Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

Ebben a cikkben az alábbi megállapítások szerepelnek: A nitrogéntrágyázás növelte a rozs biomasszáját, ugyanakkor nem volt hatással a szója terméshozamára A rozs állományának a szója vetése utáni két héttel történő terminálása csökkentette a terméshozamot A rozs késői terminálása esetén célszerű hosszabb tenyészidejű (2,0 feletti éréscsoportba tartozó) szójafajtákat választani A vizsgált vetőmagra és talajra kijuttatott biológiai készítmények és növénykondicionálók direktvetés mellett nem növelték a szója terméshozamát Az utóbbi években folyamatosan nőtt azoknak a szója területeknek az aránya, ahol a vetés rozs takarónövény állományába történik. Ennek hátterében többek között a talajerózió csökkenése, a gyomnyomás mérséklése, valamint a takarónövények alkalmazását ösztönző támogatási programok állnak. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon a rozs takarónövénybe vetett szója termesztéséről, különböző kezelések hatását vizsgálva a szója terméshozamára és a takarónövény biomassza-termesztésre. 1. kísérlet A vizsgálat célja annak értékelése, hogy a rozs takarónövény különböző terminálási időpontjai és a kijuttatott nitrogén mennyisége miként befolyásolja a direktvetésű szója terméshozamát, valamint a rozs biomassza-felhalmozását kukorica–szója vetésváltásban. Kísérleti beállítások HelyszínElőveteményRozs vetéseRozs…

A bolygón élő 8,2 milliárd ember élelmiszer-ellátása alapvetően az egészséges talajok állapotától függ. Ugyanakkor a talajok egészségi állapota az elmúlt évtizedekben folyamatosan romlott: napjainkra a világ mezőgazdasági területeinek több mint egyharmadát a tudományos szakirodalom „degradáltnak” minősíti. Ezen túlmenően a talajok az elmúlt mintegy 12 000 év során – a mezőgazdaság megjelenése óta – körülbelül 133 milliárd tonna szenet veszítettek, amelyhez a növénytermesztés és az állattenyésztés (különösen a legeltetés) közel azonos mértékben járult hozzá. E folyamatok következtében az 1980-as évek elejétől egyre több gazdálkodó kezdett olyan termesztési és talajhasználati gyakorlatokat alkalmazni, amelyek célja a talaj termékenységének, szerkezetének és általános állapotának javítása. A talajegészség kérdése egyre hangsúlyosabban jelenik meg a nemzetközi szakpolitikai napirenden is: több ország vállalásokat tett a Globális Biodiverzitási Keretrendszer keretében, valamint a COP28 konferencián is született vonatkozó nyilatkozat. Mindazonáltal továbbra is jelentős ismerethiány tapasztalható a talajok aktuális állapotát illetően, különösen a fejlődő országokban.Az űrlap teteje Az alábbiakban a Carbon Brief bemutatja a világ mezőgazdasági területeinek talajállapotát, a talajdegradációhoz vezető…

A gazdálkodók számára a kockázatkezelés kapcsán elsőként a gépek állapota jut eszébe. Egy kombájn vagy traktor túlmelegedése – még ha nem is éri el a kritikus szintet – egyértelmű figyelmeztetés arra, hogy beavatkozás szükséges. Tony Seeman, az Iowa Soybean Association (ISA) vízminőségi laboratóriumi szolgáltatásainak vezetője szerint a vízmonitoring hasonló szerepet tölt be, mint egy jól ismert műszer a gépeken. „Ha egy gép túlmelegszik, a gazda nem odázza el a problémát a következő szezonig” – fogalmaz Seeman. „Utánajár a probléma okának, mert egy meghibásodás komoly következményekkel járhat.” A vízminőség esetében ez azt jelenti, hogy folyamatosan nyomon kell követni a felszíni vizek nitrátkoncentrációjának alakulását. Egyes években az értékek meghaladják az ivóvíz-határértéket, máskor alacsonyabbak, de továbbra is emelkedett szinten maradnak. A monitoring célja nem az azonnali beavatkozás, hanem a folyamatok megértése és megfelelő összefüggésbe helyezése. „Az adatok önmagukban nem adnak minden kérdésre választ” – teszi hozzá Seeman. „Ugyanakkor jelzik, mikor érdemes mélyebben megvizsgálni a helyzetet, és szakértői segítséget bevonni a háttérben álló okok…

A legendás Yogi Berra szavaival élve: „Ha nem tudod, merre tartasz, könnyen máshol találod magad.” – vagyis a jövőt nem a véletlenre, hanem tudatos döntésekre kell alapozni. A szántóföldi növénytermesztés gazdasági feltételeinek szűkülésével Chad Hart, az Iowa State University Extension agrárközgazdásza szerint a gazdálkodóknak működésük egészét át kell vizsgálniuk, különös figyelmet fordítva valamennyi költség – az üzemi és a háztartási kiadások – feltérképezésére. „Az elmúlt évek kedvező gazdasági környezetének köszönhetően nemcsak a szükséges, hanem a tervezett fejlesztéseket is végre tudtuk hajtani” – mondta Hart március 4-én, Charles Cityben. „Amikor azonban romlanak a piaci feltételek, az alkalmazkodás időigényes folyamat – ez volt a helyzet tíz évvel ezelőtt is, és ma megint ezzel nézönk szembe.” A háztartási és termelési költségek pontos ismerete, az egyes területek jövedelmezőségének értékelése, valamint a kiegészítő bevételi lehetőségek feltárása alapvető jelentőségű. Hart szerint szűkülő jövedelmezőség mellett ezek a lépések még inkább felértékelődnek, mivel a gazdaságok közötti különbséget gyakran a részletekre kiterjedő folyamatos odafigyelés – a költségek kontrollja, a…

A kanadai borsótermesztők számára jelentős új felvevőpiac nyílik. A Louis Dreyfus Canada (LDC) a hónap elején megkezdte borsófehérje-izolátumot előállító üzemének beindítását a Saskatchewan tartománybeli Yorktonban. „A borsófehérje iránti globális kereslet folyamatosan növekszik, elsősorban allergénmentes és GMO-mentes tulajdonságainak, valamint sokoldalú élelmiszeripari felhasználhatóságának köszönhetően” – mondta Charles-Antoine Dubois, az LDC növényi fehérjékért felelős globális vezetője. Dubois hozzátette, hogy a vállalat olyan, tiszta ízprofilú borsófehérje-izolátumot kínál, amely észak-amerikai gazdálkodóktól származik, és a teljes ellátási lánc mentén nyomon követhető. Ennek alapját a termeléstől a feldolgozásig kiépített integrált beszállítói rendszer, valamint az értéklánc szereplőivel kialakított szoros együttműködés adja. A vállalat közlése szerint az üzem a piacon elérhető egyik legkorszerűbb borsófehérje-izolátum termékcsaládot állítja majd elő. A fehérje mellett borsórostot és borsókeményítőt is gyártanak, amelyeket többek között az állateledel-iparban, az építőanyag-iparban és a papíriparban hasznosítanak. A létesítmény Észak-Amerika egyik legnagyobb borsófehérje-feldolgozó üzeme lesz, amely évente mintegy 75 ezer tonna hagyományos és ökológiai termesztésű sárgaborsó feldolgozására képes. Az alapanyag döntően a 200 kilométeres körzetben gazdálkodó termelőktől érkezik majd.…

(Federico Rolle, PhD-hallgató, Illinois-i Egyetem; Dr. Giovani Preza Fontes, egyetemi adjunktus és szántóföldi növénytermesztési szaktanácsadó, Illinois-i Egyetem) Az elmúlt években Illinois államban és a teljes középnyugati régióban több jelentős porvihar hívta fel ismét a figyelmet a talajvédelem fontosságára. Különösen nagy visszhangot váltott ki a 2023 májusában, Springfield közelében történt tragikus baleset, amikor egy porvihar következtében mintegy 80 jármű ütközött össze, nyolc ember életét vesztette, és több tucatnyian megsérültek. Ezek az események rámutatnak arra, hogy a talajerózió nem csupán agronómiai kérdés, hanem közlekedésbiztonsági, társadalmi és környezeti probléma is. Az olyan gazdálkodási gyakorlatok, mint a talajművelés elhagyása (no-till) és a takarónövények alkalmazása bizonyítottan csökkentik a szél- és vízeróziót. Ugyanakkor jól ismert előnyeik – például a vízminőség javítása, a talajegészség erősítése és a tápanyag-körforgás támogatása – ellenére ezekhez a rendszerekhez gyakran a termésszint esetleges csökkenésének kockázatát társítják. A kutatás az Illinois Soybean Checkoff program támogatásával indult, közvetlenül ezekre a kihívásokra reagálva. A vizsgálat célja annak felmérése volt, hogy a termelők képesek-e fenntartani a…

Ahogy felpörögnek a tavaszi szántóföldi munkák, a gazdálkodók már a kelés előtt olyan döntéseket hoznak, amelyek az egész termesztési szezont meghatározzák – a vetés időzítésétől és technológiájától egészen a termény értékesítésének megtervezéséig. Bár az agronómiai és a piaci kérdések gyakran külön területnek tűnnek, a tavaszi időszakban mindkettő egyszerre kerül a döntések középpontjába. A vetés időzítése talajállapot és rövid távú időjárási prognózis alapján Alex Schaffer, az Iowa Soybean Association (ISA) kutatási agronómiai vezetője szerint a talajhőmérséklet és a rövid távú időjárási előrejelzés legalább akkora jelentőséggel bír, mint a naptári vetési időpont. „A vetés szempontjából akkor tekinthetők megfelelőnek a körülmények, ha a talajhőmérséklet megközelíti a 10 °C-ot, és további melegedés várható.” – mondja Schaffer. „Ugyanakkor nemcsak az aznapi értéket kell figyelembe venni, hanem a következő néhány nap várható időjárását is.” Az egyik legfontosabb kockázat, amelyet érdemes elkerülni, a csírázáskori hidegsokk, amely akkor következik be, amikor a szójamag vetés után azonnal hideg vizet vesz fel. „Nem kedvező, ha a mag az első vízfelvételkor…