Talajhőmérséklethez igazított vetés

Az előző részben részletesen bemutattam a termőterületen alkalmazott technológiát, a sávművelést és elbeszélgettünk a fajtaválasztás nehézségeiről, ez alkalommal arra fókuszálunk, hogy pontosan mire is kell figyelni, hogy sikeres legyen a szója vetése és az aratásnál ne csalódjunk az itt elkövetett hibák miatt.

 

Dusnoki látogatásomkor végigkövettem a szója vetését, majd beszélgettem a gazdával. A 24 hektár szójának a vetése két különböző típusú vetőgéppel történt. Bényi gazda vetőgépe indult a tábla egyik végéből, a demó gép a másikból – Bényi Ferenc vetőgépvásárlás előtt áll és sikerült összehoznia egy próbavetést a kiszemelt típussal, hogy megbizonyosodjon a használhatóságáról. A gépek beállítása után indult is a vetés, ami zökkenőmentesen zajlott.

 
 

Szemtanúja lehettem, hogy milyen jól használható az internetes alapon működő sorcsatlakozás, minden mag szinte pontosan a megművelt sávok közepére került. És nem is ördöngösség a technika használata – a házigazda traktoristája SMS-ben küldte el a demógép kezelőjének a megfelelő koordinátákat és már soron is volt a vetőgép. Ismét megbizonyosodtam arról, hogy precíziós eszközökkel korrekt munka folyik a gazdaságban. Na de térjünk át a gazdával történő beszélgetésre.

 

Első kérdésem az volt, hogy miért várt április utolsó hetéig a szója vetésével?

 

A déli országrészben alig akad olyan termelő, aki ne vetette volna el a szóját, vagy legalább nem kezdte volna el a vetést eddigre. Mosolyogva csak annyit mondott a gazda: „Most jött el az ideje.”. Frappáns válasz, na de járjuk körbe mi áll ennek a hátterében? Meglátása szerint csalóka volt az időjárás, annak ellenére, hogy nagyon meleg volt napközben, éjszakára mindig visszahűlt a hőmérséklet és nem tudtak megfelelő mértékben felmelegedni a talajok. Voltak olyan kukorica vetései, amelyek két hét alatt keltek ki, ami megerősítette abban, hogy nem döntött rosszul, hogy eddig várt a szójával. Megfigyelése szerint a szója esetében nagyon lényeges, hogy gyors és egyöntetű legyen a kelés, mert akkor erőteljesebb lesz a növényzet és kezdetben nem lesz gond a betegségekkel.

 

A következő kérdéskör, amit megvitattunk, a vetőmagnorma volt.

 

Bényi Ferenc úgy gondolta, hogy ehhez a technológiához és a választott fajtákhoz a 340–360 ezres betakarításkori tőszám a legideálisabb. (Az előző részben már említettem, hogy két fajta kerül kipróbálásra, hogy a későbbiekben ki lehessen választani a technológiához a legmegfelelőbbet).

 
 

Első ránézésre szembetűnt a vetőmagok paramétereinél (1. táblázat), hogy az ezermagtömegük nagyon hasonló, ugyanakkor nagyban eltér a csírázóképességük – ezeknek az adatoknak különösképp örültem, mert a kalkuláció végén jól látható majd, hogy miért érdemes számolni és nem a megszokásokra hagyatkozni. Az egyik fajtának a csírázóképessége 95%, az ezermagtömege 193 gramm, a másik fajtának a csírázóképessége 83% és az ezermagtömege 184 gramm volt. Az aratáskor 350 ezres tőszám körül szeretnénk majd betakarítani, ezért a csírázóképességgel és a várható egyéb veszteségekkel – amit a gazda 10% körülinek saccol – korrigálni kellett a vetőmagnormát. Ami az első fajta esetében matematikailag így nézett ki: 350 000/0,95/0,9=409 357 darab mag/hektár, a második fajtánál pedig így: 350 000/0,83/0,9=468 541 darab mag/hektár. Jól látható, hogy elég nagy különbséget kaptunk a két fajta esetén a vetőmagnormát illetően. Ahhoz, hogy grammban kifejezve megkapjuk a hektáronkénti vetőmag súlyát, a vetőmag darabszámát el kellett osztani ezerrel, majd ezt a számot meg kellett szorozni a vetőmag ezermagtömegével – azért kellett osztani ezerrel, hogy a nevezőben és a számlálóban is ezer darab magra legyenek kifejezve a paraméterek. Az első fajta esetén tehát így számolhatunk: 409 357/1 000×193=79 006 gramm, a második fajta esetén: 468 541/1 000×184=86 212 gramm. Jól látszik, hogy a rosszabb csírázási képességgel rendelkező vetőmagból majdnem 10%-kal többet kellett tölteni a vetőgépbe.

