Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

Hamarosan elérkezik a téli takarónövények megsemmisítésének az ideje. Ennek a műveletnek az a célja, hogy a takarónövény teljesen elpusztuljon, és olyan kedvező talajszerkezet alakuljon ki, amely alkalmas a következő kultúra sikeres elvetésére. A beavatkozást megfelelő talajnedvességi állapot mellett kell elvégezni. Csapadékos tél esetén – ahogyan idén is – különösen fontos a talaj állapotának folyamatos figyelése, mert csak ritkán adódnak megfelelő időablakok, amikor a megszüntetés kockázatmentesen elvégezhető. Mi alapján határozzuk meg a téli takarónövény terminálásának időpontját? A megszüntetés időzítésénél kompromisszumot kell találni: egyrészt ki kell használni a takarónövény előnyeit (erózióvédelem, nitrátmegkötés stb.),másrészt el kell kerülni, hogy a következő kultúrát hátrány érje, többek között a talaj tápanyagkészletének kimerülése, a talajszerkezet romlása, vagy a kártevők (különösen a csigák) felszaporodása miatt. A döntést mindig a következők figyelembevételével kell meghozni: a takarónövény fejlettségi állapota, az összetétele (milyen növényfajok dominálnak), a gyomosodás mértéke, valamint a következő kultúra tervezett vetésideje. Keresztesvirágúakban vagy fűfélékben gazdag takarónövény esetén Ha a takarónövény főként keresztesvirágúakból vagy fűfélékből áll, akkor a megszüntetést…

A magas hozamú szója termesztésének kulcsa a megfelelő tápanyag-gazdálkodás, a jól megválasztott genetika és a tudatos, összehangolt növénytermesztési technológia. Gyors áttekintés A korai vetés több napsütést biztosít a szója számára a tenyészidőszak során. A termesztési stratégia megváltoztatása időt és többszöri próbálkozást igényel. A nagy terméspotenciálú táblák esetében elsőként a talaj termékenységére kell koncentrálni. A szójában rejlő maximális terméspotenciál elérése sok termelő álma, amely megfelelő megközelítéssel reális céllá válhat. Az USDA adatai szerint 2025-ben az Egyesült Államok szójatermése megközelítette a 109 millió tonnát, miközben az országos átlagtermés rekordnak számító, mintegy 3,6 t/ha volt. Három missouri gazdálkodó – Kelly Monning, Andrew Cummins és Landon Porter –, akik kiemelkedő terméseredményeket értek el, megosztották tapasztalataikat arról, miként lehet magas hozamú szóját termeszteni. Meglátásuk szerint a siker alapja a korai vetés, a következetesen felépített és megalapozott tápanyag-utánpótlási program, valamint a betegségek elleni hatékony védekezés. Mely gyakorlatok a legfontosabbak a magas hozamú szója felépítéséhez? Porter: Én a tápanyagellátással kezdeném, azt kell elsőként rendbe tenni. Második helyre…

Klímatechnológiai vállalatként az Atoco tevékenysége a mezőgazdasági alkalmazásokra is kiterjed, miközben a társaság a következő egy éven belül tervezi atmoszferikus (légköri) vízbegyűjtő technológiájának kereskedelmi léptékű bevezetését. A megoldást az Atoco ipari felhasználásra szánt, 20 lábas konténeres egységek formájában kívánja piacra vinni, amelyek moduláris kialakításuk révén rugalmas telepítést tesznek lehetővé. A hálózatra csatlakoztatott (on-grid) rendszerek várhatóan napi 2 000–4 000 liter nagy tisztaságú víz előállítására lesznek képesek, míg a hálózatfüggetlen (off-grid) változatok napi kapacitása elérheti az 1 000 litert. E technológia decentralizált vízellátási megoldást kínál a termelők és üzemeltetők számára, különösen száraz és félszáraz térségekben, ahol a mezőgazdasági vízhiány egyre súlyosabb kihívást jelent. Park megfogalmazása szerint: „Miközben a kontrollált környezetű mezőgazdaság és más iparágak egyre komolyabb vízellátási nehézségekkel szembesülnek, meggyőződésünk, hogy érdemi hozzájárulást tehetünk az úgynevezett víz-pozitív üvegházak és víz-pozitív beltéri termesztési rendszerek koncepcióján keresztül.” Ez a megközelítés azt jelenti, hogy a beltéri termesztő létesítmények és üvegházak az Atoco innovatív technológiáját alkalmazva részben saját maguk képesek vízellátásukat biztosítani, ezáltal növelve működésük…

A szántóföldek vízvisszatartó képessége több, egymást kiegészítő eszközzel növelhető. A Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásainak betartása, a talajkímélő művelés, az erózió elleni védekezés, az erdősítés és védősávok létesítése, valamint a tavak, vizes élőhelyek és ökológiai területek megőrzése egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy több víz maradjon a termelési közegben. A legjobb eredmény ezeknek az intézkedéseknek a kombinációjával érhető el. A talaj a növények legfontosabb természetes vízraktára. Vízmegtartó képességét a talajtípus (például homokos vagy agyagos jelleg) és különösen a szervesanyag-tartalom határozza meg. Minden egyes százalékpontnyi humusztartalom mintegy 160 tonna, növények számára hasznosítható víz tárolását teszi lehetővé hektáronként. A szervesanyag-visszapótlás, a megfelelő vetésforgó, a talajt fedő másodvetések, valamint a meszezés révén javul a talajszerkezet és nő a vízmegtartás. A mezőgazdasági géphasználat elkerülhetetlen, ugyanakkor talajtömörödést okozhat, ami gátolja a csapadék beszivárgását és a mélyebb rétegekből történő vízfelvételt aszály idején. A tömörödött rétegek megszüntetése jelentősen javítja a talaj vízbefogadó képességét és a növények vízellátását kritikus időszakokban is. A talajfelszín növényzettel vagy növényi maradványokkal való borítása védi a…

A találkozó lényege nem az előadás vagy a meggyőzés volt, hanem az, hogy a gazdálkodók őszintén megosszák egymással tapasztalataikat: mi az, ami működik náluk, mi az, ami fejfájást okoz, és mi az, amin változtatnak az egyre növekvő terület-, költség- és időjárási kockázatok mellett. Dean és Josh Sponheim az iowai Nora Springs melletti gazdaságukban, üzlettársukkal, Rachel Amundsonnal együtt adtak helyet az eseménynek, amely a megszokott „műhelybeszélgetés” hangulatában zajlott: gépek mellett állva, a műhely és a gépszín között járva, valós tapasztalatokra építve. A vetésforgó kérdése újra és újra előkerül Az egyik legnagyobb változás, amiről a gazdálkodók beszéltek, a hagyományos kukorica–szója vetésforgótól való elmozdulás. Az apa-fia páros elmondta, hogy aktívan dolgoznak egy háromnövényes rendszer kialakításán. „Még mindig az a cél, hogy növeljük a kukorica- és szójahozamokat, de már egy háromtagú vetésforgó keretében” – mondja Dean, amelyben a terület egyharmadán kalászos, egyharmadán kukorica, egyharmadán pedig szója szerepelne. A rendszer fő vonzereje a termésstabilitás, illetve az, hogy milyen hatása van egy kalászos előveteménynek. A Sponheimék…