Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

Forradalmi újítás az üdítőital- és készételiparban A szójapép – bőséges melléktermék, korlátozott felhasználással Az ipari szójafeldolgozás (elsősorban tofu- és szójaital-gyártás) során jelentős mennyiségű szójapép keletkezik, amelyből ugyan bizonyos hányad élelmiszerekben vagy egyéb termékekben hasznosul, a melléktermék nagy része továbbra is felhasználatlan marad.  A szójafeldolgozó cégek számára a melléktermék kezelése komoly logisztikai és költségterhet jelent, miközben a szójarostok ártalmatlanítása számottevő környezeti terhelést okoz. A Fuji Oil esetében is jelentős mennyiségű szójarost keletkezett, amelynek kezelése – például szárítás után műtrágya- vagy takarmánycélú felhasználásra – számottevő ráfordítást igényelt. A szója sokoldalú hasznosításában rejlő lehetőségekbe vetett bizalom és az ágazat fejlesztése iránti elkötelezettség ösztönözte a vállalatot arra, hogy új megoldásokat keressen, és kutatásokat indítson a szójapép magasabb hozzáadott értékű feldolgozási útvonalainak feltárására. Új távlatok az élelmiszeripari rostok előállításában: vízoldható szójapoliszacharidok A szójapép jelentős mennyiségű, élelmiszeripari szempontból értékes rostot tartalmaz, és a poliszacharidokról – mint élelmi rostokról – régóta ismert, hogy kedvező technológiai tulajdonságokkal és táplálkozás-élettani hatásokkal rendelkeznek. A Fuji Oil kutatócsoportjának sikerült olyan eljárást…

Azok a  holland gazdálkodók, akik egyelőre nem lelkesednek különösebben a mesterséges intelligencia (MI) iránt, nem fognak egyik napról a másikra tönkremenni. Ugyanakkor azok a termelők, akik időben felismerik az MI-ben rejlő lehetőségeket, hosszabb távon versenyelőnyhöz juthatnak: javíthatják termelési eredményeiket, növelhetik gazdaságuk jövedelmezőségét, és mérsékelhetik környezeti terhelésüket – állítja Ioannis Athanasiadis, a Wageningeni Egyetem és Kutatóközpont (WUR) mesterséges intelligenciával foglalkozó professzora. A WUR idén hozta létre az új MI-tanszéket, amely azt vizsgálja, hogyan lehet az intelligens rendszereket a mezőgazdaság globális kihívásainak kezelésében alkalmazni. Hogyan változtatja meg az MI a mezőgazdaságot a következő években? „Ez nagymértékben attól függ, hol gazdálkodik valaki. Afrikában például a termelők gyakran MI-alapú chatcsoportokat használnak, hogy hozzáférjenek alapvető információkhoz — például helyi időjárási előrejelzéshez vagy agronómiai tanácsokhoz —, mert más forrás alig áll rendelkezésre. Hollandiában ezzel szemben a legtöbb ilyen adat már eleve adott, így ott a mesterséges intelligencia inkább döntéstámogató rendszerként jelenik meg. Olyasmi, mint a Netflix: személyre szabott ajánlást ad. Ha a gazda jó minőségű adatokat…

A mezőgazdaság előtt álló kihívások A bioplasztikok mezőgazdasági alkalmazása forradalmi változást hoz a fenntartható és körforgásos gazdálkodás területén. A mezőgazdaság kulcsszerepet játszik a világgazdaságban, ugyanakkor komoly kihívásokkal is szembesül: jelentős részben felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, valamint a globális édesvíz-felhasználás nagy hányadáért. A műanyagokat széles körben alkalmazzák a mezőgazdaságban – csomagolásra, öntözésre vagy fóliatakarásra –, de ezek döntő többsége hulladékként a környezetbe kerül.  A műanyagszennyezés mára globális problémává vált: mikroműanyagokat találnak a talajban, a vízben és az élelmiszerekben is. A hagyományos, lineáris gazdálkodási modell („take–make–dispose”) hosszú távon fenntarthatatlan, mivel jelentős környezeti károkat okoz. Világszerte évente több milliárd tonna műanyagot használnak fel a mezőgazdasági termelésben, ami jelentős mennyiségű hulladékot eredményez, felgyorsítja a létfontosságú erőforrások kimerülését, és súlyosan károsítja a környezetet. A körforgásos gazdaság: új szemlélet a mezőgazdaságban A körforgásos gazdaság olyan megközelítés, amely a források újrahasznosítását, regenerálását és visszaforgatását helyezi előtérbe a hulladékképződés minimalizálása érdekében. A körforgásos mezőgazdaság túlmutat a hulladékcsökkentésen: célja a zárt anyagáramlású rendszerek kialakítása, amelyek csökkentik a külső…

Keezletownban, Virginia államban, a Shenandoah-hegység lábánál található Tangly Woods farm területét egy 1982-es talajtérkép még úgy jellemezte, hogy „mezőgazdasági művelésre alkalmatlan”. Jason Myers-Benner és családja azonban az elmúlt két évtizedben azon fáradozott, hogy helyreállítsa, sőt javítsa a talaj állapotát. A farm természetes adottsága a tömörödésre hajlamos, köves, erózióra érzékeny vályogtalaj, amelyet a korábban alkalmazott helytelen művelési gyakorlatok tovább gyengítettek. A gazda no-till rendszerrel, talajegészség-javító intézkedésekkel és természetvédelmi beavatkozásokkal igyekszik hosszú távon fenntarthatóvá tenni a terület hasznosítását. Céljuk, hogy a talajt jobb állapotban hagyják a következő generációkra, mint ahogy azt ők átvették. Tangly Woods egyik fő célkitűzése, hogy olyan növényi keverékeket találjanak, amelyek egyszerre javítják a talajállapotot és egész évben fogyasztható terméket adnak. Az egyik bevált kombináció a búza és a borsó együttes termesztése. „A gabonák és hüvelyesek együtt termesztése csökkenti a műtrágyaigényt, növeli a talaj nitrogéntartalmát, és javítja a szervesanyag-szintet” – magyarázza Myers-Benner. Saját nemesítési célja egy olyan áttelelő, törpe, étkezési szárazborsó előállítása, amely jól társítható a búzával. A probléma…

Az elektromos gyomirtó berendezések nemcsak a gyomok ellen lehetnek hatékonyak, hanem a takarónövények leszárítására is ígéretes megoldásnak bizonyulhatnak – vetette fel Ryan Hamberg, a Texas A&M Egyetem gyomtan szakos hallgatója. Ha a technológia képes a gyomokat elpusztítani, akkor elvileg a takarónövények vegetációjának megszüntetésére is használható – mutat rá. A módszert Hamberg mellett az Oregoni Állami Egyetem kutatói, Dr. Aaron Becerra-Alvarez és Dr. Marcelo Moretti is vizsgálják. A kísérletek célja, hogy a gazdálkodók számára új, vegyszermentes megoldásokat kínáljanak a takarónövények kezelésére, ezzel új lehetőségek nyílhatnak a takarónövények kezelésében és a termesztéstechnológiák rugalmasságának növelésében. Az eddigi kísérletek eredményei azt mutatják, hogy az elektromos kezelés (Zasso EH30 vagy EH60 gépekkel, kb. 0,8 km/órás sebességgel) hatékonyan pusztította az olyan takarónövényeket, mint a zab, a bíborhere, a borsó vagy a mustár. Texasban ugyanakkor a rozs és a szöszös bükköny sokkal ellenállóbbnak bizonyult: 90%-os pusztuláshoz akár négy menet is szükséges volt. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a hatékonyság szempontjából a növény nedvességtartalma és az időjárási körülmények meghatározó…