 

A vetőgép teljes körű beállításához meg kell határozni a magtávolságot és vetés mélységét.

 

Ezt legegyszerűbben úgy tudtuk megadni, hogy az egy hektárban lévő sorok hosszát elosztottuk az elvetni kívánt vetőmag darabszámával. A mi esetünkben 75 centiméter volt a sortávolság, ami azt jelenti, hogy egy hektárban 13 333 folyóméternyi sor található. Ezért az első fajta esetén: 13 333/409 357=0,033 méter, a második fajta esetén: 13 333/468 541=0,029 méter magtávolsággal kellett dolgozni. A vetés mélységéről Bényi gazda úgy vélekedett, hogy a jól sikerült, aprómorzsás magágy miatt elegendő a 3-4 centiméteres mélységet használni a vetés során.

 
 

Akkor pontosan, hogy is alakultak a vetéssel kapcsolatos számok?

 

Nagyságrendileg 350 ezres tőszám betakarítása esetén a vetéshez szükséges paramétereket összefoglalva az első fajta esetében 409 357 darab magot vetettünk el hektáronként, aminek a súlya 79 kilogramm volt és 3,3 centiméterre kerültek egymástól a vetőmagok. A második fajta esetén hektáronként 468 541 darab mag került elvetésre, ami 86,2 kilogrammot nyomott és 2,9 centiméterre kellett, hogy a magok egymástól kerüljenek. A vetés mélysége mindkét fajta esetén 3-4 centiméter volt.

   
További képek a szójavetésről megtekinthetőek ide kattintva!
 

Az utolsó látogatásom óta milyen változások történtek a termőterületen?

 

Elmondása szerint 20 milliméter csapadék hullott, mióta utoljára itt jártam, ami végül egy remek magágy kialakulását eredményezte, így megvan minden feltétel, hogy a magok a lehető leggyorsabban és a legegyenletesebben keljenek ki. A vetéssel egy menetben CORN Startert (NPK 15-20-10+1,5 Zn) juttatott ki 150 kilogramm/hektár dózisban, ami elmondása szerint jó minőségben granulált műtrágya, emellett nagy mennyiségben a cink is jelen van benne, ami a kezdetektől támogatja a növények megfelelő ütemű növekedést. Úgy gondolja a gazda, hogy az alapműtrágyázással és a vetéssel egy menetben kijuttatott műtrágyával megfelelő tápanyag-ellátottságot biztosít a csírázó és a kelő növények számára.

 

A vetés után tervez egy preemergens gyomirtást, amit a Spectrum és a Pledge 50 WP gyomirtó szerek kombinációjával fog elvégezni, mert az a tapasztalata, hogy ezzel a kombinációval lehet a területen jelen lévő gyomok ellen a leghatékonyabban védekezni. A kelés környékén még egy Káli-Fosz (kálium, foszfor, molibdén keveréke) folyékony műtrágya hígítás nélküli injektálását fogja elvégezni 20 liter/hektár dózisban a kezdeti fejlődés támogatására.

 

Jó látni Bényi gazda magabiztosságát és eltökéltségét a növénytermesztéssel kapcsolatban. Külön kiemelendőnek tartom, hogy nem a megszokásokra alapoz, hanem igyekszik a lehető legjobban alkalmazkodni a körülményekhez és mindemellett a legtöbbet kihozni belőlük.

 

A következő részben megtudhatják, hogy mi szúrt szemet Bényi gazdának, ami lehet, hogy a későbbiekben aggodalomra adhat okot. Kiderül az is, hogy zökkenőmentesen kikelt-e a szója, és hogy hogy sikerült a gyomirtás. Beszámolok arról is, hogy elkezdtek-e már kialakulni a szója gyökérzetén szimbiózisban élő gümők. Tartsanak velünk!

 

Farkas-Csamangó Tamás

 

Forrás: Agro Napló

 

A sorozat a hazai sikeres szójatermesztésért elkötelezett támogatói kör jóvoltából valósul meg:

 
       
 

A sorozat korábbi részei:

Oldalunkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás