Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

Fenntartható vetésforgó, biztos piac.

Gombák

Szója peronoszpóra (Peronospora manshurica)

Jellemzők:

Hazánkban a szója levél-kórokozók közt egyik legelterjedtebb a szója peronoszpóra. 1958-ban fedezték fel Magyarországon először. Kialakulását nagyban befolyásolja az adott évjárat: a sok csapadék és nagy páratartalom kedvez a gombatelepek kialakulásának. Először az alsó leveleken jelentkezik, majd később átterjedhet a felső harmadban levő lombozatra is. A leveleken apró, mozaikszerű sárga foltok jelennek meg, a fonák felőli oldalon pedig szürke penésztelepek alakulnak ki. Súlyos fertőzés esetén a citromsárga foltok megbarnulnak és elhalnak, ami korai lombszáradást eredményezhet. A kórokozó a hüvelyeken keresztül a magokat is képes fertőzni, így vetőmaggal történő terjedése is előfordulhat. A maghéj a fertőzés nyomán gyakorta felreped.  A fertőzött magból kikelő csíranövény törpül, sápadt színűvé válik és a fonákon megindul a gombatelepek fejlődése.

Megelőzés:

Elsődleges megelőzés a fajtaválasztásnál kezdődik. Megfelelően ellenálló fajtával nagyban kivédhetjük ezt a betegséget. Fontos, hogy egészséges, fémzárolt, csávázott vetőmagot használjunk. Agrotechnikai szempontból úgy tudunk védekezni ellene, hogy a szármaradványokat aláforgatjuk, illetve betartjuk a vetésváltás szabályait.

Védekezés:

Ha nagyon súlyos fertőzést tapasztalunk, abban az esetben tudunk vegyszeres védekezést is alkalmazni. Ennek módja réztartalmú- vagy szisztematikus fungiciddel való állománykezelés.

Szója diaportés hüvely- és szárfoltosság; szójarák (Diaporthe phaseolorum var. sojae, Diaporthe phaseolorum var. caulivora)

Jellemzők:

Mindkét kórokozó megtalálható hazánkban, évjárattól függően okoznak megbetegedéseket. A var. sojae a melegebb (28-30 °C), a var. caulivora a mérsékeltebb (20-22 °C) időjárást kedveli. Mindkét kórokozó fertőzött vetőmaggal került be Magyarországra. Polifág kórokozó, több gazdanövénye is ismert szóján kívül, mint a bab, borsó, csillagfürt, burgonya, paprika, hagyma és fokhagyma is. A fertőzés tünetei már a csíranövények sziklevelein és a hipokotilon (a csíranövény szárának a gyökérnyaktól a sziklevelekig terjedő része) is megjelennek. Vörösesbarna foltokat, esetenként csíkokat lehet észlelni. A var. sojae a száron, levélnyélen, hüvelyen, magon, ritkább esetben a leveleken okoz foltosodást. A fertőzött részen sorokba rendeződött, pontszerű piknídiumok (a piknídiumok többnyire gömbölyű vagy pálcika alakú termőtest, amelyben ivartalan szaporítótestek képződnek) találhatók. A hüvelyen keresztül a magok is fertőződnek, ennek következtében azok ráncosodnak és zsugorodnak. A var. caulivora tünetei a virágzás korai időszakában kezdődnek, a száron először kicsi, vörösesbarna, besüppedt foltok jelennek meg. Ezek idővel megnagyobbodnak és fekete színűvé válnak. Végül a szövetek elhalnak, felszakadoznak, lehámlanak és rákos sebek alakulnak ki.

A kórokozók a fertőzött magban és növényi maradványokon piknídiummal, micéliummal, illetve ivaros alakban telelnek át. A var. sojae leginkább növényi sérüléseken, sebzéseken keresztül, míg a var. caulivora az ép epidermiszen keresztül is fertőz. Szél és eső révén, konídiumokkal (a gomba szaporítóképlete) terjed. Növeli a fogékonyságot a káliumhiány, illetve különböző rovarkártétel amikor sérül a növényszövet.

Megelőzés és védekezés:

Az elsődleges fertőzési forrást a fertőzött növényi maradványok és a fertőzött magok jelentik. Ez ellen tudunk védekezni, az egészséges, fémzárolt vetőmag használatával. Fajtaválasztásnál ügyelnünk kell, hogy lehetőség szerint rezisztens vagy legalábbis kevésbé fogékony fajtát válasszunk. Be kell tartani a vetésváltás szabályát, illetve a fertőzött növényi maradványokat mély aláforgatással meg kell semmisíteni.

Hazánkban elvétve kell ellene vegyszeres kezelést végeznünk, de ha szükséges akkor eseti engedéllyel gombaölőszeres állománykezelést lehet alkalmazni.

Fehérpenészes szárrothadás (Sclerotinia sclerotiorum)

Jellemzők:

Szójában elterjedt betegségnek számít a fehérpenészes szárrothadás. Polifág kórokozó, szója mellett több kultúrnövényünket is károsítja, így a repcét, napraforgót, babot, répát és burgonyát is. Csapadékos évjáratban tud jelentős károkat okozni, szélsőséges esetben akár 25-30 százalékos is lehet a tőpusztulás. A betegség első jelei már a csíranövényen jelentkezhetnek: a szárrész meglágyul, a kis növény elveszíti a stabilitását, elfekszik majd elrothad. Idősebb szója állományban, virágzás időszakában barnás, rothadó foltok jelennek meg a száron, ezeken a foltokon később vattaszerű penészbevonat képződik. Némi idő elteltével a gomba micéliuma a szár belsejét is átjárja, a növények hervadnak majd elszáradnak. A kórokozó a hüvelyeket is fertőzi. A gomba a fertőzött növényi maradványokon és a talajban telel. A betegség kitartóképletei, a szkleróciumok több évig, akár 10–20 éven át is megőrzik fertőző képességüket.

Megelőzés:

Legfontosabb a vetésváltás betartása, kerülni kell a napraforgó, a repce és más hüvelyes elővetemények utáni vetést. Fontos, hogy egészséges, fémzárolt, csávázott vetőmagot vessünk, valamint ügyelnünk kell a megfelelő fajta választásra. Kerülni kell a nitrogén túltrágyázást. Kedvez a fertőzésnek a savanyú talaj (4,5-6 pH), a magas talajnedvesség és a kelés időszakában az alacsony hőmérséklet. Fontos a fertőzött növényi maradványokat megsemmisíteni.

Védekezés:

A betegség tüneteinek nagy tömegű észlelése után, már csak a további fertőződés magakadályozása lehet a cél. Mindenképpen érdemes a védekezést elvégezni, mert a várható kár lényegesen nagyobb, mint a védekezésre felhasznált szer és kijuttatás költsége. A következő vegyszerek vannak forgalomba a betegség ellen. A fiatalkori szklerotíniás tőpusztulás ellen használhatjuk a Contans WG készítményt, vetés előtt kell a talaj felszínére permetezni majd bedolgozni a talajba. Premergensen is kijuttatható, de akkor szükséges bemosó csapadék, hogy kifejtse hatását.

Szója fuzáriumos hervadása (Fusarium oxysporum F. semitectum f. sp. tracheiphilum)

Jellemzők:

Az egész világon elterjedt polifág gombabetegség. A betegség összetett, jelen tudásunk szerint több mint 15 fuzárium fajt köthetünk a fertőződéshez. A fertőzést meghatározó kórokozók (pl. Fusarium oxysporum, Fusarium solani, Fusarium semitectum f. sp. tracheiphilum) gazdanövényköre rendkívül széles, ezért az előveteményből (őszi búza, kukorica) visszamaradt növényi részek komoly fertőzési forrást jelentenek, többirányú kártételt képesek okozni a szójának. A betegség már csíranövénykorban jelentős tőveszteséget okozhat, de fokozott megjelenésére később is lehet számítani. A fertőzött mag rosszul csírázik, a kikelt csíranövény rövid, deformált, csavarodott, majd nem sokkal ezután elrothad. A fiatal növények szik alatti szárrészén és a szikleveleken besüppedő foltok alakulnak ki, ezeken pedig fehéres penészbevonat jön létre. Virágzás időszakában a lombleveleken kicsi, barna szegéllyel határolt szürkés foltok láthatók. A növény lankad, csúcsi része visszahajlik, levelek sárgulni kezdenek. Gyors lefolyású hervadás figyelhető meg, az edénynyalábok barnulnak, végül a tő elszárad. A fertőzött magok ráncosak, zsugorodottak és rosszul csíráznak. A csíra pusztulás hideg, csapadékos, a tőpusztulás meleg, aszályos körülmények közt tud leginkább kialakulni. A fertőzési forrást elsődlegesen a fertőzött magok és növényi maradványok alkotják, de akár a talaj felső rétegeiben is túlélhet és szaporodó képes maradhat a gomba. A Fusarium-fajok gyengültségi és sebparaziták, kivétel a F. oxysporum, amely valódi parazita. Konídiumokkal szél és eső segítségével terjednek.

Megelőzés és védekezés:

Megelőzés tekintetében fontos, az egészséges, fémzárolt, csávázott vetőmag használata, a vetésidő kiválasztása, vetésváltás betartása, fertőzött növényi maradványok megsemmisítése. A fentiek mellett a virágzás időszakában az öntözés nem csak a szójának tesz jót, hanem ezáltal csökkenthető a hervadásos betegség kialakulása is.

