Új irány van kialakulóban – a szója az alkalmazkodás egyik lehetősége
Az elmúlt időszak egyre nagyobb kihívás elé állítja a növénytermesztőket. A megdrágult inputanyagárak, a tavalyi aszály, a 2023-as évi magas termésátlagok ellenére eredménytelen gazdálkodás, a kihívásokkal teli terményértékesítés új irányt vetít a gazdák elé. A kulcsszó az alkalmazkodás, méghozzá mihamarabb. A szója termesztése aktuálisabbá vált, mint valaha, ezért arra kértünk négy szakembert hogy hozzanak fel erős érveket a szója termesztése mellett.
A Karintia Kft. által hazánkban felkarolt, N-mentes termeszthetőség elterjesztése tovább erősíti a takarékosabb szemléletet.
A termelési költség 20-25%-át kitevő szemes fehérje támogatás segítségével termeszthető. Ez 2022-ben elérte a 74.760 Ft/ha-t, az idei évben pedig várhatóan meghaladhatja a 90.000 Ft/ha összeget.
De van még néhány további érv is. Termesztése nem igényel pótlólagos gépberuházást. Kedvező utóvetemény hatás 0,5-1t kalászos többletterméssel. A munkacsúcsok optimalizálhatók termesztésével. A szója értékesítése a problémamentesebb minőség miatt is könnyebb. A 2024-től induló EU-fehérjeprogram fókuszában a szója termesztésének ösztönzése szerepel.
Az „érzékeny” növényként emlegetett szója, a 2022-es, rendkívüli szélsőséges évben, hazánkban kétszer jobban* teljesített a kukoricához képest, de még a napraforgó teljesítményét is lekörözte.
A szója hazánkban és az egész Európai Unió területén is keresett növény. Ennek egyik oka, hogy mind Magyarországon, mind pedig az EU-ban is lényegesen kevesebbet termelünk annál, mint amire szükségünk van. Ez még az Ukrán terméssel együtt kalkulálva is igaz.
A szója a nagy területen vetett tavaszi kultúrákhoz képest kevesebb inputanyaggal is beéri, korai fajták vetése esetén pedig a szárítási költség is megtakarítható így a szója olcsóbban termeszthető.
A BactoFil Szójaoltóval további (R. japonicum) baktériumokat kell kijuttatni a talajba vetés előtt vagy azzal egymenetben, melyek a hajszálgyökereken további nitrogénkötő gümőket képeznek, amivel biztosítanak mintegy 800-1200 kg/ha többlettermést (MSZFE saját mérés) a közepes és/vagy kései érésű fajtáknál. A többlettermés mértéke bőven fedezi a ráfordítást és többletprofitot eredményez.
Megfelelő ökológiai feltételek mellett, kellő szaktudással hazánkban is érdemes szóját termeszteni, de a sikeres termesztés precíz, pontos agrotechnikát igényel. A szója a vetésszerkezetbe könnyen beiktatható, termesztéséhez speciális gépekre, eszközökre nincs szükség. A növény talajra gyakorolt hatása kedvező, gyökérzete talajszerkezet-javító hatású, gyökér- és szármaradványai növelik a talaj szervesanyag- és nitrogénkészletét. A szója gyökérgümőin Rhizobium japonicum baktériumok élnek szimbiózisban a növénnyel, hektáronként évente 40-60 kg hasznosítható nitrogénvegyülettel gazdagítva a talajt.
A szükséges nitrogénmennyiségnek 30-50 %-át a talajoldatból veszi fel, a fennmaradó igényét a vele szimbiózisban élő Bradyrhizobia japonicum nitrogén kötése fedezi. A gümők kifejlődését, aktivitását sok tényező befolyásolja – talaj, időjárás, fajta, agrotechnika- vetésváltás, talajművelés, stb.
Fontos a fenológiához kötött felvételi igény ismerete. A termésfejlődés legérzékenyebb szakasza a virágzás kezdete és maximális szemméret kialakulása között van. A mag feltöltése ebben a növekedési szakaszban jelentős vizet és tápanyagot igényel.
A szója jövedelmező termesztéséhez, a termesztéstechnológia hatékonyságának növeléséhez sok tényező együttesét kell figyelembe venni. A tápanyaggazdálkodás tekintetében a Yara a következő szempontokat mérlegelését javasolja:
A termőhelyi adottságok ismerete (talajviszonyok, csapadék mennyisége, eloszlása, hőmérsékletviszonyok) és komplex értékelése kulcs a megfelelő termőterület kiválasztásához.
A talaj magas nitrogénellátottsága, vagy a túlzott nitrogénkijuttatás alacsony gümőképzést, így gyenge nitrogénkötést eredményezhet.
A talajvizsgálatra alapozott harmonikus tápanyagellátás kiemelt jelentőségű.
A hiánytünetek azonosítására, a növény tápláltsági állapotának ellenőrzésére végeztessünk levélanalízist.
Úgy gondolom, hogy helyben szinten tudjuk tartani, sőt talán még növelni is tudjuk majd 3-5 év alatt a takarmány-alapanyag felhasználását. Ehhez pedig szójára van szükség. Viszont a jelenlegi, átlagosan, évi 150 ezer tonnás belföldi termelés még a jelenlegi igényeket sem fedezi, közel ugyanannyi importtal egészül ki. A jövőben pedig várhatóan még több szójára lesz kereslet. Mi a GMO-mentes szójababból full-fat szóját, illetve egy SoyPreme®-nek nevezett bendővédett szóját állítunk elő.
A népesség és az állatpopuláció is folyamatosan növekszik a világban, különösen Ázsiában, míg Európán belül – a fenntarthatóság jegyében – egy átstrukturálódás figyelhető meg: Nyugat-Európából Kelet-Európába tolódik át az állattartás és a húselőállítás súlya. Ennek az a logikája, hogy, például, Magyarország sokkal közelebb van az alapanyaghoz, magához a táphoz, illetve a takarmány-alapanyagokhoz, míg, például, Dániában vagy Hollandiában mindent importálni kell. Látva ezeket a trendeket, az UBM éppen ezért nyitottunk a sertéshízlalás felé, és építünk egy modern telepet.
*A szója termésátlaga az 5 év átlagához képest 2022-ben 24%-al csökkent, míg a kukorica termésátlaga 52%-al, a napraforgó termésátlaga pedig 34%-al csökkent.
Forrás: magro.hu
