Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

Klímatechnológiai vállalatként az Atoco tevékenysége a mezőgazdasági alkalmazásokra is kiterjed, miközben a társaság a következő egy éven belül tervezi atmoszferikus (légköri) vízbegyűjtő technológiájának kereskedelmi léptékű bevezetését. A megoldást az Atoco ipari felhasználásra szánt, 20 lábas konténeres egységek formájában kívánja piacra vinni, amelyek moduláris kialakításuk révén rugalmas telepítést tesznek lehetővé. A hálózatra csatlakoztatott (on-grid) rendszerek várhatóan napi 2 000–4 000 liter nagy tisztaságú víz előállítására lesznek képesek, míg a hálózatfüggetlen (off-grid) változatok napi kapacitása elérheti az 1 000 litert. E technológia decentralizált vízellátási megoldást kínál a termelők és üzemeltetők számára, különösen száraz és félszáraz térségekben, ahol a mezőgazdasági vízhiány egyre súlyosabb kihívást jelent. Park megfogalmazása szerint: „Miközben a kontrollált környezetű mezőgazdaság és más iparágak egyre komolyabb vízellátási nehézségekkel szembesülnek, meggyőződésünk, hogy érdemi hozzájárulást tehetünk az úgynevezett víz-pozitív üvegházak és víz-pozitív beltéri termesztési rendszerek koncepcióján keresztül.” Ez a megközelítés azt jelenti, hogy a beltéri termesztő létesítmények és üvegházak az Atoco innovatív technológiáját alkalmazva részben saját maguk képesek vízellátásukat biztosítani, ezáltal növelve működésük…

A szántóföldek vízvisszatartó képessége több, egymást kiegészítő eszközzel növelhető. A Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásainak betartása, a talajkímélő művelés, az erózió elleni védekezés, az erdősítés és védősávok létesítése, valamint a tavak, vizes élőhelyek és ökológiai területek megőrzése egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy több víz maradjon a termelési közegben. A legjobb eredmény ezeknek az intézkedéseknek a kombinációjával érhető el. A talaj a növények legfontosabb természetes vízraktára. Vízmegtartó képességét a talajtípus (például homokos vagy agyagos jelleg) és különösen a szervesanyag-tartalom határozza meg. Minden egyes százalékpontnyi humusztartalom mintegy 160 tonna, növények számára hasznosítható víz tárolását teszi lehetővé hektáronként. A szervesanyag-visszapótlás, a megfelelő vetésforgó, a talajt fedő másodvetések, valamint a meszezés révén javul a talajszerkezet és nő a vízmegtartás. A mezőgazdasági géphasználat elkerülhetetlen, ugyanakkor talajtömörödést okozhat, ami gátolja a csapadék beszivárgását és a mélyebb rétegekből történő vízfelvételt aszály idején. A tömörödött rétegek megszüntetése jelentősen javítja a talaj vízbefogadó képességét és a növények vízellátását kritikus időszakokban is. A talajfelszín növényzettel vagy növényi maradványokkal való borítása védi a…

A találkozó lényege nem az előadás vagy a meggyőzés volt, hanem az, hogy a gazdálkodók őszintén megosszák egymással tapasztalataikat: mi az, ami működik náluk, mi az, ami fejfájást okoz, és mi az, amin változtatnak az egyre növekvő terület-, költség- és időjárási kockázatok mellett. Dean és Josh Sponheim az iowai Nora Springs melletti gazdaságukban, üzlettársukkal, Rachel Amundsonnal együtt adtak helyet az eseménynek, amely a megszokott „műhelybeszélgetés” hangulatában zajlott: gépek mellett állva, a műhely és a gépszín között járva, valós tapasztalatokra építve. A vetésforgó kérdése újra és újra előkerül Az egyik legnagyobb változás, amiről a gazdálkodók beszéltek, a hagyományos kukorica–szója vetésforgótól való elmozdulás. Az apa-fia páros elmondta, hogy aktívan dolgoznak egy háromnövényes rendszer kialakításán. „Még mindig az a cél, hogy növeljük a kukorica- és szójahozamokat, de már egy háromtagú vetésforgó keretében” – mondja Dean, amelyben a terület egyharmadán kalászos, egyharmadán kukorica, egyharmadán pedig szója szerepelne. A rendszer fő vonzereje a termésstabilitás, illetve az, hogy milyen hatása van egy kalászos előveteménynek. A Sponheimék…

A szakértők szerint a kontrollált/ellenőrzött környezetű mezőgazdaság (CEA – Controlled Environment Agriculture) hosszú távú üzemi és piaci életképességének kulcsa az iparági együttműködések erősítése, a műszaki és üzemeltetési megoldások standardizálása, valamint a helyi adottságokhoz igazított rendszeroptimalizáció. A fenntartható versenyelőny nem a kizárólagosan birtokolt technológia felhalmozásából, hanem a következetes végrehajtásból és a magas szintű operációs teljesítményből fakad. A kérdéskört a World Agri-Tech Innovation Summit dubaji eseményén tárgyalták, ahol a panelbeszélgetés résztvevői a CEA-ágazat éretté válásának meghatározó feltételeit emelték ki. A korai modell zsákutcája: technológiafelhalmozás és dominancia-építés Fadi Sbaiti, a Khalifa University AgX Center for AgriTech and Plant Science központjának általános igazgatója rámutatott: a kontrollált környezetű termelési rendszerek korai szereplőinek azon törekvése, hogy technológiát és know-how-t „felhalmozzanak” és kizárólagosan birtokoljanak a piac uralása érdekében, több esetben nem bizonyult fenntarthatónak. Megfogalmazása szerint az élmezőnyben lévő vállalatok közül többen lényegében saját iparágukat sodorták kedvezőtlen pályára, amikor az volt a céljuk, hogy mindent házon belül tartsanak, és „nagy unikornisként” tőzsdére lépve (IPO) milliárdokat keressen. A szektor…

A Germinal – vezető brit kutatóintézetekkel együttműködésben – fontos mérföldkőhöz érkezett innovatív borsófehérje-fejlesztési programjában. A DEFRA és az Innovate UK támogatásával futó projekt célja semleges ízprofilú, magas fehérjetartalmú borsófajták nemesítése, amelyek fenntartható módon termeszthetők, és hazai alternatívát kínálnak az import szójával szemben. Az eredmények érdemben támogathatják a növényi alapú élelmiszerek fejlesztését, miközben a brit termelők és a környezeti célok számára is kézzelfogható előnyt jelentenek. A kezdeményezésben a nemzetközi fű- és takarmánymag-nemesítő vállalat, a Germinal a John Innes Centre, az Aberystwyth Egyetem IBERS intézete, valamint a PGRO (Processors and Growers Research Organisation) partnereivel dolgozik együtt. A konzorcium a „Pea Protein Project” (Borsó Fehérje Program) keretében jelentett be olyan előrelépést, amely a fehérjenövény-nemesítés és a feldolgozhatóság szempontjából is új távlatokat nyithat. Finanszírozás és fenntarthatósági célok A projektet a DEFRA és az Innovate UK Farming Innovation Pathway programja összesen 1 millió fontos támogatással segíti. A fejlesztési irány egyértelmű: olyan borsó genetikai alapanyag előállítása, amely magas fehérjekoncentrációt és élelmiszeripari felhasználásra kedvező (semleges ízű) tulajdonságokat…