Vegyszeres védekezés esetén bár konkrét szer nem áll rendelkezésünkre kifejezetten fuzáriumos betegségre szójában, a különböző réztartalmú készítményeket magas hatásfokon tudjuk használni a kórokozó ellen.

Szója hamuszürke szárkorhadása (Macrophomina phaseolina)

Jellemzők:

A szója egyik súlyos gombabetegsége, magyarországi előfordulását 1979-ben írták le először. Polifág kórokozó, a szója mellett gazdanövénye lehet a napraforgó, a kukorica, az őszi káposztarepce és a bab is. Melegigényes gombafaj, hőoptimuma 28–30 °C-ra tehető. A meleg, száraz időszak és a kiszáradásra hajlamos, rossz vízgazdálkodású talaj elősegíti a kórokozó terjedését. A növény korai fejlődési szakaszában jelentős csíranövény pusztulást képes okozni, később a virágzás időszakában gyors, sokkszerű hervadás jelentkezik a fertőzés következtében. Az elpusztult növény gyökere és a szár alsó része megszürkül, benne apró, fekete mikroszkleróciumok képződnek. Elsődleges fertőzési forrásként a fertőzött vetőmag és növényi maradványok (ez lehet akár kukorica, napraforgó vagy repce is), illetve a talajban felhalmozódott szaporítóképletek tekinthetők.

Megelőzés és védekezés:

Megelőző lépéseket tudunk tenni a fertőzés kivédésére: egészséges, fémzárolt, csávázott vetőmag használata, a  fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, mély aláforgatása, valamint a vetésváltás előírásszerű betartása. Szintén segítségünkre lehet a prevencióban, ha a lehetőségekhez mérten jó vízgazdálkodású területen termesztünk szóját.

Szója antraknózisa (Colletotrichum glycines)

Minden szójatermesztő régióban előforduló gombás betegség, de a melegebb éghajlatú országokban okoz nagyobb fertőzéseket. Magyarországi előfordulását 1979-ben állapították meg először, itthon fenésedésnek is szokták nevezni. Optimális hőmérséklete viszonylag magas, 28–34 °C. A melegedő éghajlat következtében ennek a betegségnek is egyre nagyobb jelentősége lehet nálunk is. A szója minden fejődési stádiumában fertőzhet a kórokozó. A fertőzött magok zsugorodottak és rosszul csíráznak, a beteg csíranövények palántadőléshez hasonló tüneteket mutatnak, a szikleveleken bemaródó sebek keletkeznek. A fő tünetek leginkább a száron és a hüvelyen jelentkeznek, foltosság formájában és ezeken képződnek a gomba kissé megnyúlt, sötétbarna acervuluszai (az epidermisz által fedett, alóla kiszabaduló ivartalan termőtest). Meleg, párás időben ezeken a telepeken konídiumok jelennek meg, viszont száraz időben ezek gyakran elvesztik csírázóképességüket. Elsődleges fertőzési forrás a fertőzött mag és a növényi maradványok.

Megelőzés és védekezés:

A megelőzés első lépése, hogy egészséges, fémzárolt vetőmagot használjunk. A vetésváltás szakszerű betartása és a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése is nagyban csökkenti a gomba szaporodását, terjedését.

Szója korinespórás betegsége (Corynespora cassiicola)

Jellemzők:

Az egész Földön elterjedt gombabetegség, amelyet először az USA-ban írtak le. Magyarországon első alkalommal 1978-ban azonosították. Hazánkban különösen a hosszú tenyészidejű, középérésű fajták vannak kitéve a betegségnek. Polifág kórokozó, szója mellett gazdanövénye lehet többek közt a borsó, a bab, a paprika, a gyapot és a ricinus is. A tünetek először a levélen jelentkeznek, pontszerű foltok formájában, majd nagyobb 1-1,5 cm átmérőjű kóros szöveti elváltozások alakulnak ki. A levélnyél, a hüvely és a magok ritkább esetben fertőződnek.  Később megbetegedhet a gyökérrendszer és a szár alsó harmada is, amely sötétlilára vagy barnás feketére színeződik és végül a növény elhalásához vezethet. Esetenként a csíranövény is fertőződhet, ha a talaj eléri a 15‒18 °C-os hőmérsékletet. A levélfertőzéshez nagyon magas (80 %-os) páratartalom, illetve cseppfolyós víz (eső vagy öntözés) szükséges. A kórokozó a beteg magon és fertőzött növényi maradványokon telel át.

Megelőzés és védekezés:

Úgy tudunk védekezni ellene, ha egészséges, fémzárolt, csávázott vetőmagot használunk, a betegségre ellenálló fajtákat termesztünk, a fertőzött növényi maradványokat maradéktalanul megsemmisítjük és betartjuk a vetésváltás szabályszerűségét.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás