2025-ben a hazai növényvédelem olyan mértékű próbatétel elé került, amely világosan megmutatta, hogy a globális éghajlatváltozás és a növénytermesztés ökológiai egyensúlyának megbomlása milyen közvetlen hatással van a termesztett kultúrákra, azok károsítóira és a növényvédelmi beavatkozások hatékonyságára. Az éghajlati és mezőgazdasági tényezők együttesen olyan mértékű változást hoztak, amely nemcsak védekezési eljárások újragondolását, hanem a monitoring, az előrejelzés és az integrált növényvédelmi gyakorlatok teljes átszervezését is megkövetelik. Az év során több, eddig marginális jelentőségű kártevő tört a felszínre tömegesen, miközben a jól ismert károsítók is az átlagosnál jóval erőteljesebb jelenlétet mutattak. A déli fényes bodobács (Nysius cymoides) – a háttérből előlépő őshonos kártevő A 2025-ös év egyik legnagyobb meglepetése kétségtelenül a déli fényes bodobács tömeges megjelenése volt, amelyet először Bács-Kiskun vármegyéből jelentettek, de néhány héten belül Fejér, Tolna, Baranya, Somogy, Csongrád-Csanád és Pest vármegyében is regisztrálták. A bodobácsfélék családjába tartozó, korábban jelentéktelennek tartott Nysius cymoides valósággal berobbant a repcetarlókról, ahol árvakelésű repcén és mustáron gyors szaporodásnak indult, majd innen vándorolt tovább paprika-,…
Nem kérdés, hogy a 2025-ös év komoly próbatételt jelentett a mezőgazdaság számára. A termelők és az agrárágazat szereplői számos kihívással szembesültek: aszályokkal, kereskedelmi feszültségekkel, alacsony terményárakkal, magas inputköltségekkel és az Egyesült Államok kormányzati leállásának következményeivel. Ezek a hatások részben azonnal, részben pedig hosszabb távon is érezhetők lesznek. Ahogy lezárjuk a 2025-ös évet és óvatos optimizmussal tekintünk 2026-ra, adódik a kérdés: mire számíthatnak a gazdálkodók jövőre? Ennek feltárására az Illinois Field & Bean több agrárvállalati partnerrel – köztük a Beck’s-szel, a HELM Crop Solutions-szel, a John Deere-rel és a Valent BioSciences-szel – beszélgetett az előttünk álló trendekről. A vállalatok olyan technológiákat és irányvonalakat emeltek ki, amelyek várhatóan meghatározzák a következő évet. 1. Mesterséges intelligencia és adatvezérelt gazdálkodás Az Illinoisban működő Valent BioSciences szerint a mesterséges intelligencia, a precíziós technológia és az adat alapú döntéshozatal 2026-ban tovább erősödik. „A gazdaságok ma már valódi adatközpontok” – mondta Drew Harmon, a vállalat műszaki agrárszakembere. A modern gépek, szenzorok, műholdak, drónok és helyi időjárás-állomások hatalmas…
A 2025-ös tenyészidőszak jelentős kihívásokat hozott Ontario (Kanada) számos térségében, főként a csapadékhiány miatt. A terméseredmények rendkívül változók voltak: Közép-Ontario bizonyos területein a termelők teljes hozamkieséssel szembesültek, ugyanakkor más régiókban a termésátlagok kifejezetten kedvezően alakultak. Az összes szójavetésterület 7%-kal csökkent, és 2025-ben kb. 1,16 millió hektárt tett ki. A tartomány idei átlaghozama ≈3 t/ha volt, és így 10%-kal elmarad az ötéves, ≈3,43 t/ha átlagtól. A biztosítói kifizetésekhez tartozó Agricorp referenciaár ≈500 USD/tonna. 2025-ben Ontario szójatermésének hozzávetőleg 24%-a non-GMO fajta volt. Tenyészidőszak tapasztalatai A korán vetett szóják lassan keltek a hideg idő és a lehűlt talaj miatt. A fésűslábú viráglégy (seed corn maggot) kártétele, a hideg talaj és a kérgesedés sok táblában alacsony tőszámot eredményezett. A legtöbb gazda májusban vetett, ami Ontarióban szokványos, de néhány termelő júniusra halasztotta a munkákat. A nyári időjárás komoly vízhiányt okozott a tartomány nagy részén, különösen Közép- és Kelet-Ontarióban. A leginkább érintett területeken a növények alacsonyak maradtak, gyenge hüvelykötést mutattak, és jelentős terméskiesést szenvedtek el; néhol…
A klímaválság, a termelési kényszerek és a fokozódó talajkimerülés korszakában a talajegészség az agrárpolitika és a termelés egyik legsürgetőbb stratégiai kérdésévé vált. A talaj – ez a lábunk alatt húzódó, élő és folyamatosan változó erőforrás – meghatározza az agrártermelékenységet, az élelmiszer-ellátás biztonságát, a vidéki gazdaságok stabilitását és milliók alkalmazkodóképességét. Bár állapota aggasztó mértékben romlik, a tudomány, az együttműködés és a célzott beruházások révén regenerálható. Évtizedeken át úgy tekintettünk a mezőgazdasági talajokra, mintha kimeríthetetlenek lennének. A kukorica- és búzaföldeken évről évre hozzák a termést, és azt feltételeztük, hogy a talaj változatlanul képes ellátni funkcióit. A kutatások azonban mást mutatnak: ez a mikroszkopikus élővilágtól hemzsegő, komplex rendszer gyorsuló ütemben degradálódik, veszélyeztetve termékenységét, a vidéki térségek gazdasági stabilitását és a globális élelmezésbiztonságot. A FAO arra figyelmeztet, hogy a világ talajainak mintegy 33%-a már valamilyen szintű degradációt mutat, ami csökkenti a talajok élelmiszer-, víz- és ökoszisztéma-szolgáltató kapacitását. Emellett 1,66 milliárd hektár minősül emberi tevékenység által leromlottnak, és 1,7 milliárd ember él olyan térségekben, ahol…
Egy év haladékot kaptak a vállalkozások, egyszerűsödnek a megfelelési szabályok az EUDR-ben. Az Európai Parlament a december 17-i strasbourgi plenáris ülésén megszavazta az uniós erdőirtásmentességi rendelet (EUDR) alkalmazásának egyéves halasztását, valamint több ponton egyszerűsítette a jogszabályt – különös tekintettel a mikro- és kisvállalkozásokra. A döntés komoly megkönnyebbülést hoz az agrárium és az érintett piaci szereplők számára. Egy évvel hosszabb felkészülési idő A 2023-ban elfogadott EUDR célja, hogy visszaszorítsa a globális erdőirtásban érintett termékek – például fa, kávé, kakaó, szója, pálmaolaj, marhahús – forgalmát az Európai Unión belül. A most elfogadott módosítások értelmében: a nagyobb piaci szereplőknek és kereskedőknek 2026. december 30-tól, a mikro- és kisvállalkozásoknak pedig 2027. június 30-tól kell teljesíteniük az EUDR követelményeit. Ez a haladék lehetőséget ad arra, hogy a cégek – különösen a kisebbek – felkészüljenek a kellő gondosságra épülő nyilatkozatok beadására és a szükséges informatikai rendszerek kiépítésére. Egyszerűsödnek az adminisztrációs terhek A mikro- és kisvállalkozások számára az egyik legjelentősebb könnyítés, hogy csak egyszeri, egyszerűsített nyilatkozatot kell…
Szójabab Az Oil World decemberi előrevetítése szerint a 2024/2025. gazdasági évi szójababtermésnél 170 ezer tonnával kevesebbet, 424,6 millió tonna szójababot takaríthatnak be világszerte a 2025/2026. évi szezonban. Az északi félteke termelését 2 százalékkal alacsonyabbra, 177,1 millió tonnára jelzik. Az USA-ban 3 százalékkal kisebb termés (115,8 millió tonna) kerülhet a tárolókba. Ezzel szemben Oroszországban 9 millió tonnára (+27 százalék) nőhet a kibocsátás. Kanadában 7 millió tonna (–8 százalék), Ukrajnában 5,7 millió tonna (–19 százalék), az Európai Unióban 2,8 millió tonna (–1 százalék) szójababot takaríthatnak be. A déli féltekén csaknem 2 százalékkal több termés (247,5 millió tonna) kerülhet a tárolókba. Brazíliában 178 millió tonna (+3 százalék), Argentínában 48 millió tonna (–5 százalék), Paraguayban 10,5 millió tonna (+6 százalék) babtermést arathatnak. A szójabab globális felhasználása 3 százalékkal nagyobb, 423,1 millió tonna lehet a 2025/2026. évi szezonban. A gazdasági év végére 124,5 millió tonna (+1 százalék) szójabab maradhat a tárolókban. Az AKI PÁIR adatai szerint a szójabab áfa és szállítási költség nélküli termelői ára…
Ahogy az ellátási láncok egyre sérülékenyebbé válnak és az időjárás kiszámíthatatlansága nő, a mezőgazdasági szereplők egyre nagyobb kockázatokkal szembesülnek – a terméskieséstől kezdve a megugró költségeken át egészen az ellátási láncok fennakadásáig. A parametrikus biztosítás egy új, innovatív megoldás a hagyományos biztosítások mellett. Az indexalapú biztosítás akkor fizet, amikor egy előre rögzített feltétel – például egy adott csapadékmennyiség vagy hőmérsékleti érték – teljesül. Emiatt sokkal gyorsabban és egyszerűbben juthatnak pénzhez a gazdák vagy vállalkozások, különösen a gyorsan változó kockázati környezetben. Mivel a gazdaság egyre inkább digitális és összekapcsolt, a biztosítási védelemnek is túl kell mutatnia a hagyományos, fizikai károk kezelésén. A hagyományos káralapú biztosítás esetében bizonyítani kell a kárt, ami akár hónapokig is eltarthat, így a kártérítés folyamata jelentősen elhúzódhat. A parametrikus biztosítás ezzel szemben külső adatokra és objektív mutatókra – például csapadékmennyiség, szélerősség, hőmérsékleti küszöbök vagy földrengés-erősség – támaszkodik, így a károk megítélése gyorsabb és kiszámíthatóbb. Mivel ezek objektíven mérhetők, a kifizetések is sokkal gyorsabban – gyakran heteken belül…
A csicseriborsó (Cicer arietinum L.) a hüvelyesek (Fabales) rendjének pillangósvirágúak (Fabaceae) családján belül a Papilionaceae (Faboideae) alcsaládba tartozó, egyéves növény. Kis-Ázsiában már kb. 8000 éve megtalálható volt, és innen terjedt el főleg a Földközi-tenger térségeibe és Indiába. Napjainkban már sok szubtrópusi vidéken termesztik. Európában, így Magyarországon is, azonban nincs túl nagy hagyománya. Humán étkezési célra és állati takarmányozásra egyaránt termesztett haszonnövény. Jellegzetes magja zölden, vagy akár szárazon fogyasztható, kiválóan alkalmas levesnek, köretnek, pörkölve pótkávénak. A vegetáriánusok húspótlóként is használhatják. Több arab országban fontos népélelmezési cikk. Mint a pillangósoknak általában, a csicseriborsó magja is fehérjében gazdag, ezért kedvelt abraktakarmány. A zöld növény azonban nem etethető a mirigyszőrei által termelt magas alma- és oxálsav tartalma miatt. Világszerte a génbankokban több mint 81 000 csicseriborsó fajta található (ICRISAT, 2013). Hazánkban jelenleg öt csicseriborsó fajta van bejegyezve a Nemzeti Fajtajegyzékbe. Ökológiai igényei …
A 2025-ös év tavasza rendkívül változékony körülményeket hozott az iowai gazdáknak: a korai vetés lehetőségeit gyorsan keresztülhúzta a hűvös, csapadékos időjárás, ami jelentős eltéréseket okozott a vetésidőkben és a kelés egyenletességében. A hideg talaj különösen a szójaállományokban okozott károkat, főként a no-till táblákon, ahol sok helyen újravetésre kényszerültek. A szezon közepére a túlzott csapadék és a belvíz tette próbára a növényállományokat, emellett a folyamatos esőzések megnehezítették a gyomirtások időzítését, ami több területen fokozott gyomnyomáshoz vezetett. A szójában a hirtelen elhalás (Sudden Death Syndrom) okozta a legnagyobb hozamveszteséget: a korai, hűvös, nedves időjárás kedvezett a fertőzésnek, és több táblán még a korszerű csávázószerek sem tudták teljes mértékben megvédeni az állományt. A kukorica rozsda szokatlanul korán jelent meg és gyorsan elharapózott, így a szezon egyik legjelentősebb kórokozójává vált, amelyet a viharkárok tovább súlyosbítottak. Ahogy a 2025-ös szezon lezárult, az iowai gazdálkodók megkezdék az év eredményeinek és kihívásainak értékelését. A tapasztalatok alapján egyre világosabb, mely technológiák és döntések bizonyultak hatékonynak, és melyeken érdemes…
Szójabab Az Oil World novemberi előrevetítésében 425 millió tonna globális szójababtermést jelez a 2025/2026. gazdasági évre. Ez a kibocsátás 860 ezer tonnával maradhat el a 2024/2025. évitől. A szójabab globális felhasználása 2,5 százalékkal nagyobb, 422,8 millió tonna lehet a 2025/2026. évi szezonban. A gazdasági év végére 126 millió tonna (+2 százalék) szójabab maradhat a tárolókban. A Stratégie Grains szerint az Európai Unióban az egy évvel korábbitól mintegy 4 százalékkal elmaradó, 3 millió tonna szójababtermést takaríthatnak be a gazdák az idén. Olaszországban 3,3 tonna/hektáros hozammal (+2 százalék) – a terület csökkenése miatt – 1 millió tonna (–4 százalék) szójababot arathatnak. Franciaországban a hozam romlása miatt 13 százalékkal lehet alacsonyabb a termés (350 ezer tonna). Ausztriában 270 ezer tonna (+8 százalék), Romániában pedig 260 ezer tonna (–4 százalék) lehet a kibocsátás. Magyarországon az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint 79 ezer hektárról mintegy 170 ezer tonna szójababot takarítottak be az idén. Az AKI PÁIR adatai szerint a szójabab áfa és szállítási költség nélküli termelői…

