Mit tanulhat Európa az ausztrál fehérjenövény-termesztéstől?
Közel 500 szakember részvételével rendezték meg Perth-ben a Nemzetközi Élelmiszer-fehérjenövény Konferenciát, ahol a fehérjeellátás jövője és a növényi fehérjék szerepe került a középpontba.
A 8. Nemzetközi Élelmiszer-fehérjenövény Konferencia és az 5. Ausztrál Hüvelyesnövény Konferencia szeptember 15-19. között került megrendezésre Perth-ben, közel 500 szakember részvételével. A résztvevők többsége Kínából, Indiából és Ausztráliából érkezett, de Kanada, más ázsiai országok és Európa is képviseltette magát.
Globális trendek a fehérjefogyasztásban
A konferencia központi témája az élelmiszeralapanyag-ellátás, különösen a fehérjeellátás jövője volt. Az előadások a nemesítéstől a genetikai alapokon át a talajigényig és a nitrogénmegkötésig széles spektrumot öleltek fel.
Az elmúlt 40-50 évben jelentősen átalakult a világ fehérjefogyasztása. Míg korábban a fejlődő országokban minimális volt az állati fehérje fogyasztása, addig India, Kína és más feltörekvő országok mára jelentősen növelték ezt az arányt. Ugyanakkor az ázsiai térségben továbbra is a növényi fehérje dominál, míg a fejlett országokban az állati fehérje van előtérben.
Kihívások és megoldások
Az ausztrál előadók hangsúlyozták, hogy termésüket főként az ázsiai piacra értékesítik, de a feldolgozottsági szintet növelni szeretnék. Európába évente 40-50 ezer tonna csillagfürtöt exportálnak, amit a kedvező logisztikai lehetőségek tesznek lehetővé. A konferencián kiemelt figyelmet kapott a növényi fehérjéből készülő húshelyettesítő termékek fejlesztése. Indiában külön élelmiszermérnöki karok foglalkoznak ezzel a témával, ahol aminosavszintről építik fel a termékeket, amelyek szinte megkülönböztethetetlenek a valódi hústól. Az ázsiai térség túlnépesedésével és a korlátozott állattenyésztési lehetőségekkel ezek a megoldások egyre fontosabbá válnak.
Figyelemre méltó adat: a globális élelmiszerfogyasztás mennyisége a középkor óta annyival nőtt, mint amennyivel várhatóan a következő 25 évben fog növekedni. Ez óriási kihívást jelent a következő évtizedekre.
Ausztrál nemesítési gyakorlat
A konferencia zárónapján a résztvevők az AGT-t (Australian Grain Technologies) látogatták meg, amely növénynemesítéssel és vetőmag-előállítással foglalkozik. A cég évente 380 ezer parcellás kísérletet végez Ausztrália-szerte, jelentős hangsúlyt fektetve a pillangós növényekre. Ausztrália száraz klímája miatt csak a csillagfürt termesztése 1,2 millió hektáron folyik minden évben.
A Perth közelében található központban 10 éve folyik csillagfürt-nemesítés, évente 100–150 keresztezéssel. A nemesítési program során rezisztencia- és magszín-vizsgálatot végeznek, ellenőrzik az alkaloidszintet és a fehérjetartalmat. Jelenleg a maghéj vastagságának csökkentése a cél, ami növeli a fehérjetartalmat és javítja az élelmiszeripari feldolgozhatóságot.
A cégnél saját csillagfürt génbank működik a világ összes fajtájával. A csillagfürt mellett a csicseriborsó, lencse, lóbab és bükköny is jelentős szerepet kap.
Termesztéstechnológia
Az ausztrál gyakorlatban no-till technológiával, őszi vetéssel (május közepén) dolgoznak, műtrágyát nem használnak. A talaj pH-ja 3,9, az éves csapadékmennyiség jellemzően 400 mm alatt van. Lombtrágyázással erős állomány esetén alkalmaznak. A gyomirtás Roundup, illetve hasonló hatóanyagú szerekkel történik. Rovarokkal ritkán jelentkeznek problémák. A betakarítás november végén, nyár elején történik, majd a nagy hőség és aszály miatt a nyári időszakban nincs növénytermesztés.
Következtetések
Az ausztrál tapasztalatok jelentős része hazánkban is jól hasznosítható. A fehérjenövények szerepe várhatóan fel fog értékelődni Európában és Magyarországon egyaránt, mind piaci, mind klimatikus okokból.
Bányai Tibor
Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület
Szója start: nyereségre hangolva Agroinform TechMag:
Forrás: agroinform.hu
