Több mint egy évtizedes vitának vethet véget a környezetvédelmi miniszterek június 12-re várható politikai megállapodása, amelynek értelmében a tagállamok környezetvédelmi és egészségügyi indokok kivételével bármilyen érvvel tilthatják majd génmódosított kukoricák és burgonyák köztermesztésbe vonását a saját területükön.

 

Hosszú évek óta tartó kötélhúzásnak vethet véget a környezetvédelmi miniszterek június 12-én esedékes politikai megállapodása arról a bizottsági javaslatról, ami lényegében az EU tagállamaira bízná, hogy engedélyezik-e vagy sem a területükön genetikailag módosított termékek köztermesztésbe vonását.

 

A tagállamok nagykövetei értesülésünk szerint a héten konstatálták a tényt, hogy immár összejött a tagállami tiltást jogszerűvé tévő javaslat mögött a minősített többségi támogatás, így most a környezetvédelmi minisztereken a sor, hogy megerősítsék a megállapodást. Ezzel a Tanács elkészülne a jogszabály első olvasatával, amiről második olvasatban még meg kellene egyeznie az Európai Parlamenttel is, mielőtt az év vége előtt előreláthatóan megszülethet a jogszabály.

 

A megállapodás feloldhat egy több mint egy évtizede fennállóm patthelyzetet a Tanácson belül a liberális és a tiltó GMO-szabályozást alkalmazó országok között, aminek eredményeként egy génkezelt kukoricafajta, a Monsanto MON810 kivételével az utóbbi tíz évben egyetlen génmódosított termék köztermesztésbe való bevonását sem engedélyezték európai szinten. Ennek oka, hogy a Bizottság engedélyezésre vonatkozó javaslatai mellett, és azokkal szemben sem jött létre minősített többség a Tanácsban, így a cégek által benyújtott kérelmeket sem engedélyezték.

 

Hogy véget vessen ennek a patthelyzetnek, a Bizottság néhány évvel ezelőtt előterjesztett jogszabályi javaslatában lényegében a tagállamok kezébe helyezte volna a döntést arról, hogy a tiltás, avagy az engedélyezés mellett teszik le a voksot. Az elutasításnak ugyanakkor nem lehetett környezetvédelmi vagy egészségügyi aggodalom és indok az alapja, tekintettel arra, hogy az EU élelmiszerbizttonsági ügynöksége, az EFSA éppen ezeknek a szempontoknak a tudományos vizsgálata alapján javasolta szakvéleményében a Bizottságnak az engedélyezést.

 

A kompromisszum értelmében a tagállamok az említett két szempont kivételével lényegében bármilyen más indokot felhozhatnak az engedélyezés megtagadása mellett: környezetpolitikai, agrárpolitikai célokat, területrendezési és fejlesztési szempontokat, de a közrend védelmére is hivatkozhatnak. A tagállamok nem is rögzítettek konkrét listát, ami azt jelenti, hogy akár más érvekkel is tilthatják a GMO-kat, feltéve, hogy azokat meg tudják védeni egy, a cégek által esetleg indítandó perben.

 

A BruxInfónak nyilatkozó szakértők emlékeztettek rá, hogy az EU-intézmények jogi szolgálatai szerint ez a megoldás a WTO-szabályokkal is összhangban van, mivel az EU-ban 2001 óta külön jogszabály érvényes a hagyományos és a génkezelt termékekre, és az amerikai GMO-k nem esnek más megítélés alá engedélyezés szempontjából, mint a hasonló svájci, vagy a német termékek.

 

A megállapodás azon a kompromisszumos javaslaton alapul, amit még korábban a dán soros elnökség terjesztett elő, de amivel szemben elsősorban Németország, Nagy-Britannia és Franciaország ellenkezése miatt blokkoló kisebbség jött létre a Tanácsban.

 

Ennek megfelelően első körben a GMO fajtának a köztermesztési engedélyezésére kérelmet benyújtó cégek önkorlátozó módon jelezhetik, hogy mely országokra nem kérik az engedélyezést (nyílván annak ismeretében, hogy mely országok tiltják eleve a GMO-k behozatalát). Ha a cég mégsem kérné az engedélyezés szűkített értelmezését, akkor az EU tagállamai a fent említett indokok valamelyikére hivatkozva megtilthatják az engedély kiadását.

 

Forrásaink szerint az ezzel a lehetőséggel élő tagállamok a jogszabály hatályba lépését követően is fenntarthatják a meglévő védzáradékokat, jóllehet az Európai Bizottság jelezte, hogy az újabb tiltórendelkezéseknek például a MON810 három év múlva megújítandó engedélyezése során már az új szabályokon és nem a védzáradékokon kell alapulniuk.

 

Úgy tudjuk, hogy már csak két tagállam ellenzi a kompromisszumot: Németország és Belgium. Az előbbi a környezetvédelmi tanácsig alakítja ki végső véleményét, míg Belgium tartózkodni kíván a szavazáskor. Ennek ugyanakkor nincs jelentősége, hiszen Nagy-Britannia, majd Franciaország átállása után a kérdés lényegében eldőlt, létrejött a javaslat elfogadásához szükséges minősített többség a tanácsban.

 

 

Forrás: www.agrarszektor.hu

Oldalunkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás