„A gazda szeme hizlalja a jószágot”

A márciusban indított szója cikksorozat kapcsán sikerült olyan emberekkel beszélnem – én szívem szerint szakértőknek nevezném őket, de egyikük sem szerette azt, ha ilyen titulussal ruháztam fel –, akiknek jelentős múltja van, különösen a szójával kapcsolatban, mind a mezőgazdasági gyakorlatban, mind a mezőgazdasági kutatás terén. Megnyugtató módon, ezek a beszélgetések kivétel nélkül azt erősítették meg bennem, hogy Bényi gazda személyében, a hozzáállásának és gondolkodásmódjának köszönhetően a végeredménytől függetlenül sikerült egy követendő példát találnunk.

Bár tudom, hogy mindenkinek a végeredmény számít, de azért abban egyetérthetünk, hogy az eredmények nem jönnek maguktól és nem mindegy, hogy milyen út vezet a célig. A mostani részben megkérdezett – a szója kutatásában jelentős múlttal rendelkező, valamint több szójatermesztéssel kapcsolatos könyv és cikk szerzője – Balikó Sándor is tovább erősítette ezt az érzést bennem.

 

A szója termésátlagát befolyásoló tényezőkről történő beszélgetésünket igyekeztünk a gyakorlati szemléletet szem előtt tartva lefolytatni. Balikó Sándor elmondása szerint a virágzástól az érésig már nincsenek jelentős munkacsúcsok – jóformán, csak várjuk, hogy aratni lehessen a szóját –, de ennek ellenére ebben az időszakban is jelentős terméskieséssel számolhatunk, ha nem vagyunk kellően körültekintőek. Közvetlen a virágzás előtti időszakban, a virágzásban és a szemtelítődés időszakában történő egy-kétszeri lombtrágyázással növelhető a termésátlag és némileg befolyásolható a termés minősége. Nagyon lényeges, hogy sűrűn, két-három naponta tekintsük meg az állományt, mert így nagyon jó hatásfokkal kiszűrhetőek a termésmennyiséget negatívan befolyásoló kárképek, például a hernyó- vagy az atkakártételek. Az utóbbi esetben a sűrű szemlékkel jelentős mértékben csökkenthetjük a növényvédelmi költségeket is, mert az időben észlelt fertőzés esetén a táblát elegendő egy-két gépaljjal körbeszegni, ennek köszönhetően meggátolható a jelentősebb mértékű gradáció és ezáltal a terméskiesés.

 

A terméskötődést a legnagyobb mértékben a megfelelő területek kiválasztásával tudjuk befolyásolni. A természetes vízfelületek közelében elvetett szója a tapasztalatok alapján eredményesebben termékenyül. Ez annak köszönhető, hogy a légköri aszály ezeken a területeken mérsékeltebben jelentkezik, mint a szárazságnak kitett helyeken. Az öntözést, mint minden növény, a szója is meghálálja, de nem mindenhol lehet gazdaságosan kivitelezni. Balikó Sándor elmondása szerint, ahol lehetséges, érdemes öntözött növény vetőmag izolációjába vetni a szóját, mert ebben az esetben parcella szinten megtérül az öntözés. Ezt Bényi Ferenc is alátámasztja, bár ebben az évben szerencsére viszonylag jónak mondható Dusnokon a csapadékeloszlás, de az előző években volt rá példa, hogy a házigazda is megöntözte a szóját, ami végül jelentős költségtöbbletet jelentett, és ez a profitot negatívan befolyásolta.

 

Balikó Sándor elmondása szerint a szója aratásának megkönnyítése és az aratáskori veszteségek mérséklése érdekében érdemes flexibilis vágóasztalt használni. A szója esetében különösen lényeges az alacsony vágási magasság miatt, hogy a talaj legyen szinte tökéletesen egyenletes vagy flexibilis vágóasztalt használjunk, ami jó hatásfokkal leköveti a talajegyenletességeket. Bényi Ferenc is ezt a gyakorlatot szeretné majd alkalmazni és tervei szerint ebben az évben már a saját flexibilis vágóasztalával fogja betakarítani a szóját.

