Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

Fenntartható vetésforgó, biztos piac.

Helyes szójaoltási gyakorlat (Soybean Good Inoculation Practices – GIP) 1. rész

1. Az optimális hozam eléréséhez elengedhetetlen a szója vetőmag oltása. 

2. Lényeges a megfelelő törzseket tartalmazó oltóanyag kiválasztása (ne használjunk alfalfa és más pillangós oltóanyagot). 

3. A forgalmazók által elvégzett oltásra ’élő’ termékként kell tekinteni, ezért fontos a tárolási hőmérséklet szabályozása, az oltott vetőmag közvetlen napfénytől való megóvása, és a kezelés utáni mihamarabbi elvetése. 

4. Jó gazda gondosságával használjuk a vizet, mint folyékony hordozó anyagot és az oltóanyag a csírázó növényekre történő kijuttatásához. 

5. A megvásárolt oltóanyagot a felhasználásig megfelelő hőmérsékleten kell tárolni és védeni kell a közvetlen napfénytől. 

6. A talaj kémhatását pH 6,5 és pH 7,0 között ajánlatos tartani és ha a mintázás vagy tesztelés pH 6,5 alatti kémhatást mutatna, érdemes nátrium-molibdátot (0,25 lb/acre nátrium-molibdát) kijuttatni. 

7. Figyelje meg a V2-R1 fejlődési stádiumban lévő és nézze növényeket, hogy a fő száron van-e minimum 10 gümő (ez az ideális fertőzésszám). Ha jóval kevesebb található rajta, érdemes megfontolni többlet N kijuttatást 50 lb/ acre mennyiségig. 

Az oltás folyamata 

A mag oldal irányban gyökeret fejleszt és a hajszálgyökerek jelet bocsátanak ki, ami összhangban van a Bradyrhizobium Japonicum oltóanyag igényeivel, így a gyökerek utat nyitnak a baktériumnak, ami behatol a gyökérbe (fertőzés) és gümőket képez. A jól működő gümők rózsaszínek lesznek, mert a Leghemoglobin (vörös pigmentek) tartalomtól az aktív gümő belseje vörös-rózsaszín. A levélben képződött cukrok a gyökéren át a gümőkbe jut, energiát szolgáltatva a baktériumnak, amely ezáltal megköti az oxigént. Olyan stressz hatására, mint például a hideg, szárazság, árvíz és az alacsony talajkémhatás károsan befolyásolja a gümőképződést és a N megkötés folyamatát. 

Mi szól az oltás mellett? 

1 bushel szójabab 3,5 lbs N-t igényel 100 bushel termés létrehozásához, ami 350 lbs N-t jelent acre-ként. A megfelelően kezelt talaj esetén a gyökérgümők megkötik és biztosítják ezt a mennyiséget. A termőtalaj nem tartalmazza alapesetben a szójaspecifikus Bradyrhizobium japonicum nevezetű rhizobium baktériumot. A szója gyökere jelet küld a közeli B japonicum baktériumnak aktiválási céllal és ennek révén genetikai kapcsolat alakul ki a kettő között, amely szimbiózisnak köszönhetően a növény táplálja a baktériumot és az cserébe felhasználhatóvá teszi a növény számára a légköri nitrogént a növekedéshez és fejlődéshez. 

Az alábbi kép (G. Roth 2014) jól illusztrálja azt a drámai különbséget, amit az oltás elmaradása okozhat. A jobb oldalon látható szója nem kapott oltást. 

A gümők tipikusan a főgyökéren és a hajszálgyökereken képződnek V2 fejlődési stádiumban, bár a folyamat folytatódik, a fő fertőzés korán történik és a termesztők V2-R1 stádiumban már jól felmérhetik a gümő számot. Ha kevesellik, felmerülhet a N utánpótlás kérdése. Ha a gümőképződés rendben történik, a földből való kibújástól számítva 2 hétre 5-7 gümőnek kell lennie a főgyökéren vagy 12 gümőnek inch-enként a főgyökéren virágzáskor (R1) (R. Elmore 2007). A tipikusan nagyhozamú táblákon a fő gyökérzetre koncentráltam és R1 fejlődési stádiumban kb. 10 gümőt találtam a főgyökérzeten. Ahhoz, hogy értékelni lehessen a gümőképződést, félbe kell vágni a gümőt. Azok a gümők, amelyek aktívan N-t kötnek meg, rózsaszín és/vagy világos piros színűek, azok a gümők viszont, amelyek fehérek vagy zöldek, nem működnek vagy nem kezdték még meg a N kötést. 

A B japonicum talajba juttatása a termesztők feladata. B japonicum előállítói finomítottak az előállítás folyamatán és a szállítási problémákon is javítottak, valamint jobb, hatékonyabb B japonicum alfajokkal dolgoznak. A modern steril termékek négyszer annyira produktívak, mint a korábbi nem-steril anyagok. (Egyben jövedelmezőbbek is) (Ohio State Extension 2009) Az oltóanyagnak egyéb előnyei is lehetnek és komponensek számos konfigurációját lehet felvinni a magokra. 

Az újabb oltóanyagok további lehetőséget teremthetnek az alább felsorolt területeken 

1.  Növekedést serkentő hormonok használata. 

2.  Növényvédőszerek és más Bacillus baktériumok együttes használata. 

3.  Jelzés kiprovokálása, mely kiváltja/felgyorsítja a gümőképződést a hideg talajban. 

4.  A baktérium védelmét szolgáló tartósítás, mely lehetővé teszi, hogy akár 30 nap is eltelhet az oltás és a vetés között. 

5.  Kötőanyagok használata a magra történő hatékonyabb felvitel érdekében. 

6.  A baktérium tápanyagellátásának javítása. 

Az oltás ideális feltételei 

Fontos ismernünk azt a környezetet, amely a gyökér és a B japonicum közötti kapcsolatot biztosítja. A talajban megnövekedett alumínium szintet az alább leírt módon lehet csökkenteni, a talaj tényezők megváltoztatása nélkül. 

Talaj 

  • pH: A talaj kémhatását célszerű legalább 6,5- 6,8 pH között, de ideális esetben 7 pH-n tartani, és ha a vizsgált minta vagy teszt 6,5 pH alatti eredményt mutat, molibdén hozzáadása javasolt 0,25 lb/ acre nátrium-molibdenát formájában, ami segíteni fogja a gümőképződést. A Pennsylvania On Farm Network kezdeményezés három éven keresztül vizsgálta a 6,5 pH-nál alacsonyabb kémhatású talajban levő molibdát szintet és arra jutottak, hogy a vetőmagra felvitt vagy V1 fejlődési stádiumban kijuttatott molibdátra jól reagál a növény.  A 3 év folyamán 5 bu/acre többlet hozam jelentkezett és 38 válaszreakciót detektáltak mind a farmon, mind a kutatóállomáson. 
  • optimális P és K tartalom 
  • nyirkos, de nem túl nedves talajállapot 

Trágyázás 

Pennsylvania On Farm Network szarvasmarha, sertés és baromfi trágyával kapcsolatos kutatásai megerősítették, hogy a vetés előtti trágyázás hatással van a sikeres gümőképződésre, de nem mindig hátrányosan. Ajánlott a közvetlen vetés előtti trágyázás, de inkább ősszel érdemes és kisebb mennyiségben kijuttatni, a lehetséges komplikációk elkerülése céljából. University of Delaware kutatói 45 lbs nitrogénnel kiegészítve műtrágya kijuttatása esetén legalább 40%-os N megkötés csökkenést észleltek ahhoz a maximálisan megköthető N mennyiséghez képest, ami N hozzáadás nélkül érhető el. (Taylor, 2014 Nitrogen and Soybeans) 

Hőmérséklet 

  • Az ideális hőmérséklet a legtöbb B japonicum faj számára 77 Fahrenheit (25 Celsius), de hidegebb talajok esetén adalékanyagok hozzáadása javallott. 

Növényi interakció 

  • A rhizóbium gyors csírázása és megtelepedése akkor történik meg, ha a talaj és a gyökérrendszer között létrejön a „kémiai párbeszéd” a fertőzés megvalósulásáért. Ennek a kapcsolatnak a kialakulását gátolhatja az extrém korai vetés, mivel a talajhőmérséklet ilyenkor a normálisnál jóval alacsonyabb. 

Forrás: 

https://extension.psu.edu/soybean-good-inoculation-practices-gip

Fordította: 

Juhász Anita 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás