Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

Az Iowa Soybean Association (ISA) által 2016-ban indított, máig tartó, állami szinten leghosszabbnak számító üzemi kísérlet azt vizsgálja, miként hatnak a takarónövények a termesztett kultúrák hozamára, valamint a talaj szerkezetére és tápanyagfelvételi dinamikájára. A programban 25 gazdaság vett részt, a hozamadatok 128 helyszín-év kombinációból származnak. Főbb megállapítások A takarónövényekkel bevetett és anélküli területek terméshozamai kukorica és szója esetében hasonlóak. Ezek a növények javítják a talaj tömörödöttségét és az aggregátumstabilitást. A takarónövények eredményes használatához fokozott gazdálkodási odafigyelés szükséges, különösen a terminálás időzítése tekintetében. Befolyásolják-e a takarónövények jelentősen a főnövények hozamát? Hogyan hatnak ezek a növények a talaj egészségi állapotára és tömörödésére? Milyen módon befolyásolják a tápanyagok rétegeken belüli eloszlását a talajprofilban? Terméshozamok: alig mérhető különbség A kilenc év során a takarónövényes és anélküli táblarészek között a kukoricánál és a szójánál is minimális hozamkülönbséget tapasztaltak. Szójabab esetében a takarónövényes táblarészek átlaga 4,24 t/ha volt, míg a kontroll (takarónövény nélküli) területeken 4,34 t/ha, mindössze 100 kg/ha különbség a takarónövény nélkül termesztett szója javára…

Az Illinois-i Szója Szövetség (ISA) agronómiai csapata a nyár közepén intenzív terepi megfigyeléseket végez a szójaföldeken, hogy időben azonosítani tudják azokat a betegségeket és kártevőket, amelyek veszélyeztethetik a termést. Stephanie Porter, az ISA egyik agronómusa nemrég egy podcastban osztotta meg tapasztalatait Kelsey Litchfield kollégájával. Litchfield: Milyen kórokozókkal kapcsolatos jelenségeket észlelsz jelenleg a szántóföldjein? Porter: Betegségek szempontjából még a legszárazabb térségekben is komoly a páratartalom, ami kedvez a kórokozók megjelenésének. A magas páratartalom – például köd vagy ablakon lecsapódó pára – figyelmeztető jel, mivel a levélnedvesség alapvető feltétele a fertőzések kialakulásának. A kórokozók terjedését a betegség háromszög (fogékonyság, kórokozó jelenléte, környezeti feltételek) alapján értékelik, külön figyelemmel a hőmérsékletre, ami jelentősen eltérhet Illinois északi és déli részein. Bizonyos betegségek, mint a szürkerothadás vagy a rozsda hűvösebb időt kedvelnek, míg mások, például a déli kukoricarozsda, inkább meleg környezetben terjednek gyorsan. A közelmúltban Crawford megyében megjelent a cerkospóráslevélfoltosság a szójaállományban, ami elég komoly problémát okozhat, főleg, ha az adott fajta érzékeny rá. Ezért is…

Ana I. Caño-Delgado vezetésével a CRAG kutatócsoportja három új tanulmányban számolt be áttörő eredményekről, amelyek elősegítik a cirok molekuláris szabályozásának megértését és nemesítésének hatékonyabbá tételét. A cirok – amely a világ ötödik legfontosabb gabonaféléje – különösen nagy jelentőséggel bír a szárazság sújtotta, vízben szegény térségekben. A kutatások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ez a rendkívül ellenálló növény megbízható, fenntartható fehérjeforrásként szolgáljon az emberi és állati táplálkozásban, erősítve a klímaváltozáshoz alkalmazkodó mezőgazdasági rendszereket. A cirok világszerte egyre nagyobb elismerést kap, mint alapvető élelmiszernövény, nem csupán Afrikában, ahol hagyományosan termesztik, hanem más kontinenseken is. Ez elsősorban magas tápértékének és kivételes szárazságtűrésének köszönhető, amely kiemelkedő alkalmazkodóképességet biztosít számára a klímaváltozás által sújtott térségekben. Európában a cirok szerepe szintén erősödik: egyre inkább bevonják a vetésforgóba, különösen a vízhiánynak kitett régiókban, mint potenciálisan fenntartható és agronómiailag kedvező kultúra. Az Európai Unió kiemelten kezeli a cirok termesztésének ösztönzését, mint klímareziliens növényt, amely az elmúlt évtizedben 57%-os termelésnövekedést mutatott. Franciaország vezető szerepet tölt be e folyamatban: 2023-ban mintegy 103…

A Science for Success szakértői csoport – az Egyesült Államok különböző régióiból származó szójatermesztési tanácsadók hálózata – közösen vizsgálta és frissítette azokat az ismereteket, amelyek a levéltrágyák szójahozamra, beltartalmi minőségre és jövedelmezőségre gyakorolt hatását mutatják be az USA középső és keleti területein. Míg a termelők többsége a kukorica esetében kiemelkedő figyelmet fordít a megfelelő tápanyagellátás biztosítására, ugyanez a gondosság nem mindig jellemző a szójára. Egyes termőtájakon bevett gyakorlat, hogy a kukoricát túlműtrágyázzák, majd az utána következő szójaállományt a talajban maradt tápanyagmaradványokra bízzák. Ugyanakkor, ha a kukoricahozam a vártnál magasabb, a szója számára már nem biztosított az optimális tápanyagellátás, ami hiányállapothoz vezethet. A szója egészséges fejlődéséhez összesen 14 ásványi elem szükséges: nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K), kén (S), kalcium (Ca), magnézium (Mg), réz (Cu), vas (Fe), mangán (Mn), cink (Zn), bór (B), klorid (Cl), molibdén (Mo) és nikkel (Ni). Bár a legtöbb talaj elegendő mikroelemet képes biztosítani, különös figyelmet kell fordítani a nitrogén, foszfor, kálium, kén és vas megfelelő szintjére,…