A szakértők szerint a kontrollált/ellenőrzött környezetű mezőgazdaság (CEA – Controlled Environment Agriculture) hosszú távú üzemi és piaci életképességének kulcsa az iparági együttműködések erősítése, a műszaki és üzemeltetési megoldások standardizálása, valamint a helyi adottságokhoz igazított rendszeroptimalizáció. A fenntartható versenyelőny nem a kizárólagosan birtokolt technológia felhalmozásából, hanem a következetes végrehajtásból és a magas szintű operációs teljesítményből fakad. A kérdéskört a World Agri-Tech Innovation Summit dubaji eseményén tárgyalták, ahol a panelbeszélgetés résztvevői a CEA-ágazat éretté válásának meghatározó feltételeit emelték ki. A korai modell zsákutcája: technológiafelhalmozás és dominancia-építés Fadi Sbaiti, a Khalifa University AgX Center for AgriTech and Plant Science központjának általános igazgatója rámutatott: a kontrollált környezetű termelési rendszerek korai szereplőinek azon törekvése, hogy technológiát és know-how-t „felhalmozzanak” és kizárólagosan birtokoljanak a piac uralása érdekében, több esetben nem bizonyult fenntarthatónak. Megfogalmazása szerint az élmezőnyben lévő vállalatok közül többen lényegében saját iparágukat sodorták kedvezőtlen pályára, amikor az volt a céljuk, hogy mindent házon belül tartsanak, és „nagy unikornisként” tőzsdére lépve (IPO) milliárdokat keressen. A szektor…
Szójabab Az Expana adatai szerint Argentínában (FOB Up River) a szójabab azonnali kikötői ára 1 dollárral 425 dollár/tonnára nőtt, a 2026. január–márciusi ár egyaránt 427 dollár/tonna volt 2025. október 17. és november 14. között. Brazíliában a szójabab ára (FOB Paranagua) az azonnali szállítási határidőre vonatkozóan 19 dollárral 455 dollár/tonnára emelkedett. Ukrajnában 25 dollárral magasabb, 410 dollár/tonna volt a nyugati határra szállított szójabab spot piaci ára november közepén. Az Európai Bizottság adatai szerint az argentin szójabab ára 410–432 dollár/tonna volt 2025 decemberében, majd 2026. január 14-ig 400 dollár/tonnáig csökkent. A brazíliai terménnyel 2025. decemberben 424–448, 2026. januárban 405–424 dollár/tonnáért kereskedtek. Az amerikai szójabab 417–448, az ukrajnai 415–420 dollár/tonnáért volt elérhető 2025. december 3. és 2026. január 14. között. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a szójabab márciusi jegyzése 382–397 dollár/tonna, a szójadaráé pedig 319–340 dollár/tonna tartományban alakult 2025. december 15. és 2026. január 16. között. A szójaolajat 1068–1168 dollár/tonna között (márciusi lejárat) jegyezték ugyanekkor. Repcemag Az Expana szerint Ausztráliában 13 dollárral 548 dollár/tonnára…
Közel 500 szakember részvételével rendezték meg Perth-ben a Nemzetközi Élelmiszer-fehérjenövény Konferenciát, ahol a fehérjeellátás jövője és a növényi fehérjék szerepe került a középpontba. A 8. Nemzetközi Élelmiszer-fehérjenövény Konferencia és az 5. Ausztrál Hüvelyesnövény Konferencia szeptember 15-19. között került megrendezésre Perth-ben, közel 500 szakember részvételével. A résztvevők többsége Kínából, Indiából és Ausztráliából érkezett, de Kanada, más ázsiai országok és Európa is képviseltette magát. Globális trendek a fehérjefogyasztásban A konferencia központi témája az élelmiszeralapanyag-ellátás, különösen a fehérjeellátás jövője volt. Az előadások a nemesítéstől a genetikai alapokon át a talajigényig és a nitrogénmegkötésig széles spektrumot öleltek fel. Az elmúlt 40-50 évben jelentősen átalakult a világ fehérjefogyasztása. Míg korábban a fejlődő országokban minimális volt az állati fehérje fogyasztása, addig India, Kína és más feltörekvő országok mára jelentősen növelték ezt az arányt. Ugyanakkor az ázsiai térségben továbbra is a növényi fehérje dominál, míg a fejlett országokban az állati fehérje van előtérben. Kihívások és megoldások Az ausztrál előadók hangsúlyozták, hogy termésüket főként az ázsiai piacra értékesítik, de…
Miközben Brazíliában már aratják a fővetésű szóját, Argentínában erre még április-májusig várni kell. A termésbecslések alapján Dél-Amerika bőséges mag- és darakínálattal áll a világ rendelkezésére. Az argentin szójadarára Európa, a brazil babra leginkább Kína tart igényt. Kicsit kevesebb szójával is stabil az argentin daraexport Argentínában a szója vetésterülete a tavalyinál 5-6 százalékkal kisebb idén. Ennek fő oka, hogy a kukorica a jobb adottságú régiókban jövedelmezőbbnek bizonyult. Emellett a gazdák döntéseitaz időjárási kockázatok is befolyásolják. Bár az idei szezon nem indult extrém száraznak, a termelők óvatosak voltak. Az egymillió hektáros területcsökkenés 3 millió tonnás mínuszt hozhat a végeredményben, ami így 47,5 millió tonna körül alakulhat. Argentína erősen feldolgozás-orientált. Évente mintegy 43 millió tonna körüli szójabab kerül az olajütőkbe, ahol 33 millió tonna dara keletkezik a préselés nyomán. Ha ehhez nincs elég saját szójája, akkor vásárol hozzá. Az ország így stabilan hozza a 30 millió tonnás daraexportot (a gyártás 91%-a exportra megy). Az EU − ezen belül is Lengyelország, illetve Olaszország −…
A Germinal – vezető brit kutatóintézetekkel együttműködésben – fontos mérföldkőhöz érkezett innovatív borsófehérje-fejlesztési programjában. A DEFRA és az Innovate UK támogatásával futó projekt célja semleges ízprofilú, magas fehérjetartalmú borsófajták nemesítése, amelyek fenntartható módon termeszthetők, és hazai alternatívát kínálnak az import szójával szemben. Az eredmények érdemben támogathatják a növényi alapú élelmiszerek fejlesztését, miközben a brit termelők és a környezeti célok számára is kézzelfogható előnyt jelentenek. A kezdeményezésben a nemzetközi fű- és takarmánymag-nemesítő vállalat, a Germinal a John Innes Centre, az Aberystwyth Egyetem IBERS intézete, valamint a PGRO (Processors and Growers Research Organisation) partnereivel dolgozik együtt. A konzorcium a „Pea Protein Project” (Borsó Fehérje Program) keretében jelentett be olyan előrelépést, amely a fehérjenövény-nemesítés és a feldolgozhatóság szempontjából is új távlatokat nyithat. Finanszírozás és fenntarthatósági célok A projektet a DEFRA és az Innovate UK Farming Innovation Pathway programja összesen 1 millió fontos támogatással segíti. A fejlesztési irány egyértelmű: olyan borsó genetikai alapanyag előállítása, amely magas fehérjekoncentrációt és élelmiszeripari felhasználásra kedvező (semleges ízű) tulajdonságokat…
2025 végén a gyengülő világgazdaság, a kőolaj túlkínálata és a rekordnagyságú, brazil szójatermés egyszerre húzza lefelé az árakat. A folyamat nemcsak Chicagóban, hanem az európai szójapiacon is érezteti a hatását. Kína nem vásárol, a brazilok termelnek Az Egyesült Államok számára különösen kellemetlen a kínai kereslet visszafogottsága. December 18-ig mindössze 6,5 millió tonna amerikai szója talált gazdára Kínában, szemben a korábban beharangozott 12 millió tonnával. Ennek hatására az USA 2025/26-os szójabab-exportjára vonatkozó előrejelzést 44,5 millió tonnára csökkentették (2024/25: 51,2 millió t). Mindeközben a brazil szójaterméstől 180 millió tonna feletti eredményt várnak az elemzők. Ez jócskán felülmúlná a tavalyi 171,5 millió tonnás termést. A betakarítás január végén indul. A chicagói árutőzsdén a szójaárak gyakorlatilag visszatértek az egy évvel korábbi szintre, teljesen eltűnt az a spekulatív felár, amelyet az amerikai–kínai exportbővülés reménye hajtott. A januári ár 378,3 dollár/t, míg a márciusi 384,3 dollár/t, tehát nagyjából 125 ezer forint körüli áron elérhető az amerikai bab az elkövetkező hetekben. Az olajpiac is lefelé húz Az…
Hszi Csin-ping elnök egy év végi munkakonferencián kijelentette: Kína továbbra is következetesen végrehajtja a gabonatermelés bővítésére vonatkozó irányvonalát, „nincs helye lazításnak”. Ami az önellátást illeti, tulajdonképpen már csak a szója terén vannak nagy lemaradásban. „Javítanunk kell a mezőgazdaság megerősítését, valamint elő kell mozdítanunk a gabona és más kulcsfontosságú mezőgazdasági termékek árainak ésszerű szinten tartását” – mondta az elnök. A jelentés szerint Hszi felszólította a gazdálkodókat a hatékonyság növelésére a jó minőségű termőföld, vetőmagok, gépek és termesztéstechnológiák integrálásával. A helyi statisztikai hivatal adatai szerint a gabonatermelés 2025-ben éves alapon 1,2%-kal nőtt, és rekordot jelentő 714,9 millió tonnát ért el. A kínai kormány célja, hogy 2030-ig további 50 millió tonnával növelje a termelési kapacitást. 2025 februárjában Kína közzétette úgynevezett „1. számú központi dokumentumát”, ami több kulcsfontosságú nemzeti célt is rögzített. Ezek egyike a genetikailag módosított növények alkalmazása – amit a közelmúltig szigorúan tiltottak –, de ezt is helyi erőforrásokból oldják meg, lásd: Kína csak a saját génszerkesztett növényeit engedi a földekre. Miközben…
Az amerikai agrártámogatás enyhíthet a farmerek gondjain, de a szójatermesztők szerint messze nem fedezi veszteségeiket. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) nyilvánosságra hozta egy összesen 12 milliárd dollár értékű mezőgazdasági támogatási csomag részleteit, amely a következő évben nyújt pénzügyi segítséget a főbb szántóföldi növényeket termesztő gazdálkodóknak. A bejelentés ugyan némi megkönnyebbülést jelent az ágazat számára, több termelői szervezet – különösen a szójababtermesztők – szerint a támogatás mértéke nem elegendő az alacsony árak és az elhúzódó kereskedelmi feszültségek okozta veszteségek ellensúlyozására. Az USDA tájékoztatása alapján a teljes összegből 11 milliárd dollárt a Farmer Bridge Assistance program keretében osztanak szét. Ez az intézkedés egyszeri kifizetést biztosít a gazdálkodóknak a 2025-ben bevetett területeik nagysága alapján. A programban azok vehetnek részt, akik a minisztérium által jóváhagyott 19 növény valamelyikét termesztették. A hektáronkénti kifizetési összegeket a 2025-ös vetésterület adatai, a termelési költségek és az aktuális piaci viszonyok figyelembevételével határozták meg. Az idei ősz bőséges kukorica- és szójababtermést hozott az Egyesült Államokban, ugyanakkor a globális gabonapiacon…
A szójatermesztési döntések jelentős része sokszor egy szűk, szezonhoz kötött időablakban születik meg – a vetést megelőző időszaktól egészen a betakarítást követő hetekig. De vajon ez a megközelítés elegendő a szántóföldi irányítás szempontjából? A kérdés megválaszolását érdemes egy alapvető megállapítással kezdeni: a szójatermesztés sokak számára életforma, ugyanakkor gazdasági tevékenység is. A termelő vállalkozó és üzemtulajdonos, és egy jól működő gazdaság célja soha nem pusztán az, hogy „az adott évet túlélje”. Egy jól irányított vállalkozás sikere abban mérhető, hogy hosszú távon is működőképes marad, és mindezt egyre hatékonyabb formában képes megvalósítani – még akkor is, ha a mindennapi küzdelmek gyakran valóban évről évre változnak. Ez a gondolatmenet bármely szántóföldi kultúra termesztéstechnológiai irányítására alkalmazható, a szójatermesztés sajátosságai miatt pedig különösen találó. A sikeres szójatermesztés nem egyetlen szezonra korlátozódó tevékenység, hanem egész évet, sőt egymást követő éveket átfogó folyamat. Másképpen fogalmazva: a szójatermesztés nem tekinthető lezárt versenynek. A termelők egy folyamatos, soha véget nem érő stratégiai „játszmában” vesznek részt, ahol az előrelátó, egymásra…
A hazai és nemzetközi trendek szerint a takarmánygyártók egyre inkább a búza, szója és cirok irányába mozdulnak, válaszul a kukoricatermesztés gazdaságtalanná válására. A 2025-ös évben a mezőgazdaság hazánkban és világszerte is igen nehéz időszakot élt át, klímaváltozás, aszály, időjárási viszontagságok, valamint a piaci és logisztikai nehézségek mind terhelik az ágazatot. A hagyományos nagyágyú, a kukorica takarmányként és terményként egyre kevésbé hozza az elvárt biztonságot, sok gazda már nem tartja gazdaságosnak a kukoricatermesztést, részben a csökkenő hozamok, részben a megnövekedett veszélyek (aszály, toxin-kockázat, ár- és költségvolatilitás) miatt. A takarmányiparban is érzik a hatást, a szemes kukorica mellett más alapanyagokat is előtérbe helyeznek, több takarmánygyártó cégnél már áttérés történt gabonák (búza, árpa) vagy cirok, illetve szója nagyobb arányú felhasználása irányába, hogy diverzifikálják az alapanyag szortimentet. A búza és kukorica terméseredménye, évről évre csökken, a piac hektikussága fokozódik, a minőségi paramétereik pedig folyamatosan romlanak, a toxin fertőzöttség egyre gyakoribb probléma. A hazai viszonyok már kevésbé megfelelőek a kukorica termesztéséhez, az éghajlati körülmények változása…

