Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

Ahogy az ellátási láncok egyre sérülékenyebbé válnak és az időjárás kiszámíthatatlansága nő, a mezőgazdasági szereplők egyre nagyobb kockázatokkal szembesülnek – a terméskieséstől kezdve a megugró költségeken át egészen az ellátási láncok fennakadásáig. A parametrikus biztosítás egy új, innovatív megoldás a hagyományos biztosítások mellett. Az indexalapú biztosítás akkor fizet, amikor egy előre rögzített feltétel – például egy adott csapadékmennyiség vagy hőmérsékleti érték – teljesül. Emiatt sokkal gyorsabban és egyszerűbben juthatnak pénzhez a gazdák vagy vállalkozások, különösen a gyorsan változó kockázati környezetben. Mivel a gazdaság egyre inkább digitális és összekapcsolt, a biztosítási védelemnek is túl kell mutatnia a hagyományos, fizikai károk kezelésén. A hagyományos káralapú biztosítás esetében bizonyítani kell a kárt, ami akár hónapokig is eltarthat, így a kártérítés folyamata jelentősen elhúzódhat. A parametrikus biztosítás ezzel szemben külső adatokra és objektív mutatókra  – például csapadékmennyiség, szélerősség, hőmérsékleti küszöbök vagy földrengés-erősség – támaszkodik, így a károk megítélése gyorsabb és kiszámíthatóbb. Mivel ezek objektíven mérhetők, a kifizetések is sokkal gyorsabban – gyakran heteken belül…

A 2025-ös év tavasza rendkívül változékony körülményeket hozott az iowai gazdáknak: a korai vetés lehetőségeit gyorsan keresztülhúzta a hűvös, csapadékos időjárás, ami jelentős eltéréseket okozott a vetésidőkben és a kelés egyenletességében. A hideg talaj különösen a szójaállományokban okozott károkat, főként a no-till táblákon, ahol sok helyen újravetésre kényszerültek. A szezon közepére a túlzott csapadék és a belvíz tette próbára a növényállományokat, emellett a folyamatos esőzések megnehezítették a gyomirtások időzítését, ami több területen fokozott gyomnyomáshoz vezetett. A szójában a hirtelen elhalás (Sudden Death Syndrom) okozta a legnagyobb hozamveszteséget: a korai, hűvös, nedves időjárás kedvezett a fertőzésnek, és több táblán még a korszerű csávázószerek sem tudták teljes mértékben megvédeni az állományt. A kukorica rozsda szokatlanul korán jelent meg és gyorsan elharapózott, így a szezon egyik legjelentősebb kórokozójává vált, amelyet a viharkárok tovább súlyosbítottak. Ahogy a 2025-ös szezon lezárult, az iowai gazdálkodók megkezdék az év eredményeinek és kihívásainak értékelését. A tapasztalatok alapján egyre világosabb, mely technológiák és döntések bizonyultak hatékonynak, és melyeken érdemes…

Forradalmi újítás az üdítőital- és készételiparban A szójapép – bőséges melléktermék, korlátozott felhasználással Az ipari szójafeldolgozás (elsősorban tofu- és szójaital-gyártás) során jelentős mennyiségű szójapép keletkezik, amelyből ugyan bizonyos hányad élelmiszerekben vagy egyéb termékekben hasznosul, a melléktermék nagy része továbbra is felhasználatlan marad.  A szójafeldolgozó cégek számára a melléktermék kezelése komoly logisztikai és költségterhet jelent, miközben a szójarostok ártalmatlanítása számottevő környezeti terhelést okoz. A Fuji Oil esetében is jelentős mennyiségű szójarost keletkezett, amelynek kezelése – például szárítás után műtrágya- vagy takarmánycélú felhasználásra – számottevő ráfordítást igényelt. A szója sokoldalú hasznosításában rejlő lehetőségekbe vetett bizalom és az ágazat fejlesztése iránti elkötelezettség ösztönözte a vállalatot arra, hogy új megoldásokat keressen, és kutatásokat indítson a szójapép magasabb hozzáadott értékű feldolgozási útvonalainak feltárására. Új távlatok az élelmiszeripari rostok előállításában: vízoldható szójapoliszacharidok A szójapép jelentős mennyiségű, élelmiszeripari szempontból értékes rostot tartalmaz, és a poliszacharidokról – mint élelmi rostokról – régóta ismert, hogy kedvező technológiai tulajdonságokkal és táplálkozás-élettani hatásokkal rendelkeznek. A Fuji Oil kutatócsoportjának sikerült olyan eljárást…

Azok a  holland gazdálkodók, akik egyelőre nem lelkesednek különösebben a mesterséges intelligencia (MI) iránt, nem fognak egyik napról a másikra tönkremenni. Ugyanakkor azok a termelők, akik időben felismerik az MI-ben rejlő lehetőségeket, hosszabb távon versenyelőnyhöz juthatnak: javíthatják termelési eredményeiket, növelhetik gazdaságuk jövedelmezőségét, és mérsékelhetik környezeti terhelésüket – állítja Ioannis Athanasiadis, a Wageningeni Egyetem és Kutatóközpont (WUR) mesterséges intelligenciával foglalkozó professzora. A WUR idén hozta létre az új MI-tanszéket, amely azt vizsgálja, hogyan lehet az intelligens rendszereket a mezőgazdaság globális kihívásainak kezelésében alkalmazni. Hogyan változtatja meg az MI a mezőgazdaságot a következő években? „Ez nagymértékben attól függ, hol gazdálkodik valaki. Afrikában például a termelők gyakran MI-alapú chatcsoportokat használnak, hogy hozzáférjenek alapvető információkhoz — például helyi időjárási előrejelzéshez vagy agronómiai tanácsokhoz —, mert más forrás alig áll rendelkezésre. Hollandiában ezzel szemben a legtöbb ilyen adat már eleve adott, így ott a mesterséges intelligencia inkább döntéstámogató rendszerként jelenik meg. Olyasmi, mint a Netflix: személyre szabott ajánlást ad. Ha a gazda jó minőségű adatokat…

A mezőgazdaság előtt álló kihívások A bioplasztikok mezőgazdasági alkalmazása forradalmi változást hoz a fenntartható és körforgásos gazdálkodás területén. A mezőgazdaság kulcsszerepet játszik a világgazdaságban, ugyanakkor komoly kihívásokkal is szembesül: jelentős részben felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, valamint a globális édesvíz-felhasználás nagy hányadáért. A műanyagokat széles körben alkalmazzák a mezőgazdaságban – csomagolásra, öntözésre vagy fóliatakarásra –, de ezek döntő többsége hulladékként a környezetbe kerül.  A műanyagszennyezés mára globális problémává vált: mikroműanyagokat találnak a talajban, a vízben és az élelmiszerekben is. A hagyományos, lineáris gazdálkodási modell („take–make–dispose”) hosszú távon fenntarthatatlan, mivel jelentős környezeti károkat okoz. Világszerte évente több milliárd tonna műanyagot használnak fel a mezőgazdasági termelésben, ami jelentős mennyiségű hulladékot eredményez, felgyorsítja a létfontosságú erőforrások kimerülését, és súlyosan károsítja a környezetet. A körforgásos gazdaság: új szemlélet a mezőgazdaságban A körforgásos gazdaság olyan megközelítés, amely a források újrahasznosítását, regenerálását és visszaforgatását helyezi előtérbe a hulladékképződés minimalizálása érdekében. A körforgásos mezőgazdaság túlmutat a hulladékcsökkentésen: célja a zárt anyagáramlású rendszerek kialakítása, amelyek csökkentik a külső…