Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

Új korszak az agrárfinanszírozásban A számolás, a kockázatok kezelése és a pénzügyi döntések mindig is a gazdálkodás legnagyobb kihívásai közé tartoztak. A mai agrárgazdasági környezetben a fiatal termelőknek különösen összetett helyzettel kell szembenézniük: szűkülő jövedelmezőség, emelkedő gépköltségek és a világpolitikai események okozta bizonytalanság nehezítik a tervezést. A sikerhez azonban nem feltétlenül bonyolult pénzügyi modellekre vagy kivételes elemzői képességekre van szükség. A szakértők szerint sokkal inkább az alapelvekhez való visszatérés jelentheti a hosszú távú eredményesség kulcsát. Az illinois-i szójatermesztők számára – különösen a vezetői szerepbe fokozatosan belépő fiatal generáció esetében – az egyik legnagyobb kihívás, hogy egyszerre tudjanak hagyományos és új szemlélettel gondolkodni. A tartós nyereségesség továbbra is a költségek fegyelmezett kontrolljára, a megfelelő likviditás fenntartására és a megfontolt kockázatvállalásra épül. Ehhez pedig gyakran arra is szükség van, hogy a gazdálkodó ne kövesse automatikusan a többség döntéseit, amikor a piac a gyors növekedést, a drága földvásárlásokat vagy a kétes megtérülésű inputanyagokat favorizálja. „A mezőgazdasági termelők olyan piaci környezetben dolgoznak, ahol a…

A My Yield Field Day rendezvényen, amelyet nemrég Iowa délnyugati részén tartottak, többször is elhangzott, hogy a magasabb terméshozam és a költségek hatékony kezelése a termelést korlátozó tényezők feltárásával és megszüntetésével kezdődik. A hozamot korlátozó tényezők feltárása Cody Goins, akinek cége, az ROI Biologicals tavaly olvadt be a My Yield szervezetbe, kiemelte, hogy a hozamok javítása nem elsősorban a ráfordítások növelésén múlik. „A magasabb termésszintet nem az biztosítja, hogy egyre több terméket adunk a rendszerhez” – fogalmazott Goins. „A jobb eredmények kulcsa azoknak a tényezőknek a megszüntetése, amelyek korlátozzák a növények hozamreakcióját.” A biológiai készítmények és a növénytáplálás területén végzett munkája során Goins kutatási eredményekre, növényszövet-vizsgálatokra és a termésszintek közötti különbségek okainak folyamatos elemzésére támaszkodik. Vizsgálatai elsősorban arra irányulnak, hogy feltárják a tápanyagellátás és -hasznosulás szűk keresztmetszeteit. „Ha az állomány kedvező körülmények között sem teljesít az elvárható szinten, akkor meg kell határozni, mely korlátozó tényezők akadályozzák a növényt abban, hogy hozzájusson a fejlődéséhez szükséges tápanyagokhoz” – emelte ki. Goins számos…

A hollandiai Flevoland tartományban, Lelystad városában május 28-án megrendezett Szántóföldi Gazdálkodási Nap szervezői rendkívül sikeres rendezvényről számoltak be. Az esemény több mint ezer látogatót vonzott, akik számos szántóföldi gépbemutatón, szakmai előadáson, üzemi túrán és kiállítói standnál ismerkedhettek meg a legújabb agrárinnovációkkal. A napsütéses időjárás kedvezett a gyakorlati bemutatóknak, ahol a látogatók többek között mechanikai és lézeres gyomirtó robotokat, sorközművelő gépeket, takarónövény-bemunkálási technológiákat, valamint műtrágyaszóró drónokat láthattak működés közben. A kiállítók szerint a szakmai közönség felkészülten érkezett, konkrét kérdésekkel és célzott érdeklődéssel. A rendezvényen kiemelt szerepet kaptak az interaktív szakmai fórumok is: a Wageningeni Egyetem és Kutatóintézet (WUR) szakemberei, valamint más előadók tizennégy „Kérdezz bármit” szekcióban válaszoltak a résztvevők kérdéseire. Az évente megrendezett eseménynek a WUR Open Field Crops kísérleti helyszíne ad otthont, szervezésében pedig több szakmai szervezet és agrárszaklap működik közre. Széles gépkínálat a bemutatókon A rendezvényen összesen hat különböző gépet mutattak be a kifejlett takarónövény-állományok bedolgozására és visszaszorítására. A gyomszabályozási technológiák között három gyomirtó robot is szerepelt: a TOR…

Gyakorlati tanulságok: A 2025-ös kísérletekben nem mutatkozott statisztikailag igazolható terméskülönbség a kezeletlen kontroll, valamint a Soileos- és Soygreen Pro-kezelések között. A kísérleti évben a vashiányos klorózis (IDC) megjelenése viszonylag enyhe volt, így a fertőzési nyomás alacsonynak bizonyult. Az IDC mérséklésében több termesztéstechnológiai megoldás együttes alkalmazása lehet eredményes, például a jó toleranciájú fajták választása, a talaj pH-viszonyainak figyelembevétele, a kelátkötésű vas kijuttatása, valamint a vetőmagnorma emelése az érzékeny táblafoltokon. A vashiány okozta klorózis (IDC) Iowa egyes szója­termesztő térségeiben rendszeresen visszatérő probléma. A tünetek leggyakrabban a Des Moines Lobe régióban jelentkeznek, elsősorban hűvös, csapadékos tavaszokon, néhány héttel a vetést követően. Az IDC egyik legjellemzőbb tünete, hogy a fiatal levelek sárgulni kezdenek, miközben a levélerek zöldek maradnak. Enyhébb esetekben az állomány később regenerálódhat, azonban a korai stresszhatás ilyenkor is terméskiesést okozhat. Erősebb tüneteknél a növények fejlődése lelassul, az állomány satnyulhat, szélsőséges esetben pedig növénypusztulás és jelentős termésveszteség is kialakulhat. A vas felvehetőségének korlátai A vashiány okozta klorózis (IDC) kialakulása nem a talaj alacsony…

Iowában összességében kedvezően indult a kukorica- és szójaállományok kelése, ugyanakkor az Iowa Soybean Association (ISA) növénytermesztési szakértői szerint most különösen fontos a táblák részletes helyszíni ellenőrzése. A szakemberek arra ösztönzik a termelőket, hogy a gépkabinból végzett szemrevételezés mellett személyesen is járják be az állományokat, mert a korai fejlődési problémák jelentős része csak közvetlen terepi felméréssel azonosítható időben. Az ISA szakértői szerint a barázda-tömörödés, az egyenetlen kelés, a gyomosodás, a vízállások és az állományhiányok korai felismerése alapvető fontosságú a megfelelő termesztéstechnológiai döntések meghozatalához. A rendszeres állományfelvételezés segíthet a problémák gyors feltárásában és a későbbi termésveszteségek mérséklésében. Alex Schaffer – Közép-Iowa Az 5. körzetben a vetési munkák döntő része az elmúlt két hétben lezárult. Bár a kukorica- és szójaállományok többsége szépen kel, és bár a táblák többsége kedvező képet mutat, a vetési szezon nem egészen úgy alakult, ahogy szerettük volna. A korai, kevésbé kedvező vetési körülmények és a hét eleji jelentős csapadék miatt több térségben már most elkerülhetetlenné válhat egyes táblák újravetése.…

A tápanyag-hasznosítás hatékonyságát hosszú ideig elsősorban üzemi szinten vizsgálták. Mennyi tápanyagot juttatnak ki? Mennyit vesz fel a növény? Mennyi vész el a levegőbe, a talajba vagy a vizekbe? Ezek továbbra is alapvető kérdések, de önmagukban már nem elegendők. Egyre inkább előtérbe kerül az a tágabb szemlélet, amely a tápanyag-hatékonyságot nem csupán a kijuttatás pillanatában, hanem a teljes élelmiszerláncon keresztül értelmezi: a műtrágyagyártástól és a termesztéstechnológiától kezdve az élelmiszer-feldolgozáson, kereskedelmen és fogyasztáson át egészen a hulladékkezelésig. Ez a kérdés áll annak a júniusban megrendezésre kerülő IFA Nutrient Use Efficiency Tracking Hackathonnak a középpontjában, amelyet az IFAMA World Conference programjához kapcsolódva tartanak meg, online csatlakozási lehetőséggel is. Az eseményt az IFA Innovation Hub szervezi a Wageningen University & Research és a FarmHack szakmai együttműködésével. A hackathon - olyan intenzív együttműködésre épülő esemény, ahol fejlesztők, mérnökök, kreatív szakemberek és más területek képviselői rövid idő alatt  közösen dolgoznak egy adott probléma megoldásán vagy egy innovatív projekt kidolgozásán - kiindulópontja egy egyszerű, mégis kulcsfontosságú felismerés:…