Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

Szójabab a vetésforgóban A vetésforgó a termelési kapacitások felhasználásának pontos és jól kiszámított tervszerű rendszere az erőforrások lehető legjobb kihasználása érdekében. Általános előnyök A jól megtervezett vetésforgó fenntartja, sőt javítja a talaj termékenységét, és növeli a vetésforgóban termesztett növények hozamát. A vetésforgó nagyon fontos a kártevők és betegségek integrált kezelése szempontjából. Célja, hogy megszakítsa vagy megzavarja a kártevők és betegségek életciklusát, megakadályozza bizonyos növényspecifikus betegségek felszaporodását, és mérsékelje a gyomok alkalmazkodását a termesztett növényfajokhoz. A megfelelő vetésforgó lehetővé teszi az alkalmazott vegyszerek (műtrágyák és növényvédő szerek) mennyiségének csökkentését, javítja a talaj tulajdonságait, és hozzájárul a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségéhez, sokszínűségéhez és fenntarthatóságához. Adott esetben a szójababot is tartalmazó vetésforgórendszerekbe téli takaró- és köztes növényeket (főként gabonaféléket, például rozst, árpát és zabot) is be lehet vonni a talajvédelem, a tápanyagok és a vízkészletek javítása érdekében. Ez az év során a gazdálkodási műveletek számának növekedéséhez vezethet, de végső soron a vetésforgó valamennyi növénye számára előnyös lesz. A szója vetésváltási intervallumai Szélsőséges esetként a…

A magas hozamok nem garantálják a nyereséget. Az alacsony piaci árak és a magas ráfordítási költségek miatt 2000 óta a gazdák jövedelem szempontjából az egyik legrosszabb évet zárták. Mivel a termelők kénytelenek szűkebb árréssel dolgozni, érdemes fokozott figyelmet szentelni a ráfordításokra és a jövedelmezőségre, a magas hozamok erőltetésével szemben. Az Illinois-i Egyetem által április elején megrendezett Farmdoc webináriumon Sarah Sellars, a Dél-Dakotai Állami Egyetem adjunktusa és szakértője, valamint Laura Gentry, az Illinois-i Kukoricatermesztők Szövetségének vízminőségi és tudományos igazgatója beszélt erről a témáról. A „The Yield Trap” (A hozamcsapda) című online eseményen Sellars és Gentry három tanulmány eredményeit ismertette, azzal a céllal, hogy segítsék a gazdálkodókat a profitmaximalizálásban. „A következő évre vonatkozó prognózisok kevés jelét mutatják annak, hogy az árak emelkedni fognak, hacsak nem következik be egy nagyobb keresleti ugrás a piacon, így arra számíthatunk, hogy ez a szűkebb árrésekkel jellemezhető időszak a közeljövőben is fenn fog maradni” - mondta Sellars. "Ahhoz, hogy kormányzati beavatkozás nélkül is nyereséget tudjunk produkálni, az…

Április beköszöntével megkezdődik a visszaszámlálás a vetésig, és a gazdák kedvező feltételek esetén már a jövő héten elkezdhetik a vetést. Mielőtt kivinné a vetőgépeket a szántóföldjére, vegye figyelembe az alábbi tavaszi vetési javaslatokat, megalapozva az őszi sikeres termést. Növénybiztosítási időpontok   A 2025-ös kukoricatermesztési szezon a szövetségi növénybiztosítás szerint legkorábban április 10-én kezdődik. A szója esetében a szövetségi növénybiztosítás szerinti legkorábbi vetési időpont a déli megyék esetében április 10., az állam többi részén pedig április 15. A végső vetési időpontok Iowa államban a kukorica esetében május 31., a szója esetében pedig június 15. Vetőmagkezelések   A vetőmagkezelések védelmet nyújtanak a korai vegetációs időszakban fellépő kártevők és betegségek ellen, javítják a csírázást és a kelést, valamint potenciális termésnövekedést eredményeznek, miközben csökkentik a későbbi kezelések szükségességét. Shane Beck, az Iowa Soybean Association (ISA) agrárkutatója szerint a vetőmagkezelés nemcsak a vetőmagot védi a talajban, hanem a hirtelen halál szindróma (SDS) és a szója cisztás nematóda (SCN) ellen is fellép. Vetési feltételek  Az egyenletes…

Jackson Laux egy kilencéves, sapkás, traktoros farmer az indianai South Whitley-ből, aki a hiteles történetek és a régi idők bájával, a vidéki bájjal vegyített, meghódította az agrárvilágot a TikTok-on. Ő egy vidám - és egyben inspiráló - emlékeztető arra a potenciálra, amely az amerikai farmerek következő generációjában rejlik, akik az elkövetkezendő években az ágazat élére fognak állni. „A gazdálkodás iránti őszinte szenvedélye minden egyes videóban átjön, és ez nagyon bejön az embereknek” - magyarázza Jennifer Anderson, a John Deere Ag and Turf Social Media menedzsere. "Jackson több mint egy aranyos gyerek, nagy jövő elé nézhet az ágazatban, és magával ragadó az izgatottsága ezzel kapcsolatban. Az emberek, akik megnézik a videóit, maguk is izgatottak lesznek a mezőgazdaság jövője iránt." A John Deere Jackson-t a Chief Tractor Kid-nek nevet adta neki és 2025-ben a vállalat közösségi média csatornáin fog tartalmakat készíteni a mezőgazdaság és az agrárvezetők következő hullámának nagyköveteként. „A következő generációs mezőgazdászokat - a 18-35 évesek, akik még valószínűleg nem vezetnek…

A hüvelyes növények a gyökérszőröket körülvevő talajban található gáznemű elemi nitrogénből képesek nitrogénszükségletük nagy részét megkötni. Mindez a hüvelyes növények és a talajban élő Rhizobium baktériumok közötti kölcsönös előnyökkel járó kapcsolat, szimbiózis révén történik. Miért van szükség a vetőmagok oltására? A Saskatchewani Egyetemen (USask) Dr. Fran Walley által végzett kutatások szerint a megfelelő Rhizobiummal beoltott hüvelyes növények képesek nitrogénszükségletük 50-80%-át nitrogénfixáció útján megkötni, jóllehet ez a mennyiség növényenként változó. Például a lóbabról megállapították, hogy szükségletének mintegy 90%-át képes megkötni, míg a szárazbab kevesebb mint 40%-át. Általában a hüvelyes növényeket a nitrogén megkötésére való becsült képességük alapján a következőképpen rangsorolják: lóbab > borsó > szegletes lednek > csicseriborsó > lencse > szójabab > csillagfürt > szárazbab. A Rhizobiumok szabadon élnek a talajban, és akár több évig is fennmaradhatnak, még hüvelyes növény hiányában is. Azonban még ha a Rhizobium-populáció jelen is van a talajban, ezek az őshonos törzsek nem feltétlenül a leghatékonyabb nitrogénmegkötők, a bejuttatott törzsek pedig idővel elveszíthetik a nitrogén hatékony…

A kén (S) a növények növekedéséhez szükséges alapvető tápanyag. A múltban azt feltételezték, hogy a talaj kénellátottsága elegendő a szója teljes terméspotenciáljának kielégítéséhez. Mivel a Nagy-tavak medencéjében drasztikusan csökkent a levegőbe jutó kénkibocsátás, kell-e pótolni a ként a szója számára? Egyszerű válasz 2023-ban három kísérlet során 97,5 kg/ha karbamid és 123,3 kg/ha karbamid/AMS keverék vetés előtti kijuttatását hasonlították össze kezeletlen szójával. Ezeken az agyagos és iszapos vályogtalajokon nem volt jelentős termésnövekedés S kijuttatásának hatására. Ezek az eredmények egybevágnak a 2018-19-ben végzett 15 kísérlettel, amelyek szintén nem mutattak ki termésnövekedést S hatására. A vetés előtti karbamid alkalmazásával kis mértékű 0,18 t/ha (2,7 bu/ac) termésnövekedés volt tapasztalható, de csak 76 cm-es sorokban, késői vetésnél. Meg kell jegyezni, hogy bár a vizsgált agyagos vályogtalajokon nem tapasztaltunk javulást, a S más ontariói kísérletekben termésnövekedést mutatott ki az agyagos (homokos) talajokon. Egy kis kiegészítés a fentiekhez A nitrogénhez (N) hasonlóan a kén is gyorsan mozog a talajban, így hamar kiürülhet, még akkor is, ha néhány…