 

Ha egy kicsit eltérünk az említett időszaktól, sőt magától a tenyészidőszaktól is, akkor Balikó Sándor véleménye szerint a termesztés sikerességét nagymértékben befolyásolhatjuk a helyes vetésszerkezet kialakításával. Érdemes lenne a kultúrák számát növelni és kerülni azoknak a növényeknek az egymás utáni termesztését, amelyek azonos betegségekkel rendelkeznek. Szója esetében például a napraforgó és a repce egymás utáni vetése kerülendő a közös fehérpenészes megbetegedés miatt. A tapasztalatai alapján nagymértékben javítható minden növény termesztésének az eredményessége a pillangósok és a hüvelyesek vetésszerkezetbe való beillesztésével.

 

A beszélgetőpartnerem szerint a szója egy olyan növény, aminek termesztése a jelentősebb vetésterülettel rendelkező kultúráknak a termesztésénél nagyobb tudást igényel, amelyekhez az út többéves termelési tapasztalatok birtokában, sikereken és buktatókon át vezet. Véleménye szerint a szójater­mesztésnek jó alapja lehet a cukorrépa vagy a kertészeti kultúrák termesztése, mert ezek a növények a megszokottnál jelentősebb odafigyelést igényelnek, akárcsak a szója.

 

Beszélgetésünk során elhangzott, hogy a terméspotenciál kiaknázása szempontjából nagyon lényeges a lehető legjobb kultúrállapottal rendelkező magágy elérése. Tapasztalatai alapján termésnövelő hatása van az oltott vetőmag használata által nagyobb mértékben kialakuló gümők és a szója közötti szimbiózisnak, mindemellett az utónövényre is pozitív hatása van a nitrogén visszahagyása által. Itt megemlíteném, hogy továbbra is nagyon szépen fejlődnek a gümők a szóján. Az utolsó szemle során is azt tapasztaltam, hogy nagy mennyiségben vannak jelen a szója gyökérzetén. Sőt úgy néz ki, hogy folyamatosan termelődnek, mert az oldalhajtásokon is nagy számban találtam belőlük.

 

Balikó Sándor hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a vetés utáni preemergens gyomirtás alkalmazása – már több alkalommal is említésre került ez a technológiai elem és Bényi gazda is eszerint cselekedett a gyakorlatban. Lényeges a parcella kiválasztása szempontjából, hogy évelő gyomoktól mentes legyen a terület, mert a gyakorlatban nagyon nehezen lehet ezek ellen a növények ellen védekezni. Az utolsó szemle során azt tapasztaltam, hogy sajnos a szerbtövissel – bár nem évelő, de jelentős gyomnövénye a szójának – nem bírtak a gyomirtók, foltokban továbbra is jelen van a táblán. Bár mértéke még elfogadható szinten van, de Bényi Ferenc meglátása szerint majd a későbbiekben nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a gyomnövény kordában tartására.

 

A reálisan elképzelt termésátlag elérésének egyik lényeges meghatározója a termésterülethez megfelelő fajta kiválasztása. A beszélgetésünk során kiderült, hogy Balikó Sándor szerint a kezdő szójatermesztőknek érdemes a térségben azokat a gazdaságokat felkeresni, amelyek jelentősebb múlttal rendelkeznek a faj termesztésében és érdeklődni náluk a tapasztalatokról. Mindenféleképpen türelemmel kell lenni a kipróbált fajta iránt – vagy akár, ahogy Bényi gazda is csinálja, több fajtát kell a területre vetni –, mert az évjárathatás miatt egy-két év alatt nem derül ki, hogy alkalmas-e a fajta a gazdaság számára.

 

Az utolsó szemle során azt tapasztaltam, hogy mindkét fajta némileg megdőlt a termőterületen. Nagyon nagy mennyiségű levél és hüvely található a fajtákon. Reményeim szerint mindkét fajta kirúgja magát, ha az érés során majd eldobja a leveleit.

 

A következő részben, ha minden jól megy és az időjárás miatt nem fog kitolódni az érés, akkor már a betakarítással fogok jelentkezni. Én kíváncsian várom, hogy a fajták között lesz-e termésátlag különbség, és ha lesz, akkor melyik javára? Tartson velünk a következő részben, ha kíváncsi rá, hogy fog alakulni szója fronton a következő hónap!

 

Farkas-Csamangó Tamás

 

Forrás: Agro Napló

 

A sorozat a hazai sikeres szójatermesztésért elkötelezett támogatói kör jóvoltából valósul meg:

 
       
 

A sorozat korábbi részei:



Oldalunkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás