Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

Fenntartható vetésforgó, biztos piac.

Helyes szójaoltási gyakorlat (Soybean Good Inoculation Practices – GIP) 2. rész

Az első év szindrómája 

A szűz talajok (ahol a vetésforgóban minimum 5 éve nem termesztettek szóját) speciális kezelést igényelnek és azt is el kell fogadni, hogy az első évben a hozam alacsonyabb lesz. 

Taktikák 

  • Egyesek oltott magot vetnek ősszel a talajba, hogy segítő löketet adjanak a tavaszi szójavetéshez. 
  • Hozamelvárásokat az adott területnek megfelelő normál szint felére kell helyezni 
  • 50 lbs/acre N kijuttatása (R Elmore Nebraska Extension, 1984) virágzás előtt hatékonynak bizonyult jelentős hozamveszteség elkerülésére ott, ahol a dupla oltás nem hozott kellő eredményt. 

Az oltóanyaggal körültekintően kell bánni 

Igaz, hogy a megvásárolt oltóanyag milliónyi baktériumot tartalmaz, azonban a nagy hőmérséklet ingadozás vagy például a közvetlen napsugárzás könnyen elpusztíthatja őket. A B. japonicum sejteknek a legjobb túlélési esélye 40-80 F között van és az oltóanyagot mindenképp hűvös helyen, direkt napfénytől óvva kell tárolni. Az oltóanyag szavatossága néhány hónaptól 2 évig terjed, attól függően, hogy milyen a készítmény formája és hogy milyen adalékanyagot tartalmaz. 

A következő óvintézkedéseket érdemes megfogadni az oltóanyag szavatosságának megőrzése érdekében: 

  • Tárolási hőmérséklet 40-80 F (kb. 4,5-26,5 C) között, de mindenképp 80 F (26,5 C) alatt kell tartani a hőmérsékletet, napfénytől védett tároló helységben. 
  • Érdemes műanyag zsákban tartani. 
  • Tanácsos közvetlen napfénytől óvni. 
  • A vetésre kijelölt talaj hőmérséklete ne legyen 10 ˚C alatt. 
  • 50-59 F (kb. 10-15 C) hőmérsékleti tartományon belül az oltás hatékonysága nem optimális, mivel bizonyos baktérium fajok egyáltalán nem fejlődnek ezen a hőmérsékleten. Az oltóanyag hatékonysága érdekében ilyen esetben meg kell fontolni a későbbi vetést. 

A kudarc lehetséges okai 

  • Az oltóanyag tárolás közben felmelegszik. 
  • Árvíz, különösen a vetés előtti. 
  • A vetéskori és közvetlenül a vetés utáni szárazság. 
  • A talaj savassága (alacsony pH) 
  • A 6,5 pH értéknél savanyúbb föld éves talajoltása erősen javallott. 
  • Gombaölőszerek (kölcsön)hatása 

Az éves talajoltás 

Válaszoljon a következő kérdésekre a földjét illetően: az alábbi lista egy kis segítséget nyújthat abban a kérdésben, hogy vajon szüksége van-e talajoltásra. 

Bármely pontszerzés esetén a talajoltás javasolt. 

  • Állandó kukorica-szója vetésváltást alkalmaz? Igen….(0) Nem…..(2) 
  • Május előtti vetésre számít? Igen….. (1) Nem…..(0) 
  • A vetésterület egyes részei árvíznek vannak kitéve? (több, mint 4 napig) Igen…..(3) Nem…..(0) 
  • A talaj kémhatása 6,8 pH alatt illetve 8 pH felett van? Igen….. (3) Nem…..(0) 
  • Durva szemcsés a talaj? Igen…..(3) Nem…..(0) 
  • Az utolsó betakarításkori szója sárgás színű volt, különösen a tenyészidőszak második felében? Igen…..(4) Nem…..(0) 
  • A korábbi szójavetéseknél juttattak fel gombaölőszert a vetőmagra? Igen…..(2) Nem…..(0) 
  • Gyakran van kitéve komoly vízstressznek? Igen…..(3) Nem…..(0) 
  • Nem-művelés rendszerben dolgozik? Igen…..(3) Nem…..(0) 

Helyes szójaoltási gyakorlat alkalmazása az oltóanyag kijuttatására 

Az oltóanyag kijuttatása előtt érdemes ellenőrizni az oltóanyag egyéb adalékanyagokkal való kompatibilitását. 

Amikor nem kompatibilis anyagok kerülnek a vetőmagra, lehetőleg az oltás után 4 órán belül vessük el. Kompatibilis gombaölőszerek a következők: Apron, Allegiance, Maximum és mikrobiológiai növényvédőszerek. Az újabb oltóanyagoknál már steril közeget használnak és akár 108 baktérium sejt/gramm mennyiséget is tartalmazhat a szer. A felhasználási arány több mint 800.000 sejt vetőmagra juttatását teszi lehetővé. A legtöbb termékben van tapadást elősegítő és kiszáradásgátló anyag is, ami védi a baktériumot. Tartalmaznak még a baktérium számára tápanyagot, ami a sejt életképességét és aktivitását biztosítja. A „túl” oltás nem toxikus a vetőmag számára, de felesleges költséget jelent és esetleg vetéskor méretéből kifolyólag problémát okozhat a vetőgépek működésében. A vetőmagok oltása történhet a vetőmag üzemben vagy a táblán zsákokból, a vetőgép géppel vagy kézzel történő feltöltéskor. 

Melyik a legjobb oltási módszer? 

Az oltás folyékony és száraz formában egyformán jól teljesít, ha helyesen alkalmazzák. Azonban a folyékony állagú oltóanyag hosszabb szavatossággal bír és könnyebb használni. Az újabb szerek kezeletlen vetőmagon akár 60 napon túl is életképesek, ha pedig gombaölőszert is tartalmaz, minimum 7 napig is kibírja vetésig. Ez fontos, mivel abban az esetben, ha az oltást a vetőmag ellőállító végezte és gombaölőszert is tartalmaz, mindez befolyásolhatja a gümőképződést, éppen ezért ajánlott az azonnali vetés. 

Sok termesztő 15 inch (kb. 38 cm) sortávú vetőgéppel dolgozik, pop-up módszerrel folyékony állagú szert használva a rávitel 3gal/acre (kb. 28,38 l/ha) víz felhasználásával történik, az oltóanyagot a vetéssel egyidőben közvetlenül a magra feljuttatva. Ez a leginkább preferált oltási módszer. 

Forrás: 

https://extension.psu.edu/soybean-good-inoculation-practices-gip

Fordította: 

Juhász Anita 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás