Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

Mariangela Hungria, brazil mikrobiológus évtizedeken át kutatta azokat a talajban élő baktériumokat, amelyek műtrágyaként működhetnének, növelve a terméshozamot. Munkáját azonban hosszú ideig kétkedés övezte. "Karrierem kezdetén mindenki azt mondta: 'Te megőrültél! Soha nem fog sikerülni. Lehetetlen dolgot hajszolsz." - emlékszik vissza. Mára munkáját az Élelmezési Világdíjjal (World Food Prize) jutalmazták, amely a mezőgazdaság és az élelmezés terén elért eredményeket ismeri el. A díjat 1987 óta ítéli oda a World Food Prize Alapítvány, 500 000 dolláros pénzjutalommal kiegészítve. Hungria egész pályafutását a Brazil Mezőgazdasági Kutatási Társaság (EMBRAPA) tudósaként töltötte, egy olyan nagy múltú intézménynél, amelynek köszönhetően Brazília mezőgazdasági szuperhatalommá vált. Ötven évvel ezelőtt Brazília nettó élelmiszer-importőr volt. Ma a világ legnagyobb szójaexportőre és több más jelentős terményé is. Brazília megelőzve az Egyesült Államokat vezető szerepet tölt be Kína szójabab iránti igényének kielégítésében. A nagymamával kezdődött minden Hungria a tudományok iránti szeretete gyerekkorára nyúlik vissza, mint mondja, egy "varázslatos nagymamának" köszönhetően korán megismerkedett a háztáji növényekkel és az őket tápláló talajjal. "Egy…

Ebben a cikkben a következőkkel kapcsolatban talál bővebb információkat: A szójaültetvények szenzorainak mérési eredményei olyan adatokat szolgáltatnak, amelyek a tüneteken túl a problémák gyökerét is feltárják. Az innovatív kutatás három olyan egyedülálló szenzort fejlesztett ki, amelyek képesek kimutatni a vírusokat, növényvédő szereket és a stresszt a szójababban. Ezen érzékelők megfizethetővé és könnyen felhasználhatóvá tétele lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy alapos, mélyreható szenzorozást és adatgyűjtést alkalmazzanak szójaföldjeik tudatosabb irányításához. Ha a szója beszélni tudna Miért ne tudna - egy kis segítséggel. Liang Dong, az Iowai Állami Egyetem villamosmérnöki professzora és a Mikroelektronikai Kutatóközpont igazgatója olyan érzékelőket fejleszt, amelyek adatgyűjtéssel lehetővé teszik, hogy a szója „elmondhassa” a kutatóknak és a gazdáknak, hogyan is érzik magukat. Ő és Steve Whitham, az Iowa Állami Egyetem növénykórtani professzora a potenciális problémák korai felismerésére összpontosítanak. Az Iowa Soybean Research Center finanszírozása indította el ezt az erőfeszítést, hogy jobban nyomon tudják követni a szójabab legfontosabb növény-egészségügyi mutatóit. Az ISRC az Iowa Soybean Association (Iowa Szója Szövetség)…

Ismertetésre került, hogyan lehetne 7%-kal csökkenteni az Egyesült Királyság mezőgazdasági szén-dioxid-kibocsátását, ha az importált szóját hüvelyesekre cserélnék. A Farm Carbon Toolkit tanulmányából származó adatok azt mutatják, hogy 3,4 millió tonna CO2-egyenértéket lehetne megtakarítani az állati takarmányozás céljára felhasznált importált szójadara mennyiségének csökkentésével. A hazai termesztésű hüvelyesek jobb felhasználása A számadatok alapján a hazai termesztésű hüvelyesek jobb felhasználása révén a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének lehetősége több mint 2,5-szerese a korábbi becsléseknek. John McArthur, a McArthur BDC ügyvezető igazgatója szerint a csökkentés úgy érhető el, ha a hüvelyesek termesztését a teljes jelenlegi művelés alatt álló terület 20%-ára növeljük, és a mostani az állati takarmányozásra szánt import szójadara 50%-át helyettesítjük. 4 fő tényezőnek köszönhető megtakarítás „Ez a megtakarítás 4 fő tényezőnek tulajdonítható: az üzemanyag-felhasználás, a közvetlen és közvetett szintetikus nitrogénműtrágya-felhasználás, valamint az importált szójadara felcserélése brit hüvelyesekre” - mondta. Az elemzés része egy olyan 4 éves, 5,9 millió font értékű projektnek, amelyet a Defra Farming Future K+F Fund finanszíroz, és amelyben 17 partnerszervezet vesz részt,…

Steve Reed, az Egyesült Királyság környezetvédelmi, élelmezési és vidékügyi minisztere (Defra) zöld utat adott annak a jogalkotási folyamatnak, amely lehetővé tenné, hogy Angliában olyan növényeket termesszenek, amelyeket precíziós nemesítéssel vagy génszerkesztéssel fejlesztettek ki. A közelmúltban az Oxfordi Mezőgazdasági Konferencián Reed megerősítette, hogy 2025 márciusának végéig másodlagos jogszabályt nyújtanak be a Parlament elé. Az elsődleges jogszabályt, a Genetikai Technológia (Precíziós Nemesítés) Törvényt még a korábbi konzervatív kormány fogadta el 2023-ban. Felhívás egy világos végrehajtási ütemterv kidolgozására A bejelentés azután történt, hogy 65 vezető szakmai szervezet, politikus, tudós és befektető levelet küldött Daniel Zeichner mezőgazdasági államtitkárnak, felszólítva a kormányt, hogy határozzon meg egy világos ütemtervet a törvény végrehajtására. EU-UK újraegyeztetések Aggodalmat keltett, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti újraegyeztetési tárgyalások késleltethetik, vagy akár meg is hiúsíthatják az Angliában bevezetni tervezett új génszerkesztési szabályozás előremozdítását – ez késztette a levél aláíróit a kormány megszólítására. Segíthet feltárni a kulcsfontosságú technológiákban rejlő lehetőségeket A mezőgazdasági tudományokkal és technológiával foglalkozó parlamenti frakció (APPGSTA) üdvözölte…

Egy nemzetközi kutatási együttműködés elkészítette a szegletes lednek (Lathyrus sativus) eddigi legrészletesebb genom-szerkezetét. Ez a Scientific Data című folyóiratban közzétett új, kromoszóma szintű referencia-genom további lehetőségeket kínál e kissé alulhasznosított hüvelyes növény modern nemesítésének felgyorsítására a klímaorientált okos mezőgazdaság érdekében. Az emberi genom méretének csaknem kétszeresét kitevő szekvenciát az alapoktól kezdve rakták össze, és amely javulást jelent az LS007 nevű nagy vitalitású szegletes lednek korábban összeállított változatához képest. „Ezt az új genomszekvenciát a szegletes lednek közösség referencia genomjaként szeretnénk megalkotni, és örömmel osztjuk meg ezt az értékes forrást, hogy más tudósok is felhasználják és tanulmányozzák” - magyarázta a kutatás társszerzője, Dr. Peter Emmrich, a Norwich Institute for Sustainable Development (NISD) kutatója és a John Innes Centre vendégcsoport vezetője. „Az erősődő időjárási kihívások mellett ez a genom lehetővé teszi számunkra, hogy megfejtsük a szegletes lednek ellenálló képességének titkát, hogy ezzel tovább javítsuk nemcsak ezt a növényt, hanem másnövénykultúrákat is, például a borsót,” - tette hozzá. A genom pontosságának és teljességének javulása…