Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

Gyakorlati tanulságok: A 2025-ös kísérletekben nem mutatkozott statisztikailag igazolható terméskülönbség a kezeletlen kontroll, valamint a Soileos- és Soygreen Pro-kezelések között. A kísérleti évben a vashiányos klorózis (IDC) megjelenése viszonylag enyhe volt, így a fertőzési nyomás alacsonynak bizonyult. Az IDC mérséklésében több termesztéstechnológiai megoldás együttes alkalmazása lehet eredményes, például a jó toleranciájú fajták választása, a talaj pH-viszonyainak figyelembevétele, a kelátkötésű vas kijuttatása, valamint a vetőmagnorma emelése az érzékeny táblafoltokon. A vashiány okozta klorózis (IDC) Iowa egyes szója­termesztő térségeiben rendszeresen visszatérő probléma. A tünetek leggyakrabban a Des Moines Lobe régióban jelentkeznek, elsősorban hűvös, csapadékos tavaszokon, néhány héttel a vetést követően. Az IDC egyik legjellemzőbb tünete, hogy a fiatal levelek sárgulni kezdenek, miközben a levélerek zöldek maradnak. Enyhébb esetekben az állomány később regenerálódhat, azonban a korai stresszhatás ilyenkor is terméskiesést okozhat. Erősebb tüneteknél a növények fejlődése lelassul, az állomány satnyulhat, szélsőséges esetben pedig növénypusztulás és jelentős termésveszteség is kialakulhat. A vas felvehetőségének korlátai A vashiány okozta klorózis (IDC) kialakulása nem a talaj alacsony…

Iowában összességében kedvezően indult a kukorica- és szójaállományok kelése, ugyanakkor az Iowa Soybean Association (ISA) növénytermesztési szakértői szerint most különösen fontos a táblák részletes helyszíni ellenőrzése. A szakemberek arra ösztönzik a termelőket, hogy a gépkabinból végzett szemrevételezés mellett személyesen is járják be az állományokat, mert a korai fejlődési problémák jelentős része csak közvetlen terepi felméréssel azonosítható időben. Az ISA szakértői szerint a barázda-tömörödés, az egyenetlen kelés, a gyomosodás, a vízállások és az állományhiányok korai felismerése alapvető fontosságú a megfelelő termesztéstechnológiai döntések meghozatalához. A rendszeres állományfelvételezés segíthet a problémák gyors feltárásában és a későbbi termésveszteségek mérséklésében. Alex Schaffer – Közép-Iowa Az 5. körzetben a vetési munkák döntő része az elmúlt két hétben lezárult. Bár a kukorica- és szójaállományok többsége szépen kel, és bár a táblák többsége kedvező képet mutat, a vetési szezon nem egészen úgy alakult, ahogy szerettük volna. A korai, kevésbé kedvező vetési körülmények és a hét eleji jelentős csapadék miatt több térségben már most elkerülhetetlenné válhat egyes táblák újravetése.…

A tápanyag-hasznosítás hatékonyságát hosszú ideig elsősorban üzemi szinten vizsgálták. Mennyi tápanyagot juttatnak ki? Mennyit vesz fel a növény? Mennyi vész el a levegőbe, a talajba vagy a vizekbe? Ezek továbbra is alapvető kérdések, de önmagukban már nem elegendők. Egyre inkább előtérbe kerül az a tágabb szemlélet, amely a tápanyag-hatékonyságot nem csupán a kijuttatás pillanatában, hanem a teljes élelmiszerláncon keresztül értelmezi: a műtrágyagyártástól és a termesztéstechnológiától kezdve az élelmiszer-feldolgozáson, kereskedelmen és fogyasztáson át egészen a hulladékkezelésig. Ez a kérdés áll annak a júniusban megrendezésre kerülő IFA Nutrient Use Efficiency Tracking Hackathonnak a középpontjában, amelyet az IFAMA World Conference programjához kapcsolódva tartanak meg, online csatlakozási lehetőséggel is. Az eseményt az IFA Innovation Hub szervezi a Wageningen University & Research és a FarmHack szakmai együttműködésével. A hackathon - olyan intenzív együttműködésre épülő esemény, ahol fejlesztők, mérnökök, kreatív szakemberek és más területek képviselői rövid idő alatt  közösen dolgoznak egy adott probléma megoldásán vagy egy innovatív projekt kidolgozásán - kiindulópontja egy egyszerű, mégis kulcsfontosságú felismerés:…

A Közel-Keleten kialakult konfliktus nyomán súlyosbodó globális üzemanyag- és műtrágyaválság arra kényszeríti a gazdálkodókat, hogy újragondolják a műtrágya-felhasználási gyakorlatukat, és gyorsabban vezessék be a modernebb, hatékonyabb technológiákat – véli Charlie Ireland, Jeremy Clarkson Diddly Squat Farmjának agronómusa. Ireland, a Ceres Rural vidéki tanácsadó cég ügyvezető partnere a Cereals Crop Plot Day rendezvényen beszélt erről, amely a 2026. június 10–11-én megrendezésre kerülő Cereals esemény egyik kiemelt programja volt. A szakember szerint az emelkedő energia- és műtrágyaárak rendkívül nehéz döntések elé állítják a szántóföldi növénytermesztőket, és az ellátási lánc további zavarai súlyos következményekkel járhatnak. Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború idején már tapasztalható volt bizonytalanság az üzemanyag- és műtrágyaellátásban, a jelenlegi konfliktus azonban akár teljes ellátási fennakadást is előidézhet. A magas költségek a hatékonyságot ösztönzik, nem a leállást Bár a kilátások továbbra is kihívást jelentenek, Ireland szerint a jelenlegi helyzet egyben a változás katalizátora is, mivel egyre nagyobb az igény azokra a technológiákra, amelyek pontosabb és hatékonyabb műtrágya-felhasználást tesznek lehetővé. „A Cerealshez hasonló…

A tavaszi munkára alkalmas napok számának csökkenésével párhuzamosan a kutatások és üzemi tapasztalatok segítenek eldönteni, mikor indokolt a szója korai vetése, mikor élvez elsőbbséget a kukorica, és hogyan kezelhetők a vetési késések. Középnyugaton egyre szűkül a tavaszi vetési időablak Az USA középnyugati térségében az időjárás gyors változásai és a csökkenő számú munkavégzésre alkalmas napok tovább szűkítik az amúgy is rövid tavaszi vetési időszakot. Manni Singh, a Michigan State University növénytermesztési rendszerek egyetemi docense szerint az elmúlt két évtizedben jelentősen csökkent a megfelelő munkavégzésre alkalmas napok száma április közepe és május közepe között: a korábbi 20–25 napról 15–20 napra esett vissza. A gyakoribb intenzív csapadékesemények, a hirtelen felmelegedést követő lehűlések, valamint a tartósan telített talajállapot mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gazdálkodók kisebb időablakban tudnak vetni. „A szűkülő munkanapok miatt a korai döntések egyre kritikusabbá válnak” – hangsúlyozta Singh. „Vannak évek, amikor április közepén mindössze két-három megfelelő nap áll rendelkezésre, és ezek kihasználására felkészülten kell reagálni.” Az egyre szűkülő vetési időablak mellett…