Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

A francia Genomines start-up 45 millió dollár értékű kockázati tőkebefektetést vont be, hogy forradalmi megoldással ipari méretekben nyerjen ki fémet növényekből. Ezzel a cég teljes eddigi tőkeereje 62 millió dollárra nőtt, beleértve az 5 millió dolláros magvető befektetést (seed investment) és a BPI France által nyújtott 12 millió dolláros, nem tőkecsökkentő (non-dilutive) közfinanszírozást. A Genomines technológiájának középpontjában egy saját fejlesztésű fitoextrakciós eljárás áll, amely során úgynevezett „hiperakkumulátor” növények képesek fémeket – például nikkelt – felhalmozni és koncentrálni a biomasszájukban. A betakarítást követően a növényeket feldolgozzák, így magas tisztaságú fémekhez jutnak. A módszer a vállalat szerint gyorsabb, költséghatékonyabb és környezetkímélőbb a hagyományos bányászati technológiáknál. A cég már laboratóriumi kísérletekben is igazolta, hogy a módszer kétszeres nikkelhozamot és biomassza-produkciót eredményez. Jelenleg különböző terepi kísérletek zajlanak az autóipar nagyvállalataival, köztük a Hyundai Motor Grouppal és a Jaguar Land Roverrel, a technológia gyakorlati tesztelésére. A Genomines emellett közös együttműködésre készül finomítókkal, akkumulátorgyártókkal, valamint nyersanyag-kereskedőkkel, köztük az Electric Mobility Materials Europe és az Ocean Partners…

Az aratás javában zajlik, ami azt is jelenti, hogy sok gazda hamarosan az őszi nitrogén-kijuttatásra irányítja figyelmét. Alex Schaffer, az Iowa Soybean Association (ISA) kutatási agronómiai vezetője azt javasolja a gazdálkodóknak, hogy csak akkor kezdjenek hozzá a nitrogén kijuttatásához, amikor a talajállapotok valóban optimálisak, és fontolják meg a tápanyag stabilizátorral történő védelmét is. Ezek hiányában a befektetett nitrogén nagy része még azelőtt elveszhet, hogy a kukorica hasznosítani tudná. „A nitrogén kijuttatásához a talajhőmérsékletnek el kell érnie a kb. 10 °C, és csökkenő tendenciát kell mutatnia – nem elegendő, ha stagnál ezen az értéken, és különösen nem megfelelő, ha emelkedőben van” – hangsúlyozza Schaffer. „Ősszel minden kijuttatott nitrogénforrást – legyen az hígtrágya vagy vízmentes ammónia – stabilizátorral kell védeni” – vallja Schaffer. „Az időjárás alakulását nehéz előre megjósolni: lehet, hogy a talaj gyorsan átfagy, de az is előfordulhat, hogy meleg, csapadékos időszak következik” – jegyzi meg Schaffer. Ha nem fagyott meg a talaj, a talajbiológiai folyamatok továbbra is átalakítják az ammóniumot…

Piaci nyomás és innovációs kényszer A piaci volatilitás világszerte felfelé hajtja a műtrágyaárakat, ami arra kényszeríti a gazdálkodókat, hogy innovatív megoldásokat találjanak jövedelmezőségük megőrzésére. A globális makrogazdasági tényezők – konfliktusok, kereskedelmi háborúk és szankciók – miatt a műtrágyaárak emelkedése súlyosan terheli a mezőgazdasági termelőket. Clearcost: átláthatóság a műtrágyapiacon A 2024-ben megalapított, kanadai székhelyű Clearcost egy olyan digitális platformot kínál, amely lehetővé teszi a gazdák számára, hogy nyomon kövessék a műtrágyaárakat, a fizikai szállítási szerződések megkötését, a logisztikai folyamatokat (hajóval, vasúton vagy közúton), valamint a fizetések és finanszírozási tranzakciók lebonyolítását. A World Agri-Tech Innovation Summiton (London, szeptember 22.) Keith Busch alapító mutatta be a fejlesztést. Adatvezérelt döntések A Clearcost platform használata ingyenes, de a vállalat tulajdonában maradnak a tranzakciós adatok: ár, terméktípus, mennyiség, vásárlás helye és ideje. A cég ezeket felhasználva műtrágyaár-indexet dolgoz ki, a vásárlási folyamat digitalizálása révén. Busch szerint a termelők számára alapvető elvárás, hogy a rendszer garantálja a pénzük és árujuk biztonságát, valamint egyértelmű választ adjon arra, ki…

2050-re a világ népessége elérheti a 10 milliárdot, ami példátlan kihívás elé állítja az élelmiszer-termelést. A globális fehérjeigény kielégítésében a szója kulcsszerepet játszik, így a termelőknek egyre kisebb erőforrás-felhasználás, csökkenő árrés és munkaerő mellett kell növelniük a hatékonyságot. Ehhez gyökeres szemléletváltásra van szükség a gazdálkodási döntések meghozatalában, amelynek motorja egyre inkább a mesterséges intelligencia (MI). „Ez vízválasztó pillanat a mezőgazdaság történetében” – hangsúlyozza Ryan Stien, a John Deere digitális mezőgazdasági üzletágának piacra lépési menedzsere. – „Az AI lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók pontos, időben meghozott és jövedelmező döntéseket hozzanak nagyüzemi szinten.” Ellentétben a korábbi agrártechnológiai hullámokkal, az AI nem csupán rögzíti a terepi történéseket, hanem valós időben elemzi az adatokat, reagál, sőt, minden egyes munkafolyamat során tanul és fejlődik. Utólagos értékelés helyett előrejelző mezőgazdaság – a gazdálkodás új korszaka A mezőgazdaság egyik legjelentősebb szemléletváltása napjainkban zajlik: a múltbeli adatokra épülő, utólagos értékelésen alapuló gazdálkodás helyét átveszi a valós idejű, prediktív döntéshozatal. „Míg korábban a gazdálkodók csak a munka elvégzése után…

Az elmúlt évtizedben a mezőgazdasági ágazatban egyre hangsúlyosabbá vált a talajegészség iránti érdeklődés. Ezt jól mutatják a különböző talajvédelmi programokhoz kapcsolódó kutatások, valamint az utóbbi években megjelenő kereskedelmi talajvizsgálati szolgáltatások. Bár a talaj egészségének fontossága – bármiként is definiáljuk – a termelők számára többnyire magától értetődő, a legalkalmasabb mérési módszer kiválasztása továbbra is viták tárgyát képezi. Nyitott kérdés marad például, hogy az egyes eljárások mennyire költséghatékonyak, mennyire könnyen értelmezhetők, illetve mennyire érzékenyen tükrözik vissza azokat a gazdálkodási gyakorlatokat, amelyek célja a talajállapot javítása. A kutatás középpontjában a talajrespiráció áll, más néven mineralizálható szén vagy CO₂-kibocsátás mérése. A módszer alapja, hogy a nedvesített talajmintában a mikroorganizmusok aktivitásuk során szén-dioxidot bocsátanak ki; ennek mennyisége a mikrobiális aktivitás, és ezen keresztül a talaj biológiai állapotának mutatója. A USDA NRCS által is elismert respirációs teszt az egyik legrégebbi és legelterjedtebb eljárás. A kutatást az Illinois Soybean Association (ISA) termelői járulékából finanszírozzák, és az Illinois Egyetem kutatócsoportja három fő kritérium mentén értékeli a talajegészség-vizsgálatok különböző…

Egy átfogó új vizsgálatban az Illinois-i Egyetem (Urbana-Champaign) és az USDA Agrárkutatási Szolgálatának (ARS) kutatói kimutatták, hogy a szójatermés egyszerre szenved súlyos károkat az aszály és a felszínközeli ózon hatásaitól, amelyek gyakorisága és intenzitása a klímaváltozás következtében világszerte növekszik. A kutatás egy régóta vitatott kérdést is lezárt: vajon az aszály okozta sztómazáródás részben megvédheti-e a szóját az ózonkárosodástól. A korábbi feltételezés szerint a vízhiány miatt záródó sztómák csökkenthetik az ózon bejutását a levélbe, így mérsékelve a levélbarnulást, levélhullást és a terméskiesést. A vizsgálat azonban egyértelművé tette, hogy az ózon hatása az aszálytól függetlenül jelentős terméscsökkenést okoz. Ainsworth professzor és munkatársai három éven át termesztettek szóját a SoyFACE szabadtéri kísérleti létesítményben, 100 ppb ózonkoncentrációnak (egymilliárd levegőrészecskéből, azaz molekulából 100 darab ózon) kitéve, miközben a szezonális csapadék mennyiségének mintegy 40%-át kizárták. A mérések szerint a megemelt ózonszint folyamatosan rontotta a fotoszintézis hatékonyságát, kevesebb és kisebb magot eredményezett, és összességében csökkentette a hozamot. A kutatás a hormonális szabályozásra is fókuszált, különösen az abszcizinsavra…