Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

Jelen cikkünk egy öt részből álló cikksorozat harmadik része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be. A sorozat által érintett tématerületek:I. rész: Klimatikus kihívások és adaptációs stratégiák.II. rész: Vízgazdálkodás és öntözési technológiák.III. rész: Vetésforgó és talajgazdálkodás. Alternatív kultúrák és kísérleti programok.IV. rész: Gazdasági kihívások és piaci helyzet. Értékesítési stratégiák és közvetlen marketing.V. rész: Fenntarthatóság és környezeti szempontok. Jövőbeni kilátások és fejlesztési irányok. Összegzés és következtetések. A NAK és a Gazda Kontroll szaktanácsadással és innovációval foglalkozó munkatársai 2025. június 15-17. között szakmai tanulmányút keretében látogatást tettek a spanyolországi IMIDRA (Instituto Madrileño de Investigación y Desarrollo Rural, Agrario y Alimentario) kutatóintézetbe. III./1. Vetésforgó és talajgazdálkodás A vetésforgó alapelvei és gyakorlata Az IMIDRA szakemberei által bemutatott 2-3 éves vetésforgó rendszer kiváló eredményeket mutat a talaj termékenységének fenntartásában és növelésében. A gazdálkodók általában 2-3 éves ciklusokban forgatják a kultúrákat, és ezzel a rendszerrel nincsenek különösebb problémáik. Ez a megközelítés jól működik olyan területeken, ahol művelési egységek vannak és megfelelő infrastruktúra áll rendelkezésre. A…

Jelen cikkünk egy öt részből álló cikksorozat második része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be. A sorozat által érintett tématerületek: I. rész: Klimatikus kihívások és adaptációs stratégiák. II. rész: Vízgazdálkodás és öntözési technológiák. III. rész: Vetésforgó és talajgazdálkodás. Alternatív kultúrák és kísérleti programok. IV. rész: Gazdasági kihívások és piaci helyzet. Értékesítési stratégiák és közvetlen marketing. V. rész: Fenntarthatóság és környezeti szempontok. Jövőbeni kilátások és fejlesztési irányok. Összegzés és következtetések. A NAK és a Gazda Kontroll szaktanácsadással és innovációval foglalkozó munkatársai 2025. június 15-17. között szakmai tanulmányút keretében látogatást tettek a spanyolországi IMIDRA (Instituto Madrileño de Investigación y Desarrollo Rural, Agrario y Alimentario) kutatóintézetbe. II. Vízgazdálkodás és öntözési technológiák Öntözési igények és vízfelhasználás A víz hatékony felhasználása központi szerepet játszik a spanyol mezőgazdaságban, ami nem meglepő a régió félszáraz klímája miatt. Az olívaültetvények éves vízigénye széles spektrumon mozog: maximális dózisú öntözés mellett hektáronként 4000 köbméter vizet használnak fel a fák évente, míg más esetekben 2000 köbméter is elegendő lehet.…

Jelen cikkünk egy öt részből álló cikksorozat első része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be. A sorozat által érintett tématerületek: I. rész: Klimatikus kihívások és adaptációs stratégiák. II. rész: Vízgazdálkodás és öntözési technológiák. III. rész: Vetésforgó és talajgazdálkodás. Alternatív kultúrák és kísérleti programok. IV. rész: Gazdasági kihívások és piaci helyzet. Értékesítési stratégiák és közvetlen marketing. V. rész: Fenntarthatóság és környezeti szempontok. Jövőbeni kilátások és fejlesztési irányok. Összegzés és következtetések. A NAK és a Gazda Kontroll szaktanácsadással és innovációval foglalkozó munkatársai 2025. június 15-17. között szakmai tanulmányút keretében látogatást tettek a spanyolországi IMIDRA (Instituto Madrileño de Investigación y Desarrollo Rural, Agrario y Alimentario) kutatóintézetben. A kutatóintézetet az agrárkutatás és vidékfejlesztés szolgálatára és fejlesztésére a madridi autonóm közösség hozta létre 2006-ban. Az intézmény célja a fenntartható mezőgazdasági és élelmiszeripari gyakorlatok előmozdítása, különös tekintettel a helyi termelők támogatására és az innováció gyakorlati alkalmazására. Finanszírozását elsősorban regionális költségvetési forrásokból, valamint uniós kutatási programokból biztosítja. Az IMIDRA szoros kapcsolatot ápol a gazdálkodókkal azzal…

A talajművelés szerepét és alkalmazását a gazdaság igényeihez kell igazítani, mivel a művelet egyszerre kínálhat agronómiai előnyöket és hordozhat jelentős kockázatokat. A művelés elsődleges célja a talaj optimális állapotának kialakítása a vetéshez, a gyomok visszaszorítása, valamint az előző kultúra szármaradványainak lebontása, ami kedvező feltételeket teremt a keléshez és a növények fejlődéséhez, végső soron pedig magasabb terméshozamot eredményezhet. A hagyományos művelés mellett elterjedt megoldás a no-till, a vertikális és a sávos (strip-till) talajművelés, amelyek közötti választást a rendelkezésre álló géppark, a termesztett növénykultúra, a talaj- és időjárási adottságok, valamint a termelési célok határozzák meg. Fotó: Iowa Soybean Association / Archív felvétel Főbb érvek a talajművelés mellett és ellen A talajművelés előnyei közé tartozik a hatékony gyomirtás – különösen a herbicidrezisztencia terjedésének idején –, a tápanyagok talajszelvényen belüli átrendezése, valamint a szármaradványok bekeverése, ami elősegíti a tavaszi kelést. Ugyanakkor a művelés roncsolhatja a talajaggregátumokat, csökkentheti a talajszerkezet stabilitását, fokozhatja a felszíni lefolyást és az eróziót, valamint hozzájárulhat a nitrogén és foszfor vízfolyásokba…

A 21. századi mezőgazdaság egyre összetettebb kihívásokkal néz szembe. A klímaváltozás hatására gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek: az aszályos időszakokat hirtelen heves esőzések váltják fel, a csapadékeloszlás rapszodikussá válik, és ezzel együtt a termelés kiszámíthatatlansága is fokozódik. A talajok termőképessége csökken, a rovarkárok és kórokozók elleni védekezés egyre nagyobb kihívást jelent, miközben a növényeknek egyre többféle abiotikus és biotikus stresszfaktorhoz kell alkalmazkodniuk. Ebben az egyre bizonytalanabb környezetben a seed priming – azaz a magok kontrollált hidratálással történő előkezelése – egyre nagyobb figyelmet kap. A seed priming szerepe és módszerei Ez az egyszerű és költséghatékony technika lehetővé teszi, hogy a vetőmagok még a csírázás megindulása előtt aktiválják anyagcsere-folyamataikat, ezzel növelve a csírázás sebességét, egyöntetűségét és a fiatal növények stressztűrését. A különböző priming módszerek segítségével a növények jobban viselik a csapadékhiányt, sóstresszt vagy akár a rovarkártevők által okozott támadásokat is. A seed priming nem csupán a terméshozam javításához járulhat hozzá, hanem elősegítheti a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat is, hiszen csökkentheti a műtrágyák…

A Nature tudományos folyóiratban megjelent egy tanulmány, amelyik a klímaváltozás mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatásait számszerűsíti az évszázad végéig. A Kárpát-medence mégsem olyan jó hely. Pont az éléskamrák forrósodnak fel A klímaváltozás a kutatók szerint a legnagyobb mértékben a mérsékelt égövi „éléskamrákat” érinti, ilyen az USA gabonaövezete, Kelet-Európa és Kelet-Kína. Mivel ma itt termelik a legtöbb élelmiszert, a klímaváltozásnak óriási hatása lesz a globális élelmezés-biztonságra. Az amerikai mezőgazdaság például a magas hozamokra van berendezkedve, de nem elég robusztus ahhoz, hogy ellenálljon a klímaváltozásnak. Ezzel szemben a trópusi területeken a bőséges csapadék mérsékli a hatásokat. A szegényebb régiókban, amelyek már most is forrók, már nem lehet sokkal rosszabb a helyzet. A maniókára támaszkodó régiók, például Dél-Amerika és Afrika egyes részei kevésbé fognak szenvedni a változástól. Kukorica Az USA gabonaövezetében, Kelet-Kínában, Közép-Ázsiában, Dél-Afrikában és a Közel-Keleten akár 40%-os hozamcsökkenés is lehetséges az évszázad végére. Dél-Amerikában és Közép-Afrikában 15%-os visszaesés várható. Európában a hozamok ingadoznak: a déli, mediterrán területeken 20–40%-os veszteségre, míg északon akár…

Kísérleti eredmények alapján a fővetésű szójabab állományok 66%-os levélfelület-csökkenést is tolerálnak anélkül, hogy mérhető termésveszteség következne be. Az augusztus 6-án tartott Blackland Farm Managers Tour rendezvényen a Green Valley Farms farmon, Columbia városában a részvevők megtekintik a szójabab és kukorica kutatási parcellákat. Az 55 éves Blackland Farm Managers Tour, Észak-Karolina legnagyobb mezőgazdasági rendezvénye, 400 fő látogatott el a Hyde megyei farmra. (John Hart) Áttekintés • A főnövényként vetett szójabab akár 66%-os lombvesztést is elvisel termésveszteség nélkül.• A másodvetésű szója küszöbértéke továbbra is 15%-os levélvesztés.• A rendszeres állományfelvételezés kulcsfontosságú a hatékony rovarvédelemhez. Az alacsony felvásárlási árak és a magas termelési költségek jelenlegi helyzetében Dominic Reisig, a North Carolina State University növényvédelmi entomológusa (rovarszakértője) továbbra is hangsúlyozza a kártételi küszöbértékek szerepét az integrált növényvédelmi (IPM) programokban. A küszöbérték azt a pontot jelenti, amelynél a rovarölő szeres védekezés gazdaságilag megtérül. Az IPM szemlélet szerint a termelőknek rendszeresen fel kell mérniük a kártevő-populációkat, és csak akkor kell beavatkozni, ha azok elérik a gazdasági vagy…