2025 végén a gyengülő világgazdaság, a kőolaj túlkínálata és a rekordnagyságú, brazil szójatermés egyszerre húzza lefelé az árakat. A folyamat nemcsak Chicagóban, hanem az európai szójapiacon is érezteti a hatását. Kína nem vásárol, a brazilok termelnek Az Egyesült Államok számára különösen kellemetlen a kínai kereslet visszafogottsága. December 18-ig mindössze 6,5 millió tonna amerikai szója talált gazdára Kínában, szemben a korábban beharangozott 12 millió tonnával. Ennek hatására az USA 2025/26-os szójabab-exportjára vonatkozó előrejelzést 44,5 millió tonnára csökkentették (2024/25: 51,2 millió t). Mindeközben a brazil szójaterméstől 180 millió tonna feletti eredményt várnak az elemzők. Ez jócskán felülmúlná a tavalyi 171,5 millió tonnás termést. A betakarítás január végén indul. A chicagói árutőzsdén a szójaárak gyakorlatilag visszatértek az egy évvel korábbi szintre, teljesen eltűnt az a spekulatív felár, amelyet az amerikai–kínai exportbővülés reménye hajtott. A januári ár 378,3 dollár/t, míg a márciusi 384,3 dollár/t, tehát nagyjából 125 ezer forint körüli áron elérhető az amerikai bab az elkövetkező hetekben. Az olajpiac is lefelé húz Az…
Hszi Csin-ping elnök egy év végi munkakonferencián kijelentette: Kína továbbra is következetesen végrehajtja a gabonatermelés bővítésére vonatkozó irányvonalát, „nincs helye lazításnak”. Ami az önellátást illeti, tulajdonképpen már csak a szója terén vannak nagy lemaradásban. „Javítanunk kell a mezőgazdaság megerősítését, valamint elő kell mozdítanunk a gabona és más kulcsfontosságú mezőgazdasági termékek árainak ésszerű szinten tartását” – mondta az elnök. A jelentés szerint Hszi felszólította a gazdálkodókat a hatékonyság növelésére a jó minőségű termőföld, vetőmagok, gépek és termesztéstechnológiák integrálásával. A helyi statisztikai hivatal adatai szerint a gabonatermelés 2025-ben éves alapon 1,2%-kal nőtt, és rekordot jelentő 714,9 millió tonnát ért el. A kínai kormány célja, hogy 2030-ig további 50 millió tonnával növelje a termelési kapacitást. 2025 februárjában Kína közzétette úgynevezett „1. számú központi dokumentumát”, ami több kulcsfontosságú nemzeti célt is rögzített. Ezek egyike a genetikailag módosított növények alkalmazása – amit a közelmúltig szigorúan tiltottak –, de ezt is helyi erőforrásokból oldják meg, lásd: Kína csak a saját génszerkesztett növényeit engedi a földekre. Miközben…
Az amerikai agrártámogatás enyhíthet a farmerek gondjain, de a szójatermesztők szerint messze nem fedezi veszteségeiket. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) nyilvánosságra hozta egy összesen 12 milliárd dollár értékű mezőgazdasági támogatási csomag részleteit, amely a következő évben nyújt pénzügyi segítséget a főbb szántóföldi növényeket termesztő gazdálkodóknak. A bejelentés ugyan némi megkönnyebbülést jelent az ágazat számára, több termelői szervezet – különösen a szójababtermesztők – szerint a támogatás mértéke nem elegendő az alacsony árak és az elhúzódó kereskedelmi feszültségek okozta veszteségek ellensúlyozására. Az USDA tájékoztatása alapján a teljes összegből 11 milliárd dollárt a Farmer Bridge Assistance program keretében osztanak szét. Ez az intézkedés egyszeri kifizetést biztosít a gazdálkodóknak a 2025-ben bevetett területeik nagysága alapján. A programban azok vehetnek részt, akik a minisztérium által jóváhagyott 19 növény valamelyikét termesztették. A hektáronkénti kifizetési összegeket a 2025-ös vetésterület adatai, a termelési költségek és az aktuális piaci viszonyok figyelembevételével határozták meg. Az idei ősz bőséges kukorica- és szójababtermést hozott az Egyesült Államokban, ugyanakkor a globális gabonapiacon…
A szójatermesztési döntések jelentős része sokszor egy szűk, szezonhoz kötött időablakban születik meg – a vetést megelőző időszaktól egészen a betakarítást követő hetekig. De vajon ez a megközelítés elegendő a szántóföldi irányítás szempontjából? A kérdés megválaszolását érdemes egy alapvető megállapítással kezdeni: a szójatermesztés sokak számára életforma, ugyanakkor gazdasági tevékenység is. A termelő vállalkozó és üzemtulajdonos, és egy jól működő gazdaság célja soha nem pusztán az, hogy „az adott évet túlélje”. Egy jól irányított vállalkozás sikere abban mérhető, hogy hosszú távon is működőképes marad, és mindezt egyre hatékonyabb formában képes megvalósítani – még akkor is, ha a mindennapi küzdelmek gyakran valóban évről évre változnak. Ez a gondolatmenet bármely szántóföldi kultúra termesztéstechnológiai irányítására alkalmazható, a szójatermesztés sajátosságai miatt pedig különösen találó. A sikeres szójatermesztés nem egyetlen szezonra korlátozódó tevékenység, hanem egész évet, sőt egymást követő éveket átfogó folyamat. Másképpen fogalmazva: a szójatermesztés nem tekinthető lezárt versenynek. A termelők egy folyamatos, soha véget nem érő stratégiai „játszmában” vesznek részt, ahol az előrelátó, egymásra…
A hazai és nemzetközi trendek szerint a takarmánygyártók egyre inkább a búza, szója és cirok irányába mozdulnak, válaszul a kukoricatermesztés gazdaságtalanná válására. A 2025-ös évben a mezőgazdaság hazánkban és világszerte is igen nehéz időszakot élt át, klímaváltozás, aszály, időjárási viszontagságok, valamint a piaci és logisztikai nehézségek mind terhelik az ágazatot. A hagyományos nagyágyú, a kukorica takarmányként és terményként egyre kevésbé hozza az elvárt biztonságot, sok gazda már nem tartja gazdaságosnak a kukoricatermesztést, részben a csökkenő hozamok, részben a megnövekedett veszélyek (aszály, toxin-kockázat, ár- és költségvolatilitás) miatt. A takarmányiparban is érzik a hatást, a szemes kukorica mellett más alapanyagokat is előtérbe helyeznek, több takarmánygyártó cégnél már áttérés történt gabonák (búza, árpa) vagy cirok, illetve szója nagyobb arányú felhasználása irányába, hogy diverzifikálják az alapanyag szortimentet. A búza és kukorica terméseredménye, évről évre csökken, a piac hektikussága fokozódik, a minőségi paramétereik pedig folyamatosan romlanak, a toxin fertőzöttség egyre gyakoribb probléma. A hazai viszonyok már kevésbé megfelelőek a kukorica termesztéséhez, az éghajlati körülmények változása…
2025-ben a hazai növényvédelem olyan mértékű próbatétel elé került, amely világosan megmutatta, hogy a globális éghajlatváltozás és a növénytermesztés ökológiai egyensúlyának megbomlása milyen közvetlen hatással van a termesztett kultúrákra, azok károsítóira és a növényvédelmi beavatkozások hatékonyságára. Az éghajlati és mezőgazdasági tényezők együttesen olyan mértékű változást hoztak, amely nemcsak védekezési eljárások újragondolását, hanem a monitoring, az előrejelzés és az integrált növényvédelmi gyakorlatok teljes átszervezését is megkövetelik. Az év során több, eddig marginális jelentőségű kártevő tört a felszínre tömegesen, miközben a jól ismert károsítók is az átlagosnál jóval erőteljesebb jelenlétet mutattak. A déli fényes bodobács (Nysius cymoides) – a háttérből előlépő őshonos kártevő A 2025-ös év egyik legnagyobb meglepetése kétségtelenül a déli fényes bodobács tömeges megjelenése volt, amelyet először Bács-Kiskun vármegyéből jelentettek, de néhány héten belül Fejér, Tolna, Baranya, Somogy, Csongrád-Csanád és Pest vármegyében is regisztrálták. A bodobácsfélék családjába tartozó, korábban jelentéktelennek tartott Nysius cymoides valósággal berobbant a repcetarlókról, ahol árvakelésű repcén és mustáron gyors szaporodásnak indult, majd innen vándorolt tovább paprika-,…
Nem kérdés, hogy a 2025-ös év komoly próbatételt jelentett a mezőgazdaság számára. A termelők és az agrárágazat szereplői számos kihívással szembesültek: aszályokkal, kereskedelmi feszültségekkel, alacsony terményárakkal, magas inputköltségekkel és az Egyesült Államok kormányzati leállásának következményeivel. Ezek a hatások részben azonnal, részben pedig hosszabb távon is érezhetők lesznek. Ahogy lezárjuk a 2025-ös évet és óvatos optimizmussal tekintünk 2026-ra, adódik a kérdés: mire számíthatnak a gazdálkodók jövőre? Ennek feltárására az Illinois Field & Bean több agrárvállalati partnerrel – köztük a Beck’s-szel, a HELM Crop Solutions-szel, a John Deere-rel és a Valent BioSciences-szel – beszélgetett az előttünk álló trendekről. A vállalatok olyan technológiákat és irányvonalakat emeltek ki, amelyek várhatóan meghatározzák a következő évet. 1. Mesterséges intelligencia és adatvezérelt gazdálkodás Az Illinoisban működő Valent BioSciences szerint a mesterséges intelligencia, a precíziós technológia és az adat alapú döntéshozatal 2026-ban tovább erősödik. „A gazdaságok ma már valódi adatközpontok” – mondta Drew Harmon, a vállalat műszaki agrárszakembere. A modern gépek, szenzorok, műholdak, drónok és helyi időjárás-állomások hatalmas…
A 2025-ös tenyészidőszak jelentős kihívásokat hozott Ontario (Kanada) számos térségében, főként a csapadékhiány miatt. A terméseredmények rendkívül változók voltak: Közép-Ontario bizonyos területein a termelők teljes hozamkieséssel szembesültek, ugyanakkor más régiókban a termésátlagok kifejezetten kedvezően alakultak. Az összes szójavetésterület 7%-kal csökkent, és 2025-ben kb. 1,16 millió hektárt tett ki. A tartomány idei átlaghozama ≈3 t/ha volt, és így 10%-kal elmarad az ötéves, ≈3,43 t/ha átlagtól. A biztosítói kifizetésekhez tartozó Agricorp referenciaár ≈500 USD/tonna. 2025-ben Ontario szójatermésének hozzávetőleg 24%-a non-GMO fajta volt. Tenyészidőszak tapasztalatai A korán vetett szóják lassan keltek a hideg idő és a lehűlt talaj miatt. A fésűslábú viráglégy (seed corn maggot) kártétele, a hideg talaj és a kérgesedés sok táblában alacsony tőszámot eredményezett. A legtöbb gazda májusban vetett, ami Ontarióban szokványos, de néhány termelő júniusra halasztotta a munkákat. A nyári időjárás komoly vízhiányt okozott a tartomány nagy részén, különösen Közép- és Kelet-Ontarióban. A leginkább érintett területeken a növények alacsonyak maradtak, gyenge hüvelykötést mutattak, és jelentős terméskiesést szenvedtek el; néhol…
A klímaválság, a termelési kényszerek és a fokozódó talajkimerülés korszakában a talajegészség az agrárpolitika és a termelés egyik legsürgetőbb stratégiai kérdésévé vált. A talaj – ez a lábunk alatt húzódó, élő és folyamatosan változó erőforrás – meghatározza az agrártermelékenységet, az élelmiszer-ellátás biztonságát, a vidéki gazdaságok stabilitását és milliók alkalmazkodóképességét. Bár állapota aggasztó mértékben romlik, a tudomány, az együttműködés és a célzott beruházások révén regenerálható. Évtizedeken át úgy tekintettünk a mezőgazdasági talajokra, mintha kimeríthetetlenek lennének. A kukorica- és búzaföldeken évről évre hozzák a termést, és azt feltételeztük, hogy a talaj változatlanul képes ellátni funkcióit. A kutatások azonban mást mutatnak: ez a mikroszkopikus élővilágtól hemzsegő, komplex rendszer gyorsuló ütemben degradálódik, veszélyeztetve termékenységét, a vidéki térségek gazdasági stabilitását és a globális élelmezésbiztonságot. A FAO arra figyelmeztet, hogy a világ talajainak mintegy 33%-a már valamilyen szintű degradációt mutat, ami csökkenti a talajok élelmiszer-, víz- és ökoszisztéma-szolgáltató kapacitását. Emellett 1,66 milliárd hektár minősül emberi tevékenység által leromlottnak, és 1,7 milliárd ember él olyan térségekben, ahol…
Egy év haladékot kaptak a vállalkozások, egyszerűsödnek a megfelelési szabályok az EUDR-ben. Az Európai Parlament a december 17-i strasbourgi plenáris ülésén megszavazta az uniós erdőirtásmentességi rendelet (EUDR) alkalmazásának egyéves halasztását, valamint több ponton egyszerűsítette a jogszabályt – különös tekintettel a mikro- és kisvállalkozásokra. A döntés komoly megkönnyebbülést hoz az agrárium és az érintett piaci szereplők számára. Egy évvel hosszabb felkészülési idő A 2023-ban elfogadott EUDR célja, hogy visszaszorítsa a globális erdőirtásban érintett termékek – például fa, kávé, kakaó, szója, pálmaolaj, marhahús – forgalmát az Európai Unión belül. A most elfogadott módosítások értelmében: a nagyobb piaci szereplőknek és kereskedőknek 2026. december 30-tól, a mikro- és kisvállalkozásoknak pedig 2027. június 30-tól kell teljesíteniük az EUDR követelményeit. Ez a haladék lehetőséget ad arra, hogy a cégek – különösen a kisebbek – felkészüljenek a kellő gondosságra épülő nyilatkozatok beadására és a szükséges informatikai rendszerek kiépítésére. Egyszerűsödnek az adminisztrációs terhek A mikro- és kisvállalkozások számára az egyik legjelentősebb könnyítés, hogy csak egyszeri, egyszerűsített nyilatkozatot kell…

