Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

Fenntartható vetésforgó, biztos piac.

Növényvédelmi kihívások

2025-ben a hazai növényvédelem olyan mértékű próbatétel elé került, amely világosan megmutatta, hogy a globális éghajlatváltozás és a növénytermesztés ökológiai egyensúlyának megbomlása milyen közvetlen hatással van a termesztett kultúrákra, azok károsítóira és a növényvédelmi beavatkozások hatékonyságára. Az éghajlati és mezőgazdasági tényezők együttesen olyan mértékű változást hoztak, amely nemcsak védekezési eljárások újragondolását, hanem a monitoring, az előrejelzés és az integrált növényvédelmi gyakorlatok teljes átszervezését is megkövetelik.

Az év során több, eddig marginális jelentőségű kártevő tört a felszínre tömegesen, miközben a jól ismert károsítók is az átlagosnál jóval erőteljesebb jelenlétet mutattak.

A déli fényes bodobács (Nysius cymoides) – a háttérből előlépő őshonos kártevő

A 2025-ös év egyik legnagyobb meglepetése kétségtelenül a déli fényes bodobács tömeges megjelenése volt, amelyet először Bács-Kiskun vármegyéből jelentettek, de néhány héten belül Fejér, Tolna, Baranya, Somogy, Csongrád-Csanád és Pest vármegyében is regisztrálták. A bodobácsfélék családjába tartozó, korábban jelentéktelennek tartott Nysius cymoides valósággal berobbant a repcetarlókról, ahol árvakelésű repcén és mustáron gyors szaporodásnak indult, majd innen vándorolt tovább paprika-, napraforgó-, kukorica- és szójakultúrákra.

A kártevő elsősorban a termésképzés szakaszában jelent veszélyt: apró, sárgás szúrásnyomok jelennek meg a leveleken és a terméseken, szövetelhalás és levélfonnyadás következik be, valamint a magképződés is zavart szenvedhet. A paprika- és kukoricatáblákban súlyos minőségi veszteségeket és piaci értékcsökkenést tapasztaltak.

A bodobács tömeges jelenlétének oka összetett. Az egyre hosszabb, forróbb és szárazabb nyári időszakok nemcsak az élettevékenységüket serkentik, hanem hozzájárulnak a gradációs robbanásokhoz is. Ráadásul a repcetarlón visszamaradt gyomnövényzet (főként mustár és vadrepce) ideális szaporodási körülményeket teremtett. A faj aktivitása erősen hőmérséklet-függő: nappal intenzíven mozog és táplálkozik, míg éjszaka a növényzet alsóbb részeibe húzódik vissza.

A védekezés alapja ebben az esetben is a megelőzés: tarlókezelés, időben végzett középmély szántás, gyomszabályozás. Nagy egyedszám esetén azonban – különösen érzékeny zöldség- és gyümölcskultúrák esetében – szükséges lehet célzott rovarölő szeres beavatkozás is. A jelenlegi tapasztalatok szerint kontakt (deltametrin, cipermetrin) és felszívódó (flupiradifuron, ciántraniliprol) hatóanyagokat tartalmazó készítmények kombinációja ad kielégítő eredményt. A faecet, mint repellens hatású biológiai anyag, megelőző jelleggel alkalmazva mérsékli a rovarok jelenlétét a kezelt területeken.

Sáskajárás Magyarországon: védekezési kényszer a szükséghelyzeti engedélyek árnyékában

A 2025-ös év nyarán hazánkban újra felütötte fejét a több évtizede nem tapasztalt mértékű sáskajárás. A tömeges felszaporodásra több faj is képes volt, ami jelentős problémákat okozott főként az Alföld forróbb, aszályosabb vidékein – különösen Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. A sáskák rendkívül mozgékonyak, kiválóan repülnek, így a károsítás gyorsan, egyik tájegységről a másikra átterjedhet. A táplálkozási kártételük főként rágáskár formájában jelentkezik, ami zöldségkultúrákban akár teljes tarrágásig is fokozódhat, de szántóföldi növényfajokat is jelentősen károsíthatnak.

2025-ben hazánkban újra felütötte fejét a több évtizede nem tapasztalt mértékű sáskajárás (Forrás: pexels.com)

A populációk ugrásszerű növekedése elsősorban a szélsőségesen meleg és száraz nyári időjárásnak köszönhető, amely kedvez a talajban telelő sáskapeték kikelésének és a lárvák gyors fejlődésének. A természetes ellenségek korlátozott jelenléte és a megfelelő gyep- és tarlókezelések elmaradása szintén hozzájárult a gradációhoz.

A kártevő elleni védekezésben a hatóságok példátlan lépésre kényszerültek: 2025. július 10-én a Nébih a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara kérelmére szükséghelyzeti engedélyt adott ki négy növényvédő szer felhasználására, a sáskafajok elleni célzott alkalmazásra. A jóváhagyott készítmények: Karate Zeon 5 CS, Decis Forte, Sumi Alfa 5 EC, Mospilan 20 SG. Ezen szerek közül a Karate Zeon 5 CS és a Mospilan 20 SG III. forgalmazási kategóriában, kis kiszerelésben kiskerti felhasználók számára is elérhetők lettek, lehetővé téve a házikertek sáskajárás elleni védelmét. A szükséghelyzeti engedély 2025. július 10-től szeptember 30-ig volt érvényes.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az engedély kizárólag a sáskafajokra vonatkozott, az engedélyezett kultúrák és technológiai előírások (dózisok, védősávok, méhkímélő technológiák) nem módosultak. A gazdálkodóknak a növényvédelmi engedélyokirat előírásait maradéktalanul be kellett tartaniuk, beleértve a kijuttatások számát és az élelmezés-egészségügyi várakozási időket is.

Forrás: mezohir.hu

Indexkép: pexels.com

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás