Szójabab – oltási lehetőségek
A szójabab, a csillagfürt és a csicseriborsó olyan szemes hüvelyesek, amelyek egyre gyakrabban vannak jelen a földjeinken. A lóbabbal és a borsóval ellentétben ezek a kultúrák célzott oltást igényelnek, mivel a szükséges rhizóbiumok (nitrogénkötő baktériumok) nem találhatók meg minden esetben a talajunkban. Azoknál a növénykultúráknál, amelyeket nálunk még nem, vagy csak ritkán termesztettek, a vetőmagot célzottan be kell oltani a megfelelő baktériumokkal, hogy a növény képes legyen kihasználni a nitrogénmegkötés előnyeit.
Melyik a megfelelő oltóanyag?
Először is a megfelelő oltóanyagot kell kiválasztani az adott növénykultúrához: a szóját olyan oltóanyaggal kell kezelni, amely a Bradyrhizobium japonicum baktériumot tartalmazza, a csillagfürtöt Bradyrhizobium lupini-val, míg a csicseriborsót Bradyrhizobium ciceri-vel. Szinte minden hüvelyes csak a saját specifikus baktérium-partnerével képes szimbiózist kialakítani (ezért például a csillagfürt nem oltható be szójaoltószerrel). Számos gyártó ma már az oltóanyagot a vetőmaggal együtt kínálja. Azoknak az oltóanyagoknak az áttekintését, amelyek beváltak, a baden-württembergi LTZ (Mezőgazdasági Technológiai Központ) kísérletei biztosítják. Az LTZ szakemberei kétévente tesztelik a legelterjedtebb szójabab-oltóanyagokat szántóföldi kísérletekben, többek között a gümőképződés, a magtermés és a fehérjetermés szempontjából. A legutóbbi eredmények 2023-ból származnak.
A különböző gyártók mellett az oltóanyagok alkalmazási formájukban is eltérnek. Léteznek folyékony oltóanyagok, valamint tőzegalapú készítmények. A folyékony változatokban a baktériumok oldatban találhatók, míg a tőzegalapú oltóanyagoknál a nedves tőzeg szolgál hordozóanyagként.
A választott oltóanyagtól függetlenül egy fontos szabályt mindig be kell tartani: mivel ezek a készítmények élő baktériumokat tartalmaznak, mindig az eredeti csomagolásban, hűvös és fénytől védett helyen kell tárolni őket. A nagy hőhatás és a hőmérséklet-ingadozások elpusztíthatják a baktériumokat, és jelentősen csökkenthetik az oltás sikerességét. Különösen fontos erre odafigyelni, ha a vetés előtt hosszabb ideig tárolják az oltóanyagot.
Klasszikus oltási eljárások
Április közepe és május közepe között általában optimálisak a körülmények: a talaj elég meleg, az időjárási kilátások kedvezőek – a szójabab elvethető.
Ez a megfelelő időpont az oltás elvégzésére, lehetőleg közvetlenül a vetés előtt. A baktériumok védelme érdekében a beoltott vetőmagot nem szabad hőnek vagy közvetlen napsugárzásnak kitenni.
Aki tőzeget tartalmazó oltóanyagot használ, az a vetőmagot közvetlenül a vetőtartályban, egy nagy ládában vagy egy homlokrakodó kanálban kézzel is összekeverheti az oltóanyaggal. A betonkeverő segíthet az oltóanyag egyenletesebb eloszlatásában. Ugyanakkor a szójavetőmag nagyon érzékeny – a túl erős mechanikai terhelés jelentősen csökkentheti a csírázóképességet.
A folyékony oltóanyagok könnyebben kezelhetőek, különösen a nagyobb vetőmagmennyiségek esetében. Az oltás betonkeverőben itt is lehetséges, de óvatosságot igényel. Praktikusabb módszer, ha az oltóanyagot permetezőpisztollyal juttatjuk a vetőmagra, miközben az egyik Big Bag zsákból átfolyik a másikba. Ezt a műveletet három-négy alkalommal kell megismételni a jó eloszlás érdekében. Alternatív lehetőségként a vetőmagot szállítószalagon is mozgathatjuk – például meglévő burgonyatechnológia felhasználásával -, miközben az oltóanyagot rápermetezzük.
További információk: Sojaförderring, LegumiN
Új technológia: oltás a vetés során
Aki közelebbről is foglalkozik oltással, gyorsan észreveszi: ez egy időigényes folyamat, és akár dupla munkát is jelenthet – például akkor, ha a vetés közben az időjárás hirtelen megváltozik, és a vetőmagot a következő vetési időpont előtt újra be kell oltani. Az új eljárások alternatívát jelentenek, amelyek az oltóanyagot közvetlenül a vetéssel együtt, a vetőbarázdába juttatják ki.
Egy ilyen eljárást Hermen-Christopher Meins, egy alsó-szászországi vállalkozó saját maga fejlesztett ki, amelyet már több éve sikeresen alkalmaz. A folyékony oltóanyagot vízzel hígítva egy homlokrakodóra szerelt fronttartályba töltik, majd speciális fúvókák segítségével közvetlenül a vetőbarázdába permetezik. Ezen technika tökéletesítése kihívásokkal járt: kezdetben nehéz volt megtalálni az ideális nyomást és a megfelelő fúvókákat. A kereskedelmi forgalomban kapható fúvókák túl sok folyadékot juttattak a barázdába, és elmosta a magokat. Végül saját fejlesztésű fúvókák jelentették az áttörést. Most 1,5–2 bar nyomás biztosítja, hogy az oltóanyag keverék ideális mennyisége közvetlenül a bab mellé kerüljön. Hektáronként 30–50 liter folyadék szükséges, így egy 600 literes tartállyal megfelelő teljesítmény biztosítható. Ha a vetést meg kell szakítani, melaszt adnak a tartályhoz, hogy a baktériumok életben maradjanak a folytatásig. Ezt az eljárást a vállalkozás 2020 óta kínálja. A fejlesztés kiindulópontját néhány ökológiai gazdaság igénye jelentette a térségben, amelyek a növekvő szójatermő területek mellett alternatívát kerestek az oltás magas munka- és időigényére. 2025 tavaszán mintegy 200 hektár kerül bevetésre a Lüneburger Heide térségében Meins által, ahol mind ökológiai mind pedig konvencionális gazdaságok is részt vesznek.
Alternatív megoldásként – megfelelő vetéstechnológia esetén – az oltóanyag beoltott mikrogranulátum formájában is kijuttatható közvetlenül a vetőbarázdába. Erre a célra már léteznek előre beoltott termékek is, ezeket ismert oltóanyaggyártók kínálják. Alternatívaként a mikrogranulátumot közvetlenül a vetés előtt is be lehet oltani. Ekkor a tárolhatóságra és az óvintézkedésekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a vetőmagoltás esetében.
Új vetőmagkezelési módszerek
Két német és osztrák vállalat egy teljesen más megközelítést alkalmaz: az oltást teljes egészében a szántóföldről a vetőmag-előkészítésbe kívánják áthelyezni. A „készre oltott” vetőmag, mint fix és kész megoldás, eddig a szójatermesztésben jártas szakemberek körében kockázatosnak számított. A javaslat eddig mindig az volt, hogy az ilyen előkezelt vetőmagot a gazdálkodó ismételten oltsa be saját maga. Ezen kíván változtatni az Ensemo nevű start-up „SeedJection” eljárása.
Az Ensemo „SeedJection” technológiája egy mechanikus eljáráson alapul, amely során a szójababokat nagy áteresztőképességű rendszerben bemetszik, Rhizobium baktériumokat fecskendeznek beléjük, majd a bemetszést egy bevonattal ismét lezárják. A gyártó szerint ez a folyamat nem sérti meg az embriót, és nem befolyásolja negatívan a vetőmag csírázóképességét. A hasznos mikroorganizmusok így a mag belsejében helyezkednek el, ahol védettek, és a vetés után közvetlenül megtelepedhetnek a gyökérzeten. Ilyen módon beoltott vetőmagot jelenleg Németországban az I.G. Pflanzenzucht cég kínál. Az Adelfia fajta konvencionális gazdaságok számára is elérhető előre beoltott változatban. Az oltás költségeiről a helyi vetőmag-forgalmazóknál lehet érdeklődni. Eddig csak az I.G. Pflanzenzucht gyakorlati kísérletei alapján születtek visszajelzések, amelyek jó oltási eredményről számolnak be. A hivatalos szaktanácsadói kísérletek eredményei azonban még nem állnak rendelkezésre.
Egy eltérő eljárással, de hasonló eredménnyel kívánja egyszerűsíteni az oltást az Instant Seed elnevezésű cég az „easyseed” módszerrel. A gyártó eddig főként kertészeti és erdészeti kultúrák vetőmagkezelésére specializálódott. Ennél az eljárásnál a Rhizobium baktériumokat ún. „coating” (bevonásos) technológiával juttatják a vetőmagra, majd egy növényi viaszréteg zárja és konzerválja őket. A bevonat felszínén kialakuló mikrosérüléseken keresztül a csírázáshoz szükséges víz mégis elegendő mennyiségben eljut a maghoz, így a viaszréteg felreped, megindul a csírázás, és ezt követően biztosított lesz a gyökerek kolonizációja a gümőképző baktériumokkal. Az eljárást két éven keresztül (2022 és 2023) vizsgálta az LTZ oltóanyag tesztjeiben. A kísérletek sikeres oltási eredményt mutattak, azonban a szemtermés és fehérjetermés szintje a legtöbb termőhelyen elmaradt a tesztelt folyékony és tőzegalapú oltóanyagok eredményeitől.
Következtetés
A jó vetőmagoltás kulcsfontosságú a sikeres szójatermesztéshez – ez biztosítja a magas szem – és fehérjetermést nitrogéntrágyázás nélkül. Azok járnak el a legbiztosabban, akik bevált, hivatalos kísérletekben tesztelt készítményeket használnak szakszerűen. Első termesztés esetén érdemes lehet a kétszeres oltóanyagmennyiséget alkalmazni. Akinek van műszaki érzéke és lehetősége saját gépeit átalakítani, az a vetéssel egy menetben is elvégezheti az oltást – ez különösen nagyobb vetésterület esetén térül meg. Az új eljárásoknak még bizonyítaniuk kell, és hivatalos kísérletekben is jó eredményeket kell elérniük. Aki ennek ellenére szeretné ezeket kipróbálni, kisebb területen kísérleti jelleggel megteheti, és így saját maga is meggyőződhet az egyes módszerek sikerességéről.
Fordította: Bardocz Tamás
Forrás: https://www.legunet.de/fileadmin/legunet/Dokumente/Artikel_Sojaimpfung_web.pdf
