Gondolatok az eredmény előtt

Tavasz óta havi rendszerességgel jelentkezünk Dusnokról egy 24 hektáros sávos technológiával művelt szójatermesztés eseményeivel. Bő egy héttel az aratás előtt leültünk Bényi gazdával egy kis számvetésre.

Az aratáson kívül már más munkaművelet nem lesz a szójában, ezért elég pontosan meg tudtuk számolni a költségeket. Mivel Bényi gazda mezőgazdasági szolgáltatással is foglalkozik, összehasonlítottuk a sorozatban végigkísért sávos művelési technológia költségeit egy sűrű soros vetésű művelés költségeivel. Végül kimentünk a területre egy utolsó szemle erejéig.

 

Az idei évben végigkísért 24 hektáros területen két középérésű szójafajta került elvetésre, hogy kiválassza majd a házigazda az új technológia számára a kedvezőbbet. A tenyészidőszak végéhez közeledve látható volt, hogy a két fajta érési ideje eltérő. A gyengébb csírázási eréllyel rendelkező fajta tenyészideje rövidebbnek bizonyult egy bő héttel, mint a kedvezőbb paraméterekkel rendelkezőé. Az aratás ütemezése miatt a hosszabb tenyészidővel rendelkező fajtát Bényi gazda deszikkáló szerrel kezelte, így egyszerre aratható a két fajta (1. kép, 2. kép).

 
1. kép: a hosszabb tenyészidővel rendelkező fajta deszikkálás után
2. kép: a rövidebb tenyészidővel rendelkező fajta természetes érés során

A deszikkálás után teljessé vált a munkaműveletek és a felhasznált input anyagok sora. A könnyebb összehasonlítás miatt úgy döntöttünk Bényi Ferenccel, hogy az ő nettó szolgáltatási árain és az általa meghatározott átlagos nettó inputanyag-költségekkel számolunk a kalkuláció során. Mindkét technológiánál az idei évben ténylegesen végrehajtott munkaműveletekkel (1. táblázat) és felhasznált input anyagokkal (2. táblázat) dolgoztunk.

Ha a táblázatok szerint összeadjuk a munkaműveletek és az input anyagok költségeit, akkor megkapjuk, hogy a házigazdánk szerint a hagyományos, sűrűsoros vetés esetén az idei évben 288 500 forintba, a sávművelés esetén 257 500 forintba került egy hektár szója megművelése. A két technológia között 31 000 forint különbség van hektáronként, ami a mostani értékesítési árakkal számolva nagyságrendileg 300 kilogramm terméstöbbletnek felel meg.

 

Nem szeretek belebonyolódni a „mi lett volna, ha” gondolatokba, de az alábbiakban leírt következtetés kívánja a nyomdafestéket.

 

A fent leírt eredményt megkapva tovább gondolkodtunk és a szezonban látottak alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a kukoricánál már bevált állomány gyomirtási technológiát alkalmazva további, jelentős költségek takaríthatók meg. Ennek a technológiai műveletnek az a lényege, hogy egy menetben megoldható a sorközök mechanikai gyomirtása és a sorok kemikáliás kezelése. A tapasztalatok alapján ennek köszönhetően a posztemergens gyomirtó szer költségét harmadára lehet csökkenteni és a kultivátorozás mechanikai gyomirtó hatása mellett a jól ismert vízmegtartó, talajlazító hatásai is terméstöbbletben pénzre válthatók. Számszerűsítve további 20 000 forintot lehetett volna megtakarítani hektáronként, ami így már összességében 500 kilogramm terméstöbbletnek felelt volna meg.

 

Felteheti az olvasó a kérdést – és teljes mértékben jogosan –, hogy miért nem eszerint jártunk el?

 

Mert nagyon egyöntetűnek nézett ki az a mulcsréteg, amit a tavalyi évben lekerült kukorica szármaradványa alkotott és arra jutottunk, hogy megfelelő lesz ezáltal a gyomelnyomó képesség a sorközökben, ami végül megcáfolásra került, mind technológiailag, mind anyagilag is.

 

Túllendülve ezen a tanulságon, megpróbáltuk összeszedni a sávos művelési technológia forintban ki nem fejezhető jótékony hatásait. Bényi gazda elmondása szerint a kevesebb talajművelés jelentősen megkönnyíti a munkaszervezést az őszi munkacsúcs során. Mindemellett – ahogy tavasszal be is számoltam róla – remek magágy készíthető a technológiával, ami azt eredményezi, hogy sokkal jobb lesz a növény kezdeti fejlődése és hamarabb túllendül a preemergens gyomirtás negatív hatásain, és gyorsabban kinövi a korai kártételeket és kórokozásokat. A kevesebb menetszámnak és a kisebb felületmegmunkálásnak köszönhetően kevésbé károsítjuk a talajszerkezetet, mindemellett jelentős mennyiségű gázolajat takarítunk meg – Bényi gazda szerint hagyományos talajművelés esetén 50 liter gázolaj fogy el hektáronként, míg a sávos művelési technológia esetében ez a mennyiség 15 liter –, ami a pénztárcánkat és a környezetet is kíméli. Ha már a pénztárcakímélésnél járunk, az is jelentős érv a technológia mellett, hogy az összes műtrágyázás megoldható helyspecifikusan, ami azt jelenti, hogy jelentősen nagyobb mennyiségű tápanyag koncentrálódik a gyökérzónában, ami végül – elviekben – terméstöbbletet eredményez.

 

Nézzük az érem másik oldalát! Azért ez a technológia is felvetett néhány kérdést – úgy ahogy minden technológiai újítás bevezetése –, ami jelentős odafigyelést, bizonyos technológiai színvonalat és nagyon jó problémamegoldó képességet kívánt Bényi gazdától. A technológia alkalmazásához elengedhetetlen a megfelelő kommunikáció a gépek között, nélkülözhetetlen az automata kormányzás és sorcsatlakozás. Például meg kellett oldani az injektálásnál felszerelt fronttartály által kialakult túlmelegedési problémát. Néhány munkagép az optimális működtetéshez egyedi átalakítást igényelt, ami nem kevés fejtörést okozott a házigazdának. Hosszabb távon felmerülnek olyan kérdések, mint a technológiához és a termesztési területhez jól adaptálható fajták megtalálása. Vagy a gyomflóra megváltozása, a nehezen irtható gyomok elszaporodásának megakadályozása.

 

Végeredménytől függetlenül azt tudom elmondani, hogy nagyon előremutató a technológia. Tulajdonképpen bármelyik kapás kultúrához jól alkalmazható. Nagyon jó azt látni, hogy vannak olyan termelők, akik nem csak a terméstöbblet elérésében látják a profit növekedését, hanem nézik a másik oldalt is, és igyekeznek a munkaműveleteket és input anyagokat optimalizálni. Remek volt tapasztalni Bényi gazda elhivatottságát a mezőgazdaság iránt és azt a törekvését látni, hogy akár a megszokásait is levetkőzve a lehető legtöbbet hozza ki egy adott kultúrából. Nagyon kíváncsian várom a betakarítást és a terméseredményeket. Tartson velünk a következő részben, ahol tulajdonképpen kiderül az, ami az összes gazdaság fantáziáját mozgatja, a terméseredmények!

 

Farkas-Csamangó Tamás

 

Forrás: Agro Napló

 

A sorozat a hazai sikeres szójatermesztésért elkötelezett támogatói kör jóvoltából valósul meg:

 
       
 

A sorozat korábbi részei:



Oldalunkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás