A magas hozam bűvöletében

A magas hozamok nem garantálják a nyereséget.
Az alacsony piaci árak és a magas ráfordítási költségek miatt 2000 óta a gazdák jövedelem szempontjából az egyik legrosszabb évet zárták. Mivel a termelők kénytelenek szűkebb árréssel dolgozni, érdemes fokozott figyelmet szentelni a ráfordításokra és a jövedelmezőségre, a magas hozamok erőltetésével szemben.
Az Illinois-i Egyetem által április elején megrendezett Farmdoc webináriumon Sarah Sellars, a Dél-Dakotai Állami Egyetem adjunktusa és szakértője, valamint Laura Gentry, az Illinois-i Kukoricatermesztők Szövetségének vízminőségi és tudományos igazgatója beszélt erről a témáról.
A „The Yield Trap” (A hozamcsapda) című online eseményen Sellars és Gentry három tanulmány eredményeit ismertette, azzal a céllal, hogy segítsék a gazdálkodókat a profitmaximalizálásban.
„A következő évre vonatkozó prognózisok kevés jelét mutatják annak, hogy az árak emelkedni fognak, hacsak nem következik be egy nagyobb keresleti ugrás a piacon, így arra számíthatunk, hogy ez a szűkebb árrésekkel jellemezhető időszak a közeljövőben is fenn fog maradni” – mondta Sellars. „Ahhoz, hogy kormányzati beavatkozás nélkül is nyereséget tudjunk produkálni, az egyenlet költségoldalának csökkennie kell. Szemléletváltásra van szükség: a lehető legmagasabb terméshozam elérése nem mindig jár együtt a magasabb megtérüléssel.”
A költségek és kockázatok csökkentése
Gentry szerint kutatásukban nyolc évből öt évben a nitrogén maximális megtérülése (MRTN) jövedelmezőnek bizonyult. A fennmaradó három évben az MRTN túlbecsülte a nitrogént.
A Corn Nitrogen Rate Calculator eszköz vagy az N-Fact (Nitrogen Fertilizer Application Consultation Tool – Nitrogénműtrágya-kijuttatási konzultációs eszköz) segít a gazdáknak megtalálni földjeiken a nitrogén maximális megtérülését.
„A gazdálkodók gyakran kritizálják az MRTN-t, mert úgy gondolják, hogy az túl alacsony” – mondja. „A tanulmányok arra sarkallják a gazdákat, hogy bátran bízzanak abban, hogy az MRTN használata esetén elég nitrogént juttatnak ki.”