Szakmai cikkek

A talajművelés szerepét és alkalmazását a gazdaság igényeihez kell igazítani, mivel a művelet egyszerre kínálhat agronómiai előnyöket és hordozhat jelentős kockázatokat. A művelés elsődleges célja a talaj optimális állapotának kialakítása a vetéshez, a gyomok visszaszorítása, valamint az előző kultúra szármaradványainak lebontása, ami kedvező feltételeket teremt a keléshez és a növények fejlődéséhez, végső soron pedig magasabb terméshozamot eredményezhet. A hagyományos művelés mellett elterjedt megoldás a no-till, a vertikális és a sávos (strip-till) talajművelés, amelyek közötti választást a rendelkezésre álló géppark, a termesztett növénykultúra, a talaj- és időjárási adottságok, valamint a termelési célok határozzák meg. Fotó: Iowa Soybean Association / Archív felvétel Főbb érvek a talajművelés mellett és ellen A talajművelés előnyei közé tartozik a hatékony gyomirtás – különösen a herbicidrezisztencia terjedésének idején –, a tápanyagok talajszelvényen belüli átrendezése, valamint a szármaradványok bekeverése, ami elősegíti a tavaszi kelést. Ugyanakkor a művelés roncsolhatja a talajaggregátumokat, csökkentheti a talajszerkezet stabilitását, fokozhatja a felszíni lefolyást és az eróziót, valamint hozzájárulhat a nitrogén és foszfor vízfolyásokba…

A 21. századi mezőgazdaság egyre összetettebb kihívásokkal néz szembe. A klímaváltozás hatására gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek: az aszályos időszakokat hirtelen heves esőzések váltják fel, a csapadékeloszlás rapszodikussá válik, és ezzel együtt a termelés kiszámíthatatlansága is fokozódik. A talajok termőképessége csökken, a rovarkárok és kórokozók elleni védekezés egyre nagyobb kihívást jelent, miközben a növényeknek egyre többféle abiotikus és biotikus stresszfaktorhoz kell alkalmazkodniuk. Ebben az egyre bizonytalanabb környezetben a seed priming – azaz a magok kontrollált hidratálással történő előkezelése – egyre nagyobb figyelmet kap. A seed priming szerepe és módszerei Ez az egyszerű és költséghatékony technika lehetővé teszi, hogy a vetőmagok még a csírázás megindulása előtt aktiválják anyagcsere-folyamataikat, ezzel növelve a csírázás sebességét, egyöntetűségét és a fiatal növények stressztűrését. A különböző priming módszerek segítségével a növények jobban viselik a csapadékhiányt, sóstresszt vagy akár a rovarkártevők által okozott támadásokat is. A seed priming nem csupán a terméshozam javításához járulhat hozzá, hanem elősegítheti a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat is, hiszen csökkentheti a műtrágyák…

A Nature tudományos folyóiratban megjelent egy tanulmány, amelyik a klímaváltozás mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatásait számszerűsíti az évszázad végéig. A Kárpát-medence mégsem olyan jó hely. Pont az éléskamrák forrósodnak fel A klímaváltozás a kutatók szerint a legnagyobb mértékben a mérsékelt égövi „éléskamrákat” érinti, ilyen az USA gabonaövezete, Kelet-Európa és Kelet-Kína. Mivel ma itt termelik a legtöbb élelmiszert, a klímaváltozásnak óriási hatása lesz a globális élelmezés-biztonságra. Az amerikai mezőgazdaság például a magas hozamokra van berendezkedve, de nem elég robusztus ahhoz, hogy ellenálljon a klímaváltozásnak. Ezzel szemben a trópusi területeken a bőséges csapadék mérsékli a hatásokat. A szegényebb régiókban, amelyek már most is forrók, már nem lehet sokkal rosszabb a helyzet. A maniókára támaszkodó régiók, például Dél-Amerika és Afrika egyes részei kevésbé fognak szenvedni a változástól. Kukorica Az USA gabonaövezetében, Kelet-Kínában, Közép-Ázsiában, Dél-Afrikában és a Közel-Keleten akár 40%-os hozamcsökkenés is lehetséges az évszázad végére. Dél-Amerikában és Közép-Afrikában 15%-os visszaesés várható. Európában a hozamok ingadoznak: a déli, mediterrán területeken 20–40%-os veszteségre, míg északon akár…

Kísérleti eredmények alapján a fővetésű szójabab állományok 66%-os levélfelület-csökkenést is tolerálnak anélkül, hogy mérhető termésveszteség következne be. Az augusztus 6-án tartott Blackland Farm Managers Tour rendezvényen a Green Valley Farms farmon, Columbia városában a részvevők megtekintik a szójabab és kukorica kutatási parcellákat. Az 55 éves Blackland Farm Managers Tour, Észak-Karolina legnagyobb mezőgazdasági rendezvénye, 400 fő látogatott el a Hyde megyei farmra. (John Hart) Áttekintés • A főnövényként vetett szójabab akár 66%-os lombvesztést is elvisel termésveszteség nélkül.• A másodvetésű szója küszöbértéke továbbra is 15%-os levélvesztés.• A rendszeres állományfelvételezés kulcsfontosságú a hatékony rovarvédelemhez. Az alacsony felvásárlási árak és a magas termelési költségek jelenlegi helyzetében Dominic Reisig, a North Carolina State University növényvédelmi entomológusa (rovarszakértője) továbbra is hangsúlyozza a kártételi küszöbértékek szerepét az integrált növényvédelmi (IPM) programokban. A küszöbérték azt a pontot jelenti, amelynél a rovarölő szeres védekezés gazdaságilag megtérül. Az IPM szemlélet szerint a termelőknek rendszeresen fel kell mérniük a kártevő-populációkat, és csak akkor kell beavatkozni, ha azok elérik a gazdasági vagy…

A hazai szántóföldi növénytermesztésben időről időre felbukkannak olyan „egzotikus” növények, amelyek iránt vagy a bővülő kereslet miatt kialakuló kiemelkedően magas árbevétel lehetősége, vagy pedig a változó, egyre melegedő klímánkhoz való jobb alkalmazkodás érdekében növekedett meg egyes termelők részéről az érdeklődés. Sok termelő gondolja úgy, hogy az „egzóták” kórokozói, kártevői a kultúra hazai ritkasága miatt nem állnak lesben, és ezáltal tetemes növényvédelmi költségek spórolhatók meg. Sajnos a helyzet sok esetben egyáltalán nem ilyen egyszerű! A csicseriborsó ismérvei és veszélyei A csicseriborsó (Cicer arietinum), a sokak által kedvelt hummusz alapanyaga is egy ilyen, trópusi körülmények között is termeszthető, értékes növény. Kevesen ismerik, ráadásul akik igen, azok jelentős része is csak annyit tud a növényvédelméről, hogy a borsózsizsik (Bruchus pisorum) nem károsítja. Sajnos a kultúra növényvédelme nemcsak a zsizsik elleni védekezésből, vagy annak elmaradásából áll. Mint minden növénynek, ennek a szántóföldi kultúrának is megvannak a maga kártevői és kórokozói. Ha nem figyelünk oda, akkor ezek bizony akár a teljes termését megsemmisíthetik ennek a…

A szója (Glycine max) az egyik legfontosabb fehérje- és olajnövényünk, termesztése azonban számos kórokozó miatt kihívásokkal jár. Vírusok, gombák és baktériumok egyaránt megtámadhatják a szóját, súlyos fertőzés esetén jelentős terméskiesést okozva. Cikksorozatunk első részében a vírusok és gombák okozta kórképekre hívtuk fel a figyelmet, most a baktériumok következnek, majd a klímaváltozás okozta egyéb kihívások. Levélfoltosság vagy hervadás? Baktérium áldozata lett A baktériumos fertőzések jellemzően meleg, párás időben erősödnek fel, és gyakran maggal terjednek, illetve a növénymaradványokon élik túl a telet. A fertőzés korán, már a fiatal növényen megjelenhet, és a lombkárok miatt csökkenti a fotoszintézist, súlyos esetben pedig a hüvelyeket, magokat is károsíthatja. A három legfontosabb baktériumos betegség: ‑ Baktériumos barna levélfoltosság (Pseudomonas syringae pv. glycinea) A szója legelterjedtebb bakteriális fertőzése, gyakorlatilag világszerte előfordul. Tünetei a leveleken kezdetben kicsi, szögletes, víz-soaked (átitatott) foltok, melyek sárgászöld hálóval vannak körülvéve. Később a foltok megbarnulnak, közepeik elhalnak, azokat sárga udvar övezheti. A foltok idővel összeolvadnak, a levélszövet kihullik, így „szitaszerű” lyukak maradnak a…

2025-ben csaknem 100 ezer hektáron vetettek szóját a magyar gazdák, amelynek háromnegyede a Dunántúlon, fennmaradó hányada pedig az Alföldön található. Ez Bene Zoltán, a Karintia Kft. ügyvezetője szerint elsősorban annak köszönhető, hogy Magyarország - Európához hasonlóan - próbál aktívan tenni a fehérefüggősége csökkentéséért, illetve az is közrejátszik benne, hogy a szója takarékosan termelhető, könnyen értékesíthető és jövedelmező kultúra, amely jobban ellenáll a hőmérsékleti kihívásoknak, mint a többi tavaszi növény. De hogyan látják a helyzetet a szója termesztésével foglalkozó gazdák? Milyen képet mutatnak az állományok az extrém száraz június után? Az Agrárszektor ennek járt utána. A szójaágazatban az elmúlt években globálisan, Európában és Magyarországon is egyértelműen megfigyelhető trend lett a fehérjefüggőség csökkentésére való törekvés. Ennek, és többek között a növény átlagon felüli jövedelemtermelő képességének következtében tavaly jelentősen nőtt a szója vetésterülete - közölte az Agrárszektorral Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője. A szakember beszélt arról is, hogy az Európai Unió belső szójaigénye mintegy 35 millió tonnát tesz ki, ám a blokkban csak…

Megérett borsómat kifejtve több hüvelyben is találtam megrágott magokat. Hogyan kellett volna ezt megelőznöm? Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos válaszol A borsónak több olyan kártevője is ismeretes, melyek még az érés során, a fejlődő magokkal való táplálkozásuk által okoznak, esetenként, akár súlyos kártételt is. Az egyik ilyen kártevő az akácmoly, melynek lárvája a magokat megrágja, a hüvely belsejében pedig az általa készített laza szövedéket is megtalálhatjuk, illetve az ürülékét egyaránt, ami a szövedékbe beletapad. Jellemző, hogy a borsószemeken nagy, de sekély rágásnyomok alakulnak ki. Képesek jelentős kárt is okozni, akár a zsenge magok jelentős részét elfogyasztani. Egy másik molyfaj, a borsómoly ugyancsak felelőssé tehető a magok elfogyasztásáért. A lárvák a hüvely falán keresztül hatolnak be, mely okozott nyílás gyorsan beforr, de sötétbarna, apró pontként a továbbiakban is látható lesz ennek nyoma. A hüvelyben több magot, általában 2-3 szomszédos magot is károsíthatnak. Melegebb nyarú éveken kell számítanunk nagyobb felszaporodásukra, illetve, ha a borsó virágzása idején kb. 18 fokos hőmérséklet tapasztalható. A…

A szója (Glycine max) az egyik legfontosabb fehérje- és olajnövényünk, termesztése azonban számos kórokozó miatt kihívásokkal jár. Vírusok, gombák és baktériumok egyaránt megtámadhatják a szóját, súlyos fertőzés esetén jelentős terméskiesést okozva. Cikksorozatunkban áttekintjük a szójatermesztés során előforduló főbb vírusos, gombás és baktériumos betegségeket (latin nevükkel), kitérve a klímaváltozás miatti új vagy súlyosbodó problémákra, valamint a gyakorlati védekezési javaslatokra, amelyekkel a gazdálkodók mérsékelhetik a károkat. Vírusos betegségek ellen a megelőzés a kulcs Bár a szója vírusbetegségei kevésbé ismertek, mint a gombás betegségek, a vírusfertőzések is komoly károkat okozhatnak. Vírusfertőzésnél gyakori tünet a mozaikos vagy foltos elszíneződés, torzuló levelek, növekedési visszamaradás és csökkent hüvely- és magképzés. Fontosabb vírusosbetegségek Szója-mozaikvírus (Soybean mosaic virus, SMV) A világon mindenütt előforduló vírus, amely súlyos esetben akár 50%-os termésveszteséget is okozhat. A Potyviridae családba tartozó kórokozó levéltetvekkel (nem perzisztens módon) és fertőzött maggal terjed. A leveleken mozaikos sárga-zöld foltokat és torzulást idéz elő, a hüvelyek torzulhatnak, a magvak elszíneződhetnek. Védekezés: rezisztens fajták vetése, egészséges, vírusmentes vetőmag használata…

A szójabab, a csillagfürt és a csicseriborsó olyan szemes hüvelyesek, amelyek egyre gyakrabban vannak jelen a földjeinken. A lóbabbal és a borsóval ellentétben ezek a kultúrák célzott oltást igényelnek, mivel a szükséges rhizóbiumok (nitrogénkötő baktériumok) nem találhatók meg minden esetben a talajunkban. Azoknál a növénykultúráknál, amelyeket nálunk még nem, vagy csak ritkán termesztettek, a vetőmagot célzottan be kell oltani a megfelelő baktériumokkal, hogy a növény képes legyen kihasználni a nitrogénmegkötés előnyeit. Melyik a megfelelő oltóanyag? Először is a megfelelő oltóanyagot kell kiválasztani az adott növénykultúrához: a szóját olyan oltóanyaggal kell kezelni, amely a Bradyrhizobium japonicum baktériumot tartalmazza, a csillagfürtöt Bradyrhizobium lupini-val, míg a csicseriborsót Bradyrhizobium ciceri-vel. Szinte minden hüvelyes csak a saját specifikus baktérium-partnerével képes szimbiózist kialakítani (ezért például a csillagfürt nem oltható be szójaoltószerrel). Számos gyártó ma már az oltóanyagot a vetőmaggal együtt kínálja. Azoknak az oltóanyagoknak az áttekintését, amelyek beváltak, a baden-württembergi LTZ (Mezőgazdasági Technológiai Központ) kísérletei biztosítják. Az LTZ szakemberei kétévente tesztelik a legelterjedtebb szójabab-oltóanyagokat szántóföldi kísérletekben,…