Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

A tápanyaghiányok előfordulása Ontarióban visszatérő jelenség, amely kedvezőtlen körülmények esetén – a hiány típusától, súlyosságától és a növény fenológiai állapotától függően – jelentős termésveszteséghez vezethet. Különösen nagy kihívást jelent, amikor ezen fiziológiai hiánytünetek annak ellenére lépnek fel, hogy a talajvizsgálati eredmények alapján a tápanyag-ellátottság kielégítőnek tekinthető. A jelenség magyarázata - rejtett hiányok Tápanyaghiányos tünetek akkor is megjelenhetnek a növényeken, ha a talajvizsgálatok közepes vagy magas ellátottsági szinteket mutatnak – bizonyos környezeti és talajállapotok együttes fennállása esetén. A szélsőséges talajhőmérséklet és vízellátottság, a talajtömörödés, valamint egyéb növényi stresszhatások – például rovarrágás, gyökérbetegségek, gyomkonkurencia vagy herbicidkárosodás – jelentősen akadályozhatják a tápanyagok felvételét és növényen belüli (szöveti) áramlását. Ezek a zavarok gyakran átmeneti jellegűek, és a növények képesek kinőni vagy kompenzálni azokat. Ugyanakkor, a hiányt kiváltó ok természetétől, időtartamától és súlyosságától függően a termésre gyakorolt negatív hatás jelentős is lehet. Amit a talajvizsgálat nem mutat meg A növényi tápanyagok döntő többsége a gyökérrendszeren keresztül kerül a növénybe, ezért a jól fejlett, aktív gyökerek…

A fűfehérje aminosav-összetétele jobb, mint a szójáé – állítja a Grassa. A Hollandiában működő Grassa startup kettős céllal jött létre: egyrészt a nitrogénprobléma kezelésére, másrészt a gazdáknak új bevételi források keresésére. A fűfélék fehérje-tartalmának csökkentésével a vállalat azt a célt tűzte ki, hogy mérsékelje a tehenekből származó kibocsátásokat, valamint helyettesítse az importált szóját, mérsékelve a nitrogén (fehérje) behozatalát. A Grassa szerint technológiájuk két módon is hozzájárul a nitrogénkibocsátás csökkentéséhez. Először is, csökkenti a fű fehérjetartalmát, ezáltal mérséklődik a tehenek nitrogénkibocsátása. Másodszor, fenntartható, helyben előállított alternatívát kínál a szójával szemben, mérsékelve az import nitrogénre való ráutaltságot. A cég azt tervezi, hogy 25–50 tejtermelő gazdával közösen demonstrálja: a fűből a fehérjetartalom akár 50%-a is kinyerhető anélkül, hogy az negatívan hatna a tejhozamra. Ezzel kevesebb nitrogén jutna a trágyába, közvetlenül kezelve a nitrogénproblémát. "A holland gazdáknak jelenleg fizetniük kell a trágya „ártalmatlanításáért”. Mi azonban bebizonyítottuk, hogy a termék használata csökkenti a trágya N-szintjét, így a gazdáknak kevesebb trágyát kell ártalmatlanítaniuk, vagyis csökken a…

Mariangela Hungria, brazil mikrobiológus évtizedeken át kutatta azokat a talajban élő baktériumokat, amelyek műtrágyaként működhetnének, növelve a terméshozamot. Munkáját azonban hosszú ideig kétkedés övezte. "Karrierem kezdetén mindenki azt mondta: 'Te megőrültél! Soha nem fog sikerülni. Lehetetlen dolgot hajszolsz." - emlékszik vissza. Mára munkáját az Élelmezési Világdíjjal (World Food Prize) jutalmazták, amely a mezőgazdaság és az élelmezés terén elért eredményeket ismeri el. A díjat 1987 óta ítéli oda a World Food Prize Alapítvány, 500 000 dolláros pénzjutalommal kiegészítve. Hungria egész pályafutását a Brazil Mezőgazdasági Kutatási Társaság (EMBRAPA) tudósaként töltötte, egy olyan nagy múltú intézménynél, amelynek köszönhetően Brazília mezőgazdasági szuperhatalommá vált. Ötven évvel ezelőtt Brazília nettó élelmiszer-importőr volt. Ma a világ legnagyobb szójaexportőre és több más jelentős terményé is. Brazília megelőzve az Egyesült Államokat vezető szerepet tölt be Kína szójabab iránti igényének kielégítésében. A nagymamával kezdődött minden Hungria a tudományok iránti szeretete gyerekkorára nyúlik vissza, mint mondja, egy "varázslatos nagymamának" köszönhetően korán megismerkedett a háztáji növényekkel és az őket tápláló talajjal. "Egy…

Ebben a cikkben a következőkkel kapcsolatban talál bővebb információkat: A szójaültetvények szenzorainak mérési eredményei olyan adatokat szolgáltatnak, amelyek a tüneteken túl a problémák gyökerét is feltárják. Az innovatív kutatás három olyan egyedülálló szenzort fejlesztett ki, amelyek képesek kimutatni a vírusokat, növényvédő szereket és a stresszt a szójababban. Ezen érzékelők megfizethetővé és könnyen felhasználhatóvá tétele lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy alapos, mélyreható szenzorozást és adatgyűjtést alkalmazzanak szójaföldjeik tudatosabb irányításához. Ha a szója beszélni tudna Miért ne tudna - egy kis segítséggel. Liang Dong, az Iowai Állami Egyetem villamosmérnöki professzora és a Mikroelektronikai Kutatóközpont igazgatója olyan érzékelőket fejleszt, amelyek adatgyűjtéssel lehetővé teszik, hogy a szója „elmondhassa” a kutatóknak és a gazdáknak, hogyan is érzik magukat. Ő és Steve Whitham, az Iowa Állami Egyetem növénykórtani professzora a potenciális problémák korai felismerésére összpontosítanak. Az Iowa Soybean Research Center finanszírozása indította el ezt az erőfeszítést, hogy jobban nyomon tudják követni a szójabab legfontosabb növény-egészségügyi mutatóit. Az ISRC az Iowa Soybean Association (Iowa Szója Szövetség)…

Ismertetésre került, hogyan lehetne 7%-kal csökkenteni az Egyesült Királyság mezőgazdasági szén-dioxid-kibocsátását, ha az importált szóját hüvelyesekre cserélnék. A Farm Carbon Toolkit tanulmányából származó adatok azt mutatják, hogy 3,4 millió tonna CO2-egyenértéket lehetne megtakarítani az állati takarmányozás céljára felhasznált importált szójadara mennyiségének csökkentésével. A hazai termesztésű hüvelyesek jobb felhasználása A számadatok alapján a hazai termesztésű hüvelyesek jobb felhasználása révén a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének lehetősége több mint 2,5-szerese a korábbi becsléseknek. John McArthur, a McArthur BDC ügyvezető igazgatója szerint a csökkentés úgy érhető el, ha a hüvelyesek termesztését a teljes jelenlegi művelés alatt álló terület 20%-ára növeljük, és a mostani az állati takarmányozásra szánt import szójadara 50%-át helyettesítjük. 4 fő tényezőnek köszönhető megtakarítás „Ez a megtakarítás 4 fő tényezőnek tulajdonítható: az üzemanyag-felhasználás, a közvetlen és közvetett szintetikus nitrogénműtrágya-felhasználás, valamint az importált szójadara felcserélése brit hüvelyesekre” - mondta. Az elemzés része egy olyan 4 éves, 5,9 millió font értékű projektnek, amelyet a Defra Farming Future K+F Fund finanszíroz, és amelyben 17 partnerszervezet vesz részt,…