Érdemes szóját termeszteni, ez a jövő egyik ágazata, hiszen az étkezési szokások megváltozásával az állati fehérjék helyett egyre inkább előtérbe kerülnek a növényiek – emelte ki Nagy István agrárminiszter a Szója roadshow hédervári állomásán csütörtökön. A tárcavezető hangsúlyozta: az idei mintegy 87 ezer hektárnyi termőterületet nem szabad lebecsülni, hiszen ugyan elmarad a tavalyi 112 ezer hektáros rekordértéktől, de 22 százalékkal meghaladja az elmúlt öt év átlagát. Idén várhatóan 197 ezer tonna szója takarítható be a magyar földeken, cél ennek a megkétszerezése a jövőben. A Szója Roadshow helyszíne volt csütörtökön a hédervári Kont Étterem. Szója: deficitesek vagyunk – A számok is azt támasztják alá, hogy a vetésterületben és a hozamokban egyaránt van fejlődési potenciál. Az elmúlt két évben megugró vetésterület és termés ellenére Magyarország – az EU-hoz hasonlóan – továbbra is erősen deficites szójából és szójadarából, ami teret adhat a hazai termelés további bővülésének – fogalmazott Nagy István agrárminiszter a Héderváron szervezett Szója Roadshow keretében. A tárcavezető rámutatott: a szója területe…
Jelen cikkünk egy öt részből álló cikksorozat utolsó része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be. A sorozat által érintett tématerületek:I. rész: Klimatikus kihívások és adaptációs stratégiák.II. rész: Vízgazdálkodás és öntözési technológiák.III. rész: Vetésforgó és talajgazdálkodás. Alternatív kultúrák és kísérleti programok.IV. rész: Gazdasági kihívások és piaci helyzet. Értékesítési stratégiák és közvetlen marketing.V. rész: Fenntarthatóság és környezeti szempontok. Jövőbeni kilátások és fejlesztési irányok. Összegzés és következtetések. A NAK és a Gazda Kontroll szaktanácsadással és innovációval foglalkozó munkatársai 2025. június 15-17. között szakmai tanulmányút keretében látogatást tettek a spanyolországi IMIDRA (Instituto Madrileño de Investigación y Desarrollo Rural, Agrario y Alimentario) kutatóintézetbe. V./1. Fenntarthatóság és környezeti szempontok Mikroorganizmusok szerepe A mikroorganizmusok és a mikorrhiza szerepe kulcsfontosságú a fenntartható gazdálkodásban. A talajban élő mikroorganizmusok nélkül nem lehet megfelelően dolgozni a területen, mivel ezek biztosítják a növények számára szükséges tápanyagok hozzáférhetőségét és segítik a talaj egészséges működését. A spanyol kutatók hangsúlyozzák, hogy a különböző típusú mikroorganizmusok mindegyikének megvan a saját értéke és szerepe a…
Az amerikai kontinens szójabősége messzire hat. Főként úgy, hogy Európa is több olajnövényre és elégséges szójatermésre számít. A betakarítás kezdetén azonban már érkeznek a kijózanító adatok. A magyar szójatermés sem fogja megközelíteni a tavalyit. Az árak kezdetben elkeserítően alakultak, de van remény. Növekvő termőterület A hüvelyesek világpiaci kínálata a futó szezonban bőségesnek ígérkezik. Az Egyesült Államokban, amelyik a világ egyik vezető szójababexportőre, az idei évre rekordtermést prognosztizálnak, és ugyanez várható Brazíliában is, a legnagyobb termelőnél is. Némi bizonytalanságot okoz a világ legnagyobb fogyasztójának, Kínának a kereslete. (Peking tervei szerint 9 év múlva már ötödével kevesebb szóját importál az ország.) A globális árak a kínálati bőség és a valószínűleg csökkenő kereslet miatt nyomottak – és nemcsak a szója esetében. Csalódást okozó árakkal indult a szezon Németországban a takarmányborsó, a lóbab és a szójabab vetésterülete az előző évhez képest összesen 247.500 hektárra bővült, ami mintegy 7%-os növekedést jelent. Az első jelentések a hozamokról és a minőségről azonban rendkívül vegyesek. A három fehérjenövény…
Az elmúlt évek legkomolyabb vízhiányával szembesül Törökország egyik legfontosabb tejtermelő térsége, az Égei-tenger menti İzmir tartomány. A helyi állattartók emiatt fokozatosan elfordulnak a nagy vízigényű kukoricaszilázstól, és egyre inkább az aszálytűrő cirokfélék termesztését választják, amelyek jóval kevesebb öntözővizet igényelnek, ugyanakkor a tejtermelés szempontjából hasonló beltartalmi értéket biztosítanak. Az átalakulás hátterében Izmir tartomány egyre szűkösebb öntözési lehetőségei állnak, ahol mintegy 480 ezer tejhasznú szarvasmarha és kis kérődző tartását végzik közel 30 ezer gazdaságban. A régió, amely az elmúlt három évben Törökország vezető tejtermelő térségének számított, hagyományosan évi 3,13 millió tonna kukoricaszilázsra alapozta állattartását, amelyet mintegy 222.600 hektáron termeltek meg a gazdálkodók. A tartós csapadékhiány és a csökkenő vízkészletek azonban kikényszerítették a vetésszerkezet átalakítását. Mustafa Şahin tartományi agrárigazgató hangsúlyozta, hogy a termelést mostantól a rendelkezésre álló vízmennyiséghez kell igazítani, a vetésszerkezetet pedig a vízforrásokhoz kell optimalizálni. A ciroktermesztés robbanásszerűen terjed: míg 2020-ban mindössze 28 gazdálkodó foglalkozott vele 182 hektáron, addig idén már 337 termelő 2400 hektáron vetette, a bővülést az Agrárminisztérium 75%-os…
Jelen cikkünk egy öt részből álló cikksorozat negyedik része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be. A sorozat által érintett tématerületek:I. rész: Klimatikus kihívások és adaptációs stratégiák.II. rész: Vízgazdálkodás és öntözési technológiák.III. rész: Vetésforgó és talajgazdálkodás. Alternatív kultúrák és kísérleti programok.IV. rész: Gazdasági kihívások és piaci helyzet. Értékesítési stratégiák és közvetlen marketing.V. rész: Fenntarthatóság és környezeti szempontok. Jövőbeni kilátások és fejlesztési irányok. Összegzés és következtetések. A NAK és a Gazda Kontroll szaktanácsadással és innovációval foglalkozó munkatársai 2025. június 15-17. között szakmai tanulmányút keretében látogatást tettek a spanyolországi IMIDRA (Instituto Madrileño de Investigación y Desarrollo Rural, Agrario y Alimentario) kutatóintézetbe. IV./1 Gazdasági kihívások és piaci helyzet Támogatási rendszer és jövedelmezőség A bemutató során kiderült, hogy a spanyol gazdálkodók is hasonló gazdasági nehézségekkel küzdenek, mint magyar kollégáik. A hektáronkénti 150-200 eurós EU-támogatás már önmagában nem elegendő a rentábilis gazdálkodáshoz. Ez a mérték hasonló ahhoz, amit a gazdák már 50 évvel ezelőtt is megkerestek, viszont a mai költségszint mellett ez már nem…
Jelen cikkünk egy öt részből álló cikksorozat harmadik része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be. A sorozat által érintett tématerületek:I. rész: Klimatikus kihívások és adaptációs stratégiák.II. rész: Vízgazdálkodás és öntözési technológiák.III. rész: Vetésforgó és talajgazdálkodás. Alternatív kultúrák és kísérleti programok.IV. rész: Gazdasági kihívások és piaci helyzet. Értékesítési stratégiák és közvetlen marketing.V. rész: Fenntarthatóság és környezeti szempontok. Jövőbeni kilátások és fejlesztési irányok. Összegzés és következtetések. A NAK és a Gazda Kontroll szaktanácsadással és innovációval foglalkozó munkatársai 2025. június 15-17. között szakmai tanulmányút keretében látogatást tettek a spanyolországi IMIDRA (Instituto Madrileño de Investigación y Desarrollo Rural, Agrario y Alimentario) kutatóintézetbe. III./1. Vetésforgó és talajgazdálkodás A vetésforgó alapelvei és gyakorlata Az IMIDRA szakemberei által bemutatott 2-3 éves vetésforgó rendszer kiváló eredményeket mutat a talaj termékenységének fenntartásában és növelésében. A gazdálkodók általában 2-3 éves ciklusokban forgatják a kultúrákat, és ezzel a rendszerrel nincsenek különösebb problémáik. Ez a megközelítés jól működik olyan területeken, ahol művelési egységek vannak és megfelelő infrastruktúra áll rendelkezésre. A…
Az ősz közeledtével az iowai gazdálkodók egyre nagyobb arányban mérlegelik a takarónövények vetését, amelyek a talajállapot javításában, a szármaradványok kezelésében és a következő szezon előkészítésében töltenek be kulcsszerepet. Az Iowa Soybean Association (ISA) talaj- és természetvédelmi agronómusa, Brock Webb tapasztalatai szerint nemcsak a gyakorlott termelők érdeklődése nő, hanem sokan első alkalommal is kipróbálják a technológiát, jellemzően kisebb táblákon. Első lépések a takarónövények bevezetésével A takarónövényekkel először próbálkozó gazdáknak Webb általában téli kifagyású fajokat – például zabot vagy retekféléket – javasol, mert ezek tavasszal nem igényelnek külön terminálási műveletet. Ez megkönnyíti a technológia kipróbálását, miközben a gazdák fokozatosan beépíthetik a takarónövényeket a vetésforgóba. Átalakulóban a vetés: drill vagy drón? A vetéstechnológiában is változás figyelhető meg. A hagyományos direktvetés (drill) továbbra is elterjedt, azonban hátránya, hogy jellemzően csak a betakarítás után végezhető el. Webb szerint a drónos kijuttatás robbanásszerűen terjed, mivel gyors, pontos, és jelentősen csökkenti a betakarítás utáni munkaterhelést. A drónok előnye a precizitás: a vetőmag a kijelölt táblán marad, nincs…
Jelen cikkünk egy öt részből álló cikksorozat második része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be. A sorozat által érintett tématerületek: I. rész: Klimatikus kihívások és adaptációs stratégiák. II. rész: Vízgazdálkodás és öntözési technológiák. III. rész: Vetésforgó és talajgazdálkodás. Alternatív kultúrák és kísérleti programok. IV. rész: Gazdasági kihívások és piaci helyzet. Értékesítési stratégiák és közvetlen marketing. V. rész: Fenntarthatóság és környezeti szempontok. Jövőbeni kilátások és fejlesztési irányok. Összegzés és következtetések. A NAK és a Gazda Kontroll szaktanácsadással és innovációval foglalkozó munkatársai 2025. június 15-17. között szakmai tanulmányút keretében látogatást tettek a spanyolországi IMIDRA (Instituto Madrileño de Investigación y Desarrollo Rural, Agrario y Alimentario) kutatóintézetbe. II. Vízgazdálkodás és öntözési technológiák Öntözési igények és vízfelhasználás A víz hatékony felhasználása központi szerepet játszik a spanyol mezőgazdaságban, ami nem meglepő a régió félszáraz klímája miatt. Az olívaültetvények éves vízigénye széles spektrumon mozog: maximális dózisú öntözés mellett hektáronként 4000 köbméter vizet használnak fel a fák évente, míg más esetekben 2000 köbméter is elegendő lehet.…
Kína lakossága elöregszik, kevesebbet fogyaszt, miközben igyekszik a belső élelmiszer-termelést felfuttatni. Peking tervei szerint 9 év múlva már ötödével kevesebb szóját importál az ország. Ennyivel több marad a világpiacon, lefelé szorítva a többi olajnövény árát is. 100 millió tonnás import A világ népességének 22%-át etető Kína mindössze a termőföldek 7%-ával rendelkezik. Emiatt Peking kiemelten kezeli az élelmiszer- és takarmánybiztonság kérdését. A termelés erősen függ a támogatásoktól. Az elmúlt két évben az alacsony felvásárlási árak miatt a gazdák elbizonytalanodtak. Az USDA szerint a következő években a szójatermelés enyhén csökkenhet Kínában, miközben a fogyasztás 2025/26-ra 124 millió tonnára nőhet. A belföldi szójatermelés csak 19,8 millió tonnára tehető, így a behozatal 2025/26-ban 106 millió tonnára rúghat, ami kismértékű növekedést jelent az előző évhez képest, ugyanakkor elmarad a 2023/24-es rekordtól (112,2 millió tonna). A „Soy China” modell Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háború következményeként Peking új stratégiát épít: olyan szójaellátási láncot alakít ki Brazíliával, amelyik kifejezetten a kínai fenntarthatósági és minőségi előírásoknak…
Jelen cikkünk egy öt részből álló cikksorozat első része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be. A sorozat által érintett tématerületek: I. rész: Klimatikus kihívások és adaptációs stratégiák. II. rész: Vízgazdálkodás és öntözési technológiák. III. rész: Vetésforgó és talajgazdálkodás. Alternatív kultúrák és kísérleti programok. IV. rész: Gazdasági kihívások és piaci helyzet. Értékesítési stratégiák és közvetlen marketing. V. rész: Fenntarthatóság és környezeti szempontok. Jövőbeni kilátások és fejlesztési irányok. Összegzés és következtetések. A NAK és a Gazda Kontroll szaktanácsadással és innovációval foglalkozó munkatársai 2025. június 15-17. között szakmai tanulmányút keretében látogatást tettek a spanyolországi IMIDRA (Instituto Madrileño de Investigación y Desarrollo Rural, Agrario y Alimentario) kutatóintézetben. A kutatóintézetet az agrárkutatás és vidékfejlesztés szolgálatára és fejlesztésére a madridi autonóm közösség hozta létre 2006-ban. Az intézmény célja a fenntartható mezőgazdasági és élelmiszeripari gyakorlatok előmozdítása, különös tekintettel a helyi termelők támogatására és az innováció gyakorlati alkalmazására. Finanszírozását elsősorban regionális költségvetési forrásokból, valamint uniós kutatási programokból biztosítja. Az IMIDRA szoros kapcsolatot ápol a gazdálkodókkal azzal…

