozás adja.” 
• „A gyomirtó szerek hatékonyságát nemcsak a hatóanyag, hanem a vízminőség, a kémhatás, a permetezőfúvóka és a keverési sorrend is meghatározza.” 
• „Egy hibás keverés vagy nem megfelelő adalékanyag akár 40–60 százalékkal is ronthatja egy kezelés hatékonyságát.” 
• „A gazdálkodónak pontosan tudnia kellene, milyen fúvóka van a permetezőgépében, és milyen cseppmérettel dolgozik.” 
• „A dózis csökkenthető, de csak akkor, ha a kijuttatástechnika, a fedettség és az időzítés ezt lehetővé teszi.” 
• „A szárazságban lassabban bomlanak le a talajban maradó gyomirtó szerek, ezért nőhet az utóvetemény károsodásának kockázata.” 
• „A csökkentett talajművelésben különösen fontos a növényvédőszer-maradványok és a vetésváltási korlátozások ismerete.” 
• „Hiába vetünk takarónövényt, ha az előző kultúrában olyan készítményt használtunk, amely annak több faját károsítja.” 
• „A következő kultúrát már az előző növény növényvédelmi technológiájának megtervezésekor figyelembe kell venni.” 
• „Virágzás után végzett gyomirtással jelentős termésveszteséget okozhatunk a szójában.” 

Hatóanyag-kivonások és rezisztencia

• „A hatóanyag-kivonások beszűkítik a növényvédelmi lehetőségeket, és ugyanazon készítmények sorozatos használatára kényszerítik a gazdálkodókat.” 
• „A rezisztencia kialakulásának egyik legfontosabb oka az azonos hatásmechanizmusú szerek ismételt alkalmazása.” 
• „Ha újra és újra ugyanazt a hatóanyagot használjuk, előbb-utóbb a gyomok, a kártevők vagy a kórokozók alkalmazkodni fognak hozzá.” 
• „Egyes gyomfajoknál a rezisztencia kialakulásához akár hat év sorozatos szelekciós nyomás is elegendő lehet.” 
• „A szójatermesztés növényvédelmi szempontból egyelőre fenntartható, de további kulcsfontosságú hatóanyagok kivonása komoly termesztésbiztonsági problémát okozhat.” 
• „Olyan területre nem szabad szóját vetni, ahol a jelenlegi technológiával nem szabályozható gyomfajok vannak jelen.” 

A csökkentett művelés új kockázatai

• „A csökkentett művelés és a takarónövények alkalmazása nemcsak előnyöket, hanem új növényvédelmi kihívásokat is hoz.” 
• „A növényi maradványok és a hosszabb talajborítás kedvezhetnek a meztelencsigáknak és egyes talajlakó kártevőknek.” 
• „Az átállás tanulási folyamat, amelyben gyomosabb táblák és váratlan kártevőproblémák is előfordulhatnak.” 
• „A regeneratív gazdálkodásban nem ugyanazokkal a gyomokkal és kártevőkkel kell szembenézni, mint a hagyományos, intenzív talajművelésben.” 
• „A kihívások ellenére a kisebb művelési költség és a jobb vízmegőrzés miatt a regeneratív rendszer gazdasági eredménye kedvezőbb lehet.” 

A beszélgetés legerősebb zárógondolatai

• „Vassal nem lehet vizet csinálni.” 
• „A por nem tartja meg a vizet.” 
• „Nem a hozam a legfontosabb, hanem az, hogy mennyi pénz marad a gazda zsebében.” 
• „A szója vetésterületét már többször megdupláztuk – csak stabilan nem.” 
• „Nem azért kezelünk, hogy zöldebb legyen a táblánk a szomszédénál, hanem azért, hogy több termés kerüljön a pótkocsira.” 
• „A következő kultúra növényvédelmét már az előző növényben el kell kezdeni.” 
• „Ha egy ár már profitot jelent, nem biztos, hogy érdemes mindent egy még magasabb ár reményében visszatartani.” 
• „A talajregenerálás a szélsőséges klíma miatt már nem lehetőség, hanem szükségszerűség.”