Szén-nitrogén arány: Kulcs a talajban rejlő lehetőségek kiaknázásához

Mivel gyakran kerül a szántóföldekre takarónövény, ezért a gazdáknak nem árt ismeretekkel rendelkezniük a szén és nitrogén (C:N) arányának hatásairól. Cikkünkben arra keresünk választ, hogy mit jelent a C:N arány, hogyan befolyásolja a C:N arány a talajban lévő tápanyagokat, hogy miért a megfelelő C:N arány az egészséges talajok egyik legfontosabb mutatója, és hogy a takarónövények milyen módon befolyásolhatják a talaj C:N arányát.

A C:N arány azt fejezi ki, hogy a talajban a szén- és nitrogén tömege hogyan viszonyul egymáshoz. A vetésforgó megtervezésekor és a takarónövények alkalmazásakor elengedhetetlen a talajt jellemző C:N arány ismerete. Például a talajmikrobák számára az optimális arány 24:1. A 24:1 arány serkenti a mikrobákat, elősegítve a növényi maradványok időben történő lebomlását, ami segíti felszabadítani a tápanyagokat a haszonnövények számára.

A talajban rejlő lehetőségek feltárása

A mikrobákat kiegyensúlyozott módon kell táplálni, hiszen csak így tudnak folyamatosan dolgozni a talajban. A kukorica szármaradványok 57:1 C:N aránya  magas széntartalomra utal, vagyis a mikrobák számára nem kedvező a környezet a növényi maradványok gyors elfogyasztásához és lebontásához. Ez annyit jelent, hogy amikor a kukorica szármaradvány ott marad a talajon a kukorica-kukorica vetésforgóban, a mikrobáknak nitrogént kell használniuk a szénben gazdag maradvány lebontására, így azt a haszonnövény elől fogja elvenni.

Egyes termelők ezért tavasszal több nitrogént juttatnak ki, hogy kompenzálják a „lekötött” nitrogént. Azonban egy alacsony C:N arányú takarónövény, például a szöszös bükköny alkalmazása jobb választás lehet a talajban lévő nitrogén felszabadítására.

Nem a nitrogén az egyetlen tápanyag, amely a nem megfelelő C:N-arány miatt a talajban megkötődhet. A mikrobák a foszfort is felhasználhatják saját táplálkozási szükségleteik kielégítésére, így a magas C:N-arányú talajokban versenyezhetnek más növényekkel a foszforért. A hagyományosan magas foszforértékeket mutató talajok esetében a C:N arányt ki kell igazítani.

Egészséges talaj megőrzése

A megfelelő C:N arány fenntartása kulcsfontosságú az egészséges talajhoz. A 24:1 C:N arány elősegíti a nagyobb mikrobiális aktivitást, és magasabb szervesanyag-tartalmat eredményezhet. A szerves anyag nem más, mint növényi, állati és mikrobiális maradványok a bomlás különböző szakaszaiban, és az új kutatások szerint ennek akár 80%-a is mikrobiális maradvány lehet.

Az alábbi Venn-diagram a talaj szerves anyagát (Soil Organic Matter/SOM) alkotó kereszteződést mutatja. A 24:1 arányú C:N értékek elősegítik a nagyobb mikrobiális aktivitást, és magasabb SOM-hoz vezetnek.

A magas szervesanyag-értékek nagyobb mennyiségű tápanyag felszabadulást, jobb víztartó képességet és kisebb tömörödést eredményeznek. Ez tovább igazolja a megfelelő C:N arány fontosságát a talaj egészségének szempontjából.  

Ha a talaj C:N aránya túl magas,  a talajban több gomba lesz, mint  baktérium, ami a szerves anyag lassú körforgását és a szervetlen nitrogén immobilizálódását eredményezi.  

Ha a talaj C:N aránya túl alacsony, a maradványok gyorsabban lebomlanak, és ez növeli a nitrogén kimosódásának esélyét.

A takarónövények természetes módon segíthetnek a talaj C:N arányának növelésében vagy csökkentésében. Kukorica előtti rozs, mint takarónövény gyakran rossz hírverést kap, mivel azt tartják, hogy negatívan (allelopatikus módon) befolyásolja a kukorica fejlődését.

Egyesek úgy vélik, hogy az allelopátia – ebben az esetben a rozs olyan biokémiai anyagokat termel, amelyek hatással vannak a kukorica növekedésére, túlélésére és szaporodására – a felelős a kukorica terméshozamának csökkenéséért a takarónövényeket követően. Más szóval a rozs növények gyökerei olyan allelokémiai anyagokat bocsátanak ki, amelyek károsítják a kukoricanövényt. Az Iowa State University Extension and Outreach szerint azonban a rozs által kibocsátott allelopatikus vegyi anyagok az őt követő növény magméretével függenek össze.

Minél kisebb a mag, annál fogékonyabb a növény. A kukorica nagyméretű vetőmagja és vetési mélysége minimálisra csökkenti a rozsból származó allelopatikus vegyi anyagok hatását. A terméscsökkenés, amelyet a termelők tapasztalnak rozs utáni kukorica termesztésénél, közvetlenül összefügg a rozs magas C:N arányával, valamint azzal, hogy a talajban lévő mikrobák megkötik a N-t. Az olyan takarónövények, mint a szöszös bükköny, a retek és a bíborhere, amelyek mind alacsony C:N aránnyal rendelkeznek, jelentősen segíthetnek a talaj C:N arányának az ideális 24:1 arányhoz való hozzáigazításában azzal, hogy minimalizálják a takarónövényt követő kukorica korai szezonban jelentkező problémáit.

Forrás: https://www.iasoybeans.com/newsroom/article/isr-january-2025-carbon-tonitrogen-ratio-the-key-to-unlocking-your-soil-potential

Fordította: Juhász